Az alkohol és a rák közötti kapcsolat összetett és sokrétű. Az alkoholfogyasztás során a szervezetben különböző kémiai reakciók zajlanak le, amelyek hozzájárulhatnak a rákos megbetegedések kialakulásához. Először is, az alkohol lebontásakor acetaldehid
Egy amerikai kutatóorvos hosszú cikkben vezette le, miként növeli a daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát már minimális alkoholfogyasztás is.
Pranoti Mandrekar, a Massachusettsi Egyetem orvosi iskolájának kutatója, a The Conversation hasábjain osztotta meg gondolatait az alkohol egészségre gyakorolt hatásairól. A szakértő hangsúlyozza, hogy függetlenül attól, hogy valaki rendszeresen vagy csak alkalmanként fogyaszt alkoholt, a szervezet számára ez káros következményekkel járhat. Az alkohol hatásai széles spektrumot ölelnek fel: az agyra, a tüdőre, a szívre, az izmokra, valamint az emésztőrendszerre és az immunrendszerre is negatívan hat. Különösen aggasztó, hogy a rendszeres alkoholfogyasztás összefüggésbe hozható a daganatos megbetegedések kockázatának növekedésével is.
A szakértők már az 1980-as években kezdték gyanítani, hogy az alkohol fogyasztása összefüggésbe hozható a rákos megbetegedések megjelenésével. Epidemiológiai kutatások során világossá vált, hogy az alkohol nem csupán kockázati tényező, hanem közvetlen kapcsolatban áll a szájüreg, a torok, a gége, a nyelőcső, a máj, a vastag- és végbélrák, valamint a mellrák kialakulásával. Továbbá, egy másik tanulmány megerősítette, hogy a krónikus alkoholfogyasztás szoros összefüggésben áll a hasnyálmirigyrák megjelenésével is.
2000-ben aztán az Egyesült Államok Nemzeti Toxikológiai Programjának kutatói megállapították, hogy az alkoholtartalmú italok fogyasztása rákkeltő hatással bír. 2012-ben az Egészségügyi Világszervezet az alkoholt az 1. csoportba tartozó rákkeltő anyagok közé sorolta. A legmagasabb besorolás azt jelzi, hogy elegendő bizonyíték van arra, hogy egy anyag daganatos megbetegedést okoz az emberekben.
Az amerikai táplálkozási irányelvek azt mutatják, hogy még a kisebb mennyiségű alkohol, vagyis napi egy italnál kevesebb is növelheti a rák kialakulásának kockázatát. Érdekes módon egy 2019-es felmérés szerint az amerikai felnőtteknek kevesebb mint fele van tisztában az alkoholfogyasztás potenciális rákkeltő hatásaival.
A kutató tanulmányában részletesen kifejtette, hogyan járulhat hozzá az alkoholfogyasztás a rák kialakulásához. Az írása szerint daganatos megbetegedés akkor lép fel, amikor a sejtek kontrollálatlanul kezdenek el szaporodni a szervezetben. Az alkohol nemcsak a DNS-t károsíthatja, hanem olyan mutációkat is előidézhet, amelyek zavarokat okoznak a normális sejtosztódás és növekedés folyamataiban.
A kutatók korábban számos, az alkohollal és a rák kialakulásával kapcsolatos mechanizmust azonosítottak. Egy 2025-ös jelentés négy különböző módot említ meg, ahogyan az alkoholfogyasztás ilyen hatást válthat ki. A jelentés
Természetesen! Ha szeretnéd, hogy a szöveg egyedi legyen, kérlek, írd meg, miről szeretnél beszélni, és milyen stílusban szeretnéd, hogy megfogalmazzam!
Az első lépés a szervezet alkoholeltávolító mechanizmusában az a folyamat, mely során az alkohol lebomlik és kiürül. Az alkohol metabolizálásának kezdeti mellékterméke az acetaldehid, egy olyan vegyület, amelyet a tudományos közösség rákkeltőként tart számon. Kutatások kimutatták, hogy bizonyos genetikai variációk hatására a szervezet hatékonyabban képes lebontani az alkoholt, ami viszont az acetaldehid szintjének emelkedéséhez vezet.
Arra is számottevő bizonyíték van, hogy az alkohol hatására a szervezet káros molekulákat, úgynevezett szabad gyököket bocsát ki. Ezek a molekulák károsíthatják a DNS-t, a fehérjéket és a lipideket a sejtekben az oxidatív stressznek nevezett folyamat során. Mandrekar és csapata a vizsgálatok során azt találta, hogy az alkoholfogyasztásból származó szabad gyökök közvetlenül befolyásolhatják, hogy a sejtek hogyan állítják elő és bontják le a sejteket. Ez abnormális fehérjéket eredményez, amelyek elősegítik a gyulladás kialakulását és a daganatképződést.
Az alkohol nem csupán közvetett módon hat a hormonszintre, hanem közvetlenül is befolyásolja azt, ezzel pedig hozzájárulhat a rák kialakulásának fokozott kockázatához. Például az ösztrogén szintjének emelkedése a mellrák kockázatát növelheti. Mandrekar kutatásai szerint még a mértékletes alkoholfogyasztás is előidézheti az ösztrogénszint emelkedését, mivel csökkenti az A-vitamin szintet, amely kulcsszerepet játszik az ösztrogén mennyiségének szabályozásában a szervezetben.
Azok a személyek, akik az alkoholfogyasztás mellett a dohányzásra is rákapnak, jelentősen megnövelik a száj-, garat- és gégerák kialakulásának kockázatát. Ennek egyik oka, hogy az alkohol elősegíti a cigarettákban található rákkeltő anyagok könnyebb felszívódását a szervezetben. A dohányzás önállóan is gyulladásokat okozhat, továbbá szabad gyökök keletkezését idézheti elő, amelyek káros hatással vannak a DNS-re.
A szakértők véleménye szerint bár léteznek különféle irányelvek az alkoholfogyasztás mértékére vonatkozóan, a legbiztosabb megközelítés az, ha elkerüljük a alkoholt teljesen, mivel nincs olyan mennyiség, amit teljesen biztonságosnak lehetne nevezni. Mandrekar hangsúlyozta, hogy jelenleg lehetetlen pontosan megállapítani, hogy az alkohol milyen mértékben növeli a rák kockázatát egyes egyének esetében.
