A nyugdíjasok hiába keresik Orbán Viktor támogatását | 24.hu
Fónagy János hangsúlyozta, hogy a kormány nagyra értékeli az ő munkájukat.
Nyitrai Zsolt, kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki biztos közösségi oldalán "BRÉKING" minősítéssel jelentette be, hogy májusban az előre bejelentett időpontban utalják a havi nyugdíjellátást a jogosultaknak. Tóth Bertalan (MSZP) ezért Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert arra kérte, tisztázza, a hazai költségvetési hiány meglódulása miatt valóban rendkívüli esemény volt-e ez, illetve döntenek-e még májusban a kiegészitő nyugdíjemelés kifizetéséről. Ezt korábban Orbán Viktortól kérték a nyugdíjasok, jelezve, hogy a júniusi korrekció nem jár többletköltséggel, az éves hiányt nem növeli, az infláció miatt viszont könnyebbséget jelentene az időseknek.
Javaslatuk valószínűleg nem nyert pozitív visszhangra, mivel Fónagy János államtitkár válaszában nem reagált érdemben Nyitrai Zsolt "BRÉKING" című Facebook-bejegyzésére. Csupán annyit jegyzett meg, hogy a törvény előírja a nyugdíjak értékének megőrzését, amit szerinte az inflációhoz igazított nyugdíjemelés garantál.
A nyugdíjak emelése minden esztendő januárjában az előrejelzett éves inflációs mutatók figyelembevételével zajlik. Az Magyar Nemzeti Bank prognózisa alapján idén a várható infláció éves átlagban 4,5-5,1 százalék között mozog. Nagy Márton, a kormány képviseletében, március 27-én bejelentette, hogy a kabinet 2025-re vonatkozó inflációs előrejelzése 4,5 százalékra módosult. A nyugdíjasok számára 3,2 százalékos nyugdíjemelés várható.
Fónagy János a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett adatokat hivatkozta. Kifejtette, hogy:
Idén a nyugdíjas infláció mértéke az alábbiak szerint alakult: januárban 1,7%-os emelkedést tapasztaltunk, februárban ez 0,9%-ra csökkent, márciusban pedig egyáltalán nem volt pénzromlás. Áprilisban viszont 0,1%-os növekedést regisztráltunk. Ez összesítve azt jelenti, hogy az év eleje óta a nyugdíjasok számára a fogyasztói kosár alapján 2,7%-os áremelkedés következett be. Márciushoz viszonyítva áprilisban a nyugdíjasok esetében az áremelkedés 0,1%-os volt, míg az általános áremelkedés 0,2%-ra rúgott, így év eleje óta 2,8%-os emelkedés figyelhető meg. Ezen számokkal szemben áll a 3,2%-os nyugdíjemelés, amelyet a jogosultak már januártól kezdve élveznek.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az érintettek számára nyújtott emelés a tavalyi 6%-os nyugdíjnövelésre épül, miközben a 2024-es évre prognosztizált éves infláció 3,7%-ra tehető. Véleménye szerint a mintegy 2,5 millió nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő életkörülményeit kedvezően befolyásolja a 2022-ben újból bevezetett 13. havi nyugdíj. Fónagy János kiemelte, hogy az Orbán-kormány elismerése a nyugdíjasok iránt abban is tetten érhető, hogy a nyugdíjak összege 2010 óta több mint a duplájára nőtt, miközben a vásárlóerő – a 13. havi nyugdíj visszaépítésének eredményeképpen – 25%-kal emelkedett. Ezen kívül a kormány 2017 óta ötször biztosított nyugdíjprémiumot is – írta Fónagy János.
Az idősek megbecsülése kapcsán korábban a Népszava emlékeztetett rá, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke tavaly 6,4 százalékkal csökkent a keresetekhez viszonyítva - és 2025-ben sem várható javulás. Az átlagnyugdíj 2010 előtt a nettó átlagkereset 65,1 százalékára rúgott, most ez a mutató még a 48,5 százalékot sem éri el. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) nyugdíjas tagozata a nyugdíjrendszer olyan korszerűsítését sürgette, amely az inflációt és a bérek növekedését is figyelembe veszi. Az Országos Nyugdíjas Parlament (ONYP) elnöke, Karácsony Mihály érthetetlennek nevezte, hogy a kompenzációval miért kell novemberig várni, hiszen a kormány gyakorlatilag beismerte: tévedett tavaly a december 20-án elfogadott költségvetésnél, amikor 3,2 százalékos inflációval számolt.
