Hugyag településén szigorúbb feltételek lépnek életbe a betelepülés kapcsán – a faluba való költözéshez immár milliós összegű belépődíjat kell fizetni.
A szabályozás egyedülálló eleme az ingatlan árának 10%-át kitevő betelepülési hozzájárulás
Ahogy azt nemrég a Blikk is megemlítette, egyre több település dönt úgy, hogy az önazonossági törvény által biztosított lehetőségeket kihasználva saját helyi rendeletekben szigorítja a betelepülés feltételeit.
A legújabb, hugyagi rendelet - mely augusztus 29-én lép életbe - számos olyan feltételt határoz meg a jövőbeni beköltözésekhez, amelyek összhangban állnak az elmúlt hetekben a törvény alkalmazó településein tapasztalt gyakorlatokkal.
A rendeletet kiszúró Roma Sajtóközpont ugyanakkor rámutat, hogy olyan feltételt is tartalmaz a szabályozás, amelyet az eddigiek nem: a betelepülőknek az ingatlan vételárának 10 százalékát "betelepülési hozzájárulásként" be kell fizetniük az önkormányzatnak.
A betelepülési hozzájárulás intézménye nem újkeletű dolog: például Taktaharkányban 50 ezer, míg Sátoraljaújhelyen 100 ezer forintért lehet letelepedni. Azonban míg ezek a települések fix összegű hozzájárulásokról szólnak, addig Hugyagon az ingatlan ára fogja meghatározni a "belépési díjat". A Roma Sajtóközpont rámutat arra is, hogy a hugyagi ingatlan.com-on elérhető hirdetések alapján jelenleg a kínált ingatlanok ára 9,5 és 21 millió forint között mozog. Ez azt jelenti, hogy a helyi szabályozás alapján a betelepülőknek a már említett összegek többszörösével, körülbelül 1-2 millió forintos többletköltséggel kell számolniuk.
Bár a szabályozás világosan kifejezi, hogy céljait az indokolatlan megkülönböztetés megszüntetésével és az egyenlő bánásmód biztosításával kívánja elérni, miközben mindig tiszteletben tartja az emberi méltóságot, a rendeletet támogató jogszabályt, amióta benyújtották, folyamatosan érik kritikák civil szervezetek és jogvédők részéről. Ezek a jogvédők diszkriminatívnak és alkotmányossági szempontból problémásnak tartják a törvényt, amely bár konkrétan nem említ meg egyetlen társadalmi csoportot sem, véleményük szerint annak alkalmazása egyértelműen a romák kiszorítását célozza meg.
Ez az érvelés Hugyagon ellentmondásosnak tűnik, mivel a települést a legtöbb forrás romák által lakott helyként említi. A 2022-es hivatalos népszámlálási adatok szerint a falu lakóinak körülbelül 14 százaléka vallja magát romának. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a kisebbségi identitás vállalása önkéntes, és sokszor nem tükrözi a valós arányokat. A kisebbséghez tartozás gyakran szociális hátrányokkal is jár, ami miatt sokan inkább nem vállalják fel identitásukat, hiszen az súlyos terhet róhat rájuk.
Hogy a jogszabály szövegének indoklásában írtaknál részletesebben mi a célja a településnek a rendelettel, és hogy miért az ingatlanok árának hányadában állapították meg a betelepülési hozzájárulást, azt szerettük volna megtudni a települést 2022 óta vezető Baranyai Béla polgármestertől, ő azonban nem szeretett volna nyilatkozni lapunknak.
