Idén még sohasem tapasztalt mértékben emelkedtek az élelmiszerek árai, az infláció pedig rekordmagasságokba szökte.
A várakozásoknak megfelelő módon novemberben megugrott az átlagos infláció mértéke Magyarországon. A KSH közlése szerint az októberi 3,2 százalék után 3,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, előző hónaphoz képest pedig 0,5 százalékos volt az emelkedés mértéke.
A megugró infláció hátterében elsősorban az élelmiszerek, a szolgáltatások, valamint a szeszes italok és dohánytermékek áremelkedése áll. Az élelmiszerek ára június óta folyamatosan emelkedik, egy kisebb korrekciótól eltekintve; júniusban 1,1 százalékról indult, míg novemberre már 4,9 százalékra ugrott. Az októberi adatokhoz viszonyítva is figyelemre méltó emelkedés tapasztalható, hiszen tavaly ilyenkor a termékek átlagos áremelkedése mindössze 4,5 százalék volt.
Az élelmiszereken belül a liszt ára 39,3 százalékkal nőtt, a tejé 16,6, a csokoládé és kakaóé 12,8, a gyümölcs- és zöldségléé 11,7, az étolajé 10,1, a tojásé 9,8, a vaj, vajkrémé 9,7, az éttermi étkezésé 7,9, az alkoholmentes üdítőitaloké 6,3 százalékkal. Olcsóbb lett viszont a száraztészta (6,4 százalékkal), a cukor (5,8 százalékkal) és a margarin is (2,7 százalékkal).
Az októberi adatokhoz hasonlóan, a szolgáltatások árai is 7 százalékkal növekedtek. Különösen jelentős drágulást mutat az autópályadíj, a gépjárműkölcsönzés, a parkolás és a lakbér, amelyek mindegyike 10,9 százalékkal került többe a tavaly novemberi szinthez képest. A járműjavítás és karbantartás 10,5, míg a sport- és múzeumi belépők 9,6 százalékos áremelkedést mutattak. A lakásjavítás költségei 8,8, a testápolási szolgáltatások díjai pedig 8,7 százalékkal nőttek. Emellett a szeszes italok és dohánytermékek ára is 4 százalékkal emelkedett.
A háztartási energiáért 3,2, ezen belül a vezetékes gázért 6,3, az elektromos energiáért 0,3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,2 százalékkal mérséklődött, ezen belül a használt személygépkocsik 6,6 százalékkal kevesebbe, az ékszerek 13,8, az új személygépkocsik 5,6, a szobabútorok 2 százalékkal kerültek többe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 3,9, a járműüzemanyagok 0,7 százalékkal drágultak.
Októberhez viszonyítva az élelmiszerek ára 0,9 százalékkal emelkedett, míg a járműüzemanyagok költsége 2,4 százalékos növekedést mutatott. A háztartási energia ára átlagosan 0,4 százalékkal drágult; ezen belül a palackos gáz 1,5, míg a vezetékes gáz 0,9 százalékkal került többe. A szolgáltatások díjai átlagosan 0,2 százalékkal emelkedtek, ezen belül a lakbér 0,8 százalékkal nőtt, míg az üdülési szolgáltatások 0,3 százalékkal olcsóbban érhetők el.
Kiss Péter, az Amundi befektetési igazgatója úgy véli, hogy az adat nem lepett meg túlságosan. Az emelkedő ráta a megszokott éves szezonalitásból és a novemberre jellemző sajátos tényezőkből, például az emelkedő üzemanyagárakból fakad.
"Az év végéhez közeledve a várakozások szerint a pénzromlás mértéke körülbelül 4 százalékra nőhet, ami továbbra is indokolja a körültekintő monetáris politikai lépéseket. Ez különösen fontos, ha a magyar eszközök árfolyamának ingadozása továbbra is jelentős marad. A jövőbeli kamatdöntések szempontjából két kulcsfontosságú tényező lehet meghatározó: az inflációs adatokban tapasztalt váratlan eltérések és a forint árfolyamának instabilitása."
