"Ha ez sem bizonyul elegendőnek, akkor érkezhet a 14. havi nyugdíj – ez már valóban figyelemreméltó lépés lenne!"
Immár nem kérdés, hogy a kabinet fontolóra veszi-e a gazdasági kockázatokat, amikor választási pénzosztáson gondolkodik. A kormány még a legutóbbi költségvetési vállalásait is felrúgta, amikor hirtelen előállt "Európa legnagyobb adócsökkentési programjával". E jelek arra mutatnak, hogy a későbbiekben "all-in" jöhet a választási siker érdekében. A mostani környezet azonban sokkal borúsabb képet mutat, mint a 2022-es választás előtti. Mi lesz a legfontosabb kérdés, ha az infláció réme körvonalazódik?
A tavalyi év végén elfogadott 2025-ös költségvetési tervezetben a kormány világosan jelezte szándékát, hogy csökkenteni kívánja a költségvetési hiányt, és törekedni fog az uniós konvergenciakritériumok betartására. E kritériumok egyik kulcsfontosságú eleme, hogy középtávon – akár négy- vagy hétéves időtávlatban – a GDP-arányos deficit ne lépje túl a 3 százalékos határt.
A kabinet idei módosított középtávú költségvetési tervében - amelyet az Európai Bizottság is elfogadott - azt a vállalást tette, hogy az államháztartás hiányát a tavalyi GDP-arányos 4,9 százalékról 3,6 százalékra, 2026-ban pedig 2,5 százalékra csökkenti. A múlt héten jóváhagyott konvergenciaprogramban ugyancsak a költségvetési helyzet jelentős javulására tett ígéretet 2025-re és a választási évre is a kormányzat. Az idei büdzsé tervezésekor még 3,4 százalékos GDP-bővüléssel számoltak, ám a módosított költségvetési tervben már csak 1,2 százalékos gazdasági növekedést vár 2025-re a kormány, ami még az Európai Bizottság 1,8 százalékos prognózisánál is pesszimistább.
Mindez azt vetíti előre, hogy a jóval lassabb növekedési pályán zsugorodni fognak az adóbevételek.
Az Európai Uniónak tett vállalások nyomán a kormánynak nem csupán a választási támogatások elosztásáról kellene lemondania, hanem aktívan keresnie kellene a bevételek növelésének lehetőségeit is.
Ehhez képest szinte váratlanul, derült égből villámcsapásként jelentette be Orbán Viktor a múlt szombati évértékelő beszédében "Európa legnagyobb adócsökkentési programját". A bejelentés után az unió részéről nem érkezett hivatalos reakció, amely megerősítette volna, hogy a kormányzattal való megállapodás során ilyen irányvonalban egyeztek volna. Az S&P hitelminősítő már kedden reagált, ami nem sejtet sok jót a kabinet ambiciózus pénzköltési tervei kapcsán. Az elemzők különösen a két- és háromgyermekes nők számára bevezetett, életre szóló szja-mentességet tartják kockázatos lépésnek. A jelentésük szerint a kormány ezzel komoly gazdasági kockázatokat vállal, ami többek között...
A hitelminősítő legutóbb tavaly októberben nem módosította Magyarország BBB mínusz/A-3 besorolását, amely csupán egy szinttel helyezkedik el a bóvli kategória fölött.
