India és Pakisztán között ismét feszültség alakult ki, ami aggasztó mértékben növeli a két ázsiai atomhatalom közötti konfliktus lehetőségét. Az események gyorsan fejlődnek, és a nemzetközi közösség figyelme is egyre inkább a helyzetre összpontosul.

Rakétákkal támadta meg szerdára virradóra India a Kasmír régió Pakisztán által ellenőrzött területét. A csapások az első híradások szerint legalább tizenkilenc ember életében kerültek, egy gyerek is van a halottak között. Harmincnyolc sebesültről szintén beszámoltak. Pakisztán háborús cselekménynek nevezte az eseményt.

A rakéták hat helyen csapódtak be a Pakisztán által igazgatott Kasmírban és az ország keleti Pandzsáb tartományában - Ahmed Sarif altábornagy, pakisztáni katonai szóvivő első közlése szerint. Az indiai védelmi minisztérium szerint viszont a csapások legalább kilenc olyan helyszínt céloztak, "ahol India elleni terrortámadásokat terveztek".

India azt hangoztatja, hogy a katonai akció egy olyan létesítményt célozott meg, amelyet az áprilisi kasmíri terrortámadásban érintett fegyveres csoportok használtak, akik turisták életét oltották ki az India által ellenőrzött területen. Az indiai hadsereg közleménye szerint három civil vesztette életét, amikor a pakisztáni erők "önkényes tűzgyújtásra" kényszerültek. Ez a kifejezés lövéseket és tüzérségi támadásokat takar, amelyek a két ország közötti de facto határt jelentő kasmíri ellenőrzési vonalon történtek. Az indiai hatóságok hangsúlyozták, hogy "arányos választ" adtak a helyzetre.

India az általa indított műveletet "Szindur-hadműveletnek" nevezte el, ahol a "szindur" a házas hindu nők által viselt vörös szépségfoltot jelöli. Ez az elnevezés egyértelműen azokra az özvegyekre utal, akik április 22-én, a kasmíri régió India által ellenőrzött részén végrehajtott terrortámadás következtében veszítették el férjüket. A tragikus esemény során huszonhat, túlnyomórészt hindu férfi életét oltotta ki a támadás.

Iszlámábád bejelentette, hogy hat pakisztáni helyszín került a támadások fókuszába, és összesen 24 robbanás hallatszott, amelyek különböző fegyverekből származtak.

Nem sokkal az indiai csapások után repülőgépek zuhantak le két faluban az India által ellenőrzött Kasmír területén. A pakisztáni állami televízió, hivatkozva biztonsági forrásokra, arról számolt be, hogy a pakisztáni légierő válaszul öt indiai repülőgépet semmisített meg, azonban további részleteket nem tettek közzé. A pakisztáni külügyminisztérium álláspontja szerint az indiai erők a saját légterükből indították a támadásokat.

India és Pakisztán évtizedek óta atomhatalomként állnak egymással szemben. Az utóbbi időszakban, különösen az áprilisi terrortámadás óta, a két ország közötti feszültség jelentősen fokozódott. India a támadással kapcsolatban azzal vádolta meg Pakisztánt, hogy az támogatta a turisták ellen irányuló akciót, míg Iszlámábád határozottan visszautasította ezeket a vádakat.

Sehbáz Sarif, Pakisztán miniszterelnöke határozottan elítélte a szerdai indiai légicsapásokat. Kijelentette, hogy a történtek súlyosan sértik a régió stabilitását és a békés együttélés alapelveit. Sarif hangsúlyozta, hogy a katonai erőszak nem megoldás, és sürgette a diplomáciai párbeszéd mielőbbi helyreállítását a két ország között.

Az ármányos ellenfél alattomos támadásokat indított, titkos cselekedeteivel próbálva megingatni a védelmet.

Közölte, hogy válaszlépésre készül. A pakisztáni miniszterelnök ezzel párhuzamosan szerdán reggelre összehívta a Nemzetbiztonsági Bizottság ülését.

Michael Kugelman, a Dél-Ázsia szakértője, akit az Associated Press idézett, hangsúlyozta, hogy India riválisa ellen indított akciója az utóbbi évek egyik leghevesebb ütközete volt. Pakisztán reakciója pedig "kétségtelenül figyelemre méltó lesz".

Két erős hadsereg ez, amelyek még a nukleáris fegyverek elrettentő ereje ellenére sem félnek jelentős mennyiségű hagyományos katonai erőt bevetni egymás ellen

- nyilatkozta az elemző, aki hangsúlyozta, hogy "az eszkalációs kockázatok léteznek. Ráadásul könnyen felerősödhetnek, és ezt gyors ütemben is megtehetik."

Stephane Dujarric, az ENSZ szóvivője kedden késő este közleményben tudatta, hogy Antonio Guterres főtitkár "maximális katonai visszafogottságra" szólította fel mindkét országot.