Ilyen a magyar agyelszívás: valóban az ország legjobb szakemberei hagyják el a hazát?

Gyakran hangoztatott állítás, hogy Magyarországról a legjobbak és a legtehetségesebbek mennek külföldre, míg a kevésbé tehetségesek maradnak itthon - olvasható Hárs Ágnes és Simon Dávid tanulmányában, ami a friss Munkaerőpiaci Tükörben jelent meg. A kutatók erre a kérdésre keresték a választ, és arra jutottak, hogy a magyar népesség 12 százalékának van valamilyen migrációs tapasztalata, vagyis vagy jelenleg is külföldön élnek vagy éltek ott legalább egy évig, majd hazaköltöztek. Ezen belül kimagasló a felsőfokú végzettségűek aránya.

A friss Munkaerőpiaci Tükörben jelent meg Hárs Ágnes és Simon Dávid tanulmánya, mely a magyar migrációs folyamatokat és a lakosság iskolázottsági helyzetét vizsgálja, illetve azok között keres összefüggést. Vagyis a kutatók nem csak azt nézték meg, hogy a kivándorlásban érintett társadalmi csoportok iskolázottsága milyen, hanem azt is, hogy a bevándorlók helyettesítik, illetve pótolják-e azt a réteget. A kutatásban a 20-59 éves korosztályt vették figyelembe, mivel a fiatalokra jellemző a migráció. Emellett iskolai végzettség szerint három kategóriát különböztettek meg:

2010 és 2023 között a magyar népesség összességében 7%-kal csökkent, míg a középfokú végzettséggel rendelkezők csoportja 14%-os visszaesést mutatott. Ezzel szemben az alapfokú végzettségűek létszáma 33%-kal csökkent, a felsőfokú végzettségűeké viszont 39%-kal nőtt. Ebből világosan látszik, hogy a migrációtól függetlenül is jelentős átalakulás történt a magyar társadalom iskolázottsági struktúrájában.

A népszámlálás alapján

2022-ben a 20-59 éves korosztályban a bevándorlók aránya a magyar lakosság körében 6,9 százalékot tett ki.

A tanulmány adatai alapján az alap- és középfokú végzettséggel rendelkezők aránya 6-6 százalék, míg a felsőfokú végzettségűek körében ez az arány 9,4 százalékot tesz ki. Érdekes megfigyelni a bevándorló népesség összetételét is: a kétharmaduk a szomszédos országokban látta meg a napvilágot. A statisztikák szerint 36 százalékuk Romániában, 18 százalékuk Ukrajnában, 7 százalékuk Szerbiában, míg 5 százalékuk Szlovákiában született. A kutatás szerzői hangsúlyozzák, hogy valószínűleg a határon túli magyarok alkotják a legtöbb érintettet.

Az iskolai végzettség tekintetében jelentős eltérések figyelhetők meg a bevándorlók körében: az alapfokú végzettséggel rendelkező egyének 68%-a, míg a középfokú végzettséggel bírók 71%-a származik a szomszédos országokból. Különösen kiemelkedő Románia, ahonnan az alapfokú végzettségűek 41%-a, a középfokú végzettségűek 39%-a érkezett. Ezzel szemben a felsőfokú végzettséggel rendelkező bevándorlók között már 40%-ot tesz ki azon személyek aránya, akik nem a szomszédos, hanem más országokban látták meg a napvilágot.

Az elvándorlás mértéke 2010 óta folyamatosan emelkedik, a különböző iskolai végzettségű csoportok között azonban eltérő trendeket figyelhetünk meg. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők körében az elvándorlás üteme a vizsgált időszak végére jelentősen megnőtt. Ezzel szemben a felsőfokú végzettséggel bírók esetében a növekedés az időszak végére megtorpan, ami érdekes jelenség. A középfokú végzettségűek elvándorlásának üteme viszont viszonylag stabilnak mutatkozik az időszak során.

Összességében az elvándorlás aránya 2010 óta iskolai végzettségenként eltérően alakult. Az elvándorlók aránya a teljes népességhez viszonyítva 4,9 százalékponttal növekedett, az alacsony iskolai végzettségűeknél a növekedés mértéke 6,8 százalékpont, a középfokú végzettségűeknél 3,5 százalékpont, a felsőfokú végzettségűeknél - a kiinduló időszakban is magas arány mellett - 6,4 százalékpont volt.

Láthatjuk, hogy a be- és elvándorlás aránya a népesség egészében kiegyenlíti egymást, az adatok szerint a növekvő arányú bevándorlás pótolja az elvándorlást

- olvasható a tanulmányban.

A magyarországi vándorlás mértéke viszonylag alacsony, és a vándorlásban részt vevők körében jelentős arányt képviselnek a középfokú végzettséggel rendelkezők. Azonban ezen a csoporton belül a vándorlók aránya meglehetősen csekély. Ezzel szemben a felsőfokú végzettséggel rendelkező egyének egyre nagyobb arányban vesznek részt mind a bevándorlásban, mind az elvándorlásban – hangsúlyozzák a kutatók.

A bevándorlás folyamatait elemezve elengedhetetlen, hogy figyelembe vegyük a külföldön született egyének időbeli eloszlását is. A Magyarországon élő, 20-59 éves korosztályba tartozó külföldi származású lakosság jelentős része már hosszú ideje, tartósan tartózkodik az országban. A népszámlálási adatok szerint a bevándorlók 7%-a érkezett az országba 1989 előtt, míg a 1990-1999 közötti időszakban a bevándorlók körülbelül egynegyede, a következő évtizedben pedig a bevándorlók 28%-a telepedett le itt. A legfrissebb adatok alapján a 2010 utáni években viszont a bevándorlók 40%-a érkezett Magyarországra, ami új kihívásokat és lehetőségeket teremtett a társadalom számára.

A korai időszakban néhány százalékponttal nagyobb volt a középfokú végzettségű bevándorlók aránya, a legutóbbi időszakban pedig az alacsony és a felsőfokú iskolai végzettségűeké. Fontos végül hangsúlyozni, hogy a bevándorlás számbavételekor csak a "természetesnek" tekinthető bevándorlást vizsgálták, azokat, akik a népesség részét alkotják, és

A vendégmunkások egyre bővülő közössége háttérbe szorult, és nem kapott megfelelő figyelmet.

Az elvándorlási tendenciák elemzése során kiderül, hogy a hazánkban élők körében körülbelül 5 százalékuk töltött el legalább egy évet külföldön, majd tért vissza, ahogy azt a legfrissebb népszámlálási adatok is mutatják. Az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők esetében ez az arány mindössze 2,6 százalékra tehető, míg a középfokú végzettségűek körében 4,3 százalékot mértek. A legmagasabb arányt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők között találjuk, ahol ez az érték eléri a 7,7 százalékot.

Az uniós tükörstatisztika adatai szerint, ha a korábban elemzett elvándorlási arányokat vesszük alapul, a népesség átlagosan 6,9%-a élt külföldön az adott időszak végén. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező csoportból 8,1% választotta a külföldi tartózkodást, míg a középfokú végzettséggel rendelkezők körében ez az arány 5,1% volt. Érdekes módon a felsőfokú végzettséggel bírók közül 10,3% élte meg, hogy külföldön találja meg a jövőjét.

Ezt szem előtt tartva, az elvándorlás jelentősen nagyobb mértékben hat a lakosságra.

Átlagosan a népesség 12%-a élt már külföldön, vagy jelenleg ott tartózkodik. Ez az arány azonban eltérő a különböző iskolai végzettséggel rendelkező csoportok között: a legfeljebb nyolc osztályt végzettek és a középfokú végzettséggel bírók körében alacsonyabb, míg a felsőfokú diplomával rendelkezők esetében jelentősen magasabb.

Az elvándorlásra érintett népesség körében átlagosan 42 százalékot tesz ki a visszavándorlók aránya. Érdekes módon ez az arány az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők között csupán 20 százalék körüli, ami a hirtelen növekvő elvándorlási tendencia fényében meglepő. Ezzel szemben a középfokú végzettséggel bírók esetében 46 százalék, míg a felsőfokú végzettségűek körében 43 százalék a visszatérők aránya.