Így tüntette el a kormány 335 milliárd forintot a baráti médián keresztül.
Nincs semmilyen ésszerű piaci indok, ami alátámasztaná, hogy a magyar kormány és az állami vállalatok kizárólag a kormányhoz közel álló médiumokban folytassanak hirdetéseket. Amennyiben az Európai Bizottság a Magyar Hang érvelését támogatja, akkor az érintett cégeknek akár 450 milliárd forintot is vissza kell téríteniük. Ez pedig komoly következményekkel járhat, akár a fideszes médiabirodalom megingását is eredményezheti.
Amint arról a HVG is beszámolt, a Magyar Hang és egy másik, meg nem nevezett médiavállalat hétfőn bepanaszolta a magyar kormányt az Európai Bizottságnál tiltott állami támogatás gyanúja miatt.
"Biztosíthatom, hogy megérkezett hozzánk a levél. Most alaposan át kell néznünk, mielőtt kapcsolatba lépnénk a panasztevővel. Általános értelemben Magyarország kapcsán hangsúlyozni szeretném, hogy a média szabadsága és a pluralizmus kérdéseit nagyon komolyan vesszük" - nyilatkozta Thomas Regnier, az Európai Bizottság szóvivője a testület hétfői sajtótájékoztatóján a beadvány ügyével kapcsolatban.
Amennyiben a mostani versenyjogi vizsgálat során az Európai Bizottság uniós jogsértésre bukkan, kötelezettségszegési eljárást indíthat. Ezzel kapcsolatban az Európai Bíróság mondja ki a döntő szót, az eljárás várható időtartama 3-5 év.
A beadványhoz készült részletes szektorelemzést Kai-Uwe Kühn professzor, az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatóságának korábbi vezető közgazdásza készítette, támogatva egy kutatócsoport által. A tanulmány megállapítja, hogy a kormány és az állami tulajdonú vállalatok 2015 óta összesen 828 millió euró értékben hirdettek olyan médiumokban, mint a sajtó, online hírportálok és tévécsatornák, amelyek a tulajdonosi struktúra vagy a tartalom miatt kormányközelinek tekinthetők. Kamatokkal együtt ez az összeg már meghaladja az 1,1 milliárd eurót.
Mivel a reklámelhelyezések logikája semmiben sem követi a kereskedelmi hirdetők által követett szabályokat (amelyek főként az adott sajtótermék által kínált közönségarányt veszik alapul), a beadvány szerint
A magyar kormány eljárása olyan állami támogatásnak minősül, amelyről nem adtak előzetes tájékoztatást, és ez ellentétes az uniós jogszabályokkal.
Arról, hogy a magyar kormány hogyan torzítja a hirdetési piacot, a HVG többször is írt, de alapvető problémaként azonosítható, hogy a magyar reklámpiac egyik legnagyobb hirdetője maga a Miniszterelnökség, az állami vállalatok hirdetéseit is beleszámítva pedig a 2010-es évek végére az állam lett magasan a legtöbbet költő hirdető Magyarországon. Ezt alátámasztja az alábbi ábra is, amely szerint az állami reklámköltés mértéke 2015-től meredeken emelkedni kezdett (a 2005-ös bázisévhez képest), miközben a kereskedelmi hirdetések volumene alig növekedett ugyanezen időszakban.
