Ilyen mértékű gyűlöletkampányt még a Fidesz sem indított el egy egész nemzet ellen.
Véres fejű magyar katona, koporsókkal teli épület, csomagtartóban megkötözve fekvő, elrabolt férfi. Apokalipszis jön, szó szerint meghalunk, szerveinket kioperálják, bankszámlánkat kiürítik, nyugdíjunkat elveszik. Ezt teszik velünk a maffiózó ukránok, ha csatlakoznak az EU-hoz. Hacsak... Hacsak nem szavazunk Orbán Viktorra, aki megment minket ettől a rémálomtól azzal, hogy megakadályozza Ukrajna EU-s felvételét.
A Fidesz a keresgélés során úgy tűnik, rátalált egy olyan kampánytémára, amely ígéretes eredményeket hozhat, és most már teljes erőbedobással népszerűsíti, ahogy csak tudja.
A jövőbeni üzenetek alakulása áprilisig még kérdéses, de az eddigi tendencia egyértelmű: a politikai kampányok során a kormányzati narratíva mindig is jól bevált formulákra épült. Az utóbbi években minden parlamenti választás végén egyetlen, jól megfogalmazott üzenet dominált. Emlékezhetünk például a "csodafegyverekre", mint a rezsicsökkentés (2014), a migránsokkal való riogatás (2018), vagy Márki-Zay szavainak kiemelésére a háborúból való kimaradás kapcsán 2022-ben. Az idei EP- és önkormányzati választások tétje pedig már nem kevesebb volt, mint Orbán hatalma vagy a politikai vége. Most, bár a halál árnya továbbra is ott lebeg, már nem egy homályos konfliktustól kell tartanunk, hanem egy konkrét országtól és annak lakosaitól. Az elvárás, hogy gyűlöljük őket, hiszen úgy tűnik, ők a magyarok jövőjének ellenfelei.
Az üzenetáradat, amit a Fidesz közvetít, számos fronton érkezik, mintha apró csatákat vívna. Számos kisebb témát dobnak be a köztudatba, néha úgy tűnik, mintha kapkodnának, egyik pillanatról a másikra váltogatva a hangsúlyokat. Az állítások, amiket megfogalmaznak, mind egy irányba mutatnak: az ukránok jelentenek veszélyt, és miattuk kerülhetünk súlyos helyzetbe. A kormányfő legutóbbi Kossuth rádiós interjúiban szinte kizárólag ennek a narratívának szentelte a figyelmét, és...
