Ha Orbán bevezetné a "guruló dollárok" elfogadóinak kitiltását, valószínűleg ő és Bayer Zsolt állnának az élen ebben a különös intézkedésben.

Orbán Viktor ezúttal a sorosdemokraták támogatásával bíró egyéneket célozta meg, különösen a független médiát és a civil szervezeteket. Az elképzelése az, hogy törvényileg zárják ki az országból azokat, akik valamilyen formában részesültek a lobbisták által előteremtett forrásokból.

Bár a miniszterelnöki ígéret a repülőrajtra vonatkozóan nem teljesült, Orbán Viktor úgy tűnik, más politikai kötelezettségvállalását sikeresen végrehajtja. Egy januári rádiós beszédében éles kritikát fogalmazott meg a távozó amerikai demokrata kormányzattal szemben, valamint régi ellenfelére, Soros Györgyre és mindazokra is rátámadt, akiket a "magyar szuverenitás" fenyegetőiként azonosít.

Azt nyilatkozta, "Donald Trump felszabadította Amerikát, míg Soros György elveszítette a harcot az Egyesült Államokban, csapatai visszavonultak (...) Sorosék most Brüsszelben keresnek menedéket, és nekünk egyetlen célunk lehet: ki kell őket szorítanunk onnan, fel kell őket pakolnunk egy hajóra, és haza kell küldenünk Amerikába. Ha ezt nem cselekszük meg, Brüsszel új Washingtonná válik." Ígérete szerint Magyarország élen fog járni ebben a törekvésben.

ez az én eltökélt célom erre az évre, eljött az ideje, hogy a magyar szuverenitást veszélyeztető külföldi hálózatokat felszámoljuk".

Az nem újdonság, hogy Orbán háborút vív a filantróp milliárdos ellen, pedig annak idején az ő erkölcsi és anyagi támogatásával indult a mai kormányfő és a Fidesz politikai karrierje is. Orbán mégis elkezdett Soros-hálózatról, a Soros-féle embertípusról, a Soros-tervről és a Stop Soros-törvényről beszélni, aztán a sorosozás fő elem lett a 2018-as választási kampányban, és később visszatért a 2022-esben is.

A Fidesz gyorsan változó világában szinte követhetetlen, hogy éppen ki vagy mi az aktuális közellenség: Brüsszel, a civilek, Soros, a migránsok? Legújabban ezeket mind vegyíti Orbán, hiszen narratívája szerint a magyar szuverenitást veszélyeztető civil szervezetek és média is kap a sorosdemokrata guruló dollárokból, miközben a Brüsszelbe visszaszorult Sorosék nyomására erőlteti az EU a menekültkvótát.

Ezt adta elő Orbán a Fidesz-KDNP balatonfüredi frakcióülésén is, legalábbis a Magyar Nemzet szerint ott arról beszélt: Trump és Musk lebuktatták Soros és a demokraták politikai korrupciós hálózatát, akik médiumoknak, nemzetközi szervezeteknek osztottak pénzt Magyarországon is, de ennek vége, mert "többet nem fogják guruló dollárokkal fizetni a zsoldosaikat Magyarországon". Arra kérte a többieket,

Javaslom, hogy vezessenek be szigorú jogszabályokat, és azokat, akik profitáltak ezekből a forrásokból, zárják ki Magyarország területéről.

Ez talán úgy valósulhat meg, hogy hatósági jogköröket kap a Szuverenitásvédelmi Hivatal nevű, propagandában és megfélemlítésben utazó, eddig hatáskör nélküli kormányzati mumus-szervezet. A hivatal még a frakcióülés előtt javasolta: "be kell zárni azokat a kiskapukat, amelyeket kihasználva külföldi érdekcsoportok, szervezetek a magyar közéletet befolyásoló tevékenységeket tudnak finanszírozni".

Erre erősített rá Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető is, aki már 2023-ban megígérte, hogy leszámolnak a hazát külföldön áruló újságírókkal és civilekkel, de az ilyen direkten politikavezérelt szuverenitásvédelmet akkor nem merték élesíteni. Kocsis most is csak egy kormánybiztos csatasorba állítását ígérte biztosra. "Gátlástalan védekezésre", új törvényekre csak utalgatott - ennek a Parlament lehet most a terepe.

A "guruló dollárok" kifejezés bélyegét Orbán és a Fidesz igyekezett ráterhelni a 2022-es ellenzéki összefogás pártjaira, miközben nem veszik észre, hogy a jelenlegi miniszterelnök és a korai Fidesz számára Soros György mennyi támogatást nyújtott a múltban. Pénzügyi segítségeik között szerepeltek ösztöndíjak, pártépítési források és politikai befolyás megszerzésére irányuló támogatások is. Az elfeledett múlt azonban nem csupán a politikai játszmák része, hanem figyelmeztetés is arra, hogy a hatalom birtoklása mellett a múltbéli kapcsolatok és támogatások jelentős szerepet játszanak a politikai tájban.

Ha tehát a tengeren túli dollárok elfogadóit indítaná Orbán a határ felé, illene neki elöl vonulnia. De e logika alapján szorosan követhetné őt Bayer Zsolt Fidesz-párttagkönyv és lovagkereszt-tulajdonos is, aki - mint arra Rácz András felhívta a figyelmet - 2014-ben bevallotta, hogy ő is kapott anno amerikai dollárokat hazai lobbi-, vagy ha úgy jobban tetszik reklámtevékenységre. Nem is keveset. Mint írta:

1995-ben a Lockheed-Martin húszezer dollárt biztosított számomra az Amerika-sorozatom megvalósításához, így a forgatás helyszíne egy F-16-os repülőgépeket gyártó bázis lett. Feladatom az volt, hogy bemutassam és méltassam a cég kiemelkedő termékét.

De a "külföldi befolyásszerzési kísérletek" megakadályozásán őrködő Szuverenitásvédelmi Hivatalt vezető egykori Habony-üzlettárs Lánczi Tamásnál is kérdéseket vet fel, amit a 24.hu tárt fel. Kiderült, hogy Lánczi egy sörös lobbiszervezettől, a részben külföldi cégeket tömörítő Magyar Sörgyártók Szövetségétől havi 500 ezer és 1 millió forint közötti pénzt kapott - hogy mire és mennyi ideig, arról mindenki hallgat.

Politikai és szubjektív nézőpontok alapján a Magyarországról kitilthatók listája szinte végtelen. Ha csak Orbán Viktor preferenciáit nézzük, akkor a pocakos tábornokok kiiktatása is indokolt lehetne, hiszen 2012-ben nyilvánvalóvá tette, hogy "az a halálom" számukra. Ugyanakkor, ha a Fidesz politikai ellenfeleit szeretnénk száműzni, talán az inflációt is érdemes lenne száműzni – végül is, Lukasenka példáját követve, miért ne tilthatnánk be az áremelkedéseket?

Nem csupán Orbán az egyedüli, aki a világot a saját elképzelései szerint próbálná formálni; más politikai szereplők is hajlamosak hasonló lépéseket tenni. Angela Merkel 2021-ben például határozott elképzelésekkel állt elő, amikor az EU területéről a brit turisták kitiltását fontolgatta. Ausztráliában a Facebookon való tevékenység korlátozása érdekében a 16 éven aluliakat zárták ki a platformról, míg Karácsony Gergely a Lánchídra vonatkozóan az autók forgalmát kívánta megszorítani. Az effajta intézkedések mind azt mutatják, hogy a hatalom birtokosai gyakran keresnek radikális megoldásokat a számukra zavaró tényezők kezelésére.