Itt a legújabb fejlemény az MNB-botrány kapcsán: a frissen kinevezett vezetés hűtlen kezelés vádjával büntetőfeljelentést fog tenni.

A Magyar Nemzeti Bank újonnan kinevezett vezetése büntetőfeljelentést nyújtott be a Fővárosi Főügyészségen – értesült az Index egy háttérbeszélgetés során. Az új irányítás csalás, hűtlen kezelés, hamis magánokirat felhasználása, a számvitel szabályainak megsértése, valamint a tartozások fedezetének elvonása miatt indított eljárást. Továbbá forrásaink szerint a jegybank igazgatósága, az Állami Számvevőszék véleményével összhangban, úgy határozott, hogy a Pallas Athéné Alapítvány 400 millió forintos vagyoni hozzájárulásban részesül, hogy a korábbi vezetés pénzügyi intézkedéseit alaposan átvizsgálhassák.

Egyre mélyül a botrány, amely a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alá tartozó, közpénzből gazdálkodó alapítványi céghálózatok körül alakult ki. Varga Mihály új jegybankelnök új korszakot kíván nyitni: az átláthatóságot és a felelős gazdálkodást hirdetve azonnal nyomozást kezdeményezett a kérdéses ügyletek után. Az ügy súlyát jól jelzi, hogy a gyanú szerint az utolsó napokban is zajlottak olyan pénzügyi manőverek, amelyek szintén jogellenesek lehettek.

Az MNB új vezetésének hozzáállása világosan megmutatkozik, hiszen az új jegybankelnök hivatalba lépése után szinte azonnal bejelentette, hogy csökkenteni kívánja a jegybank feladatait, és a közelmúlt botrányait követően kezdeményezi a jogalkotók körében a vagyonkezelő alapítványok megszüntetését. Ennek szellemében már a kezdeti napokban új vezetőket nevezett ki a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) és az Optima élére, akiknek az a feladat jutott, hogy átfogó vizsgálatot végezzenek a korábbi működés részleteinek feltárása érdekében, minden jogi lehetőséget és területet figyelembe véve.

Március 19-én az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az alapítványi gazdálkodást vizsgáló jelentést tett közzé, amelyben konkrétan megnevezte az Optima-csoportot, egy rendkívül összetett, több országra és szintre kiterjedő céghálót. Az ÁSZ nem talált racionális indokokat a struktúra kialakítására, ez önmagában is gyanút vet fel. A jelentésében így jellemezte ezt a céghálózatot: "Az Optima-csoport - az alapítói célokkal ellentétesen - magántőkealapok közbeiktatásával több országon és vállalkozói szinten átívelő, rendkívül bonyolult céghálózatot épített fel, melyek kialakítására az ÁSZ nem azonosított racionális gazdasági indokokat."

A dokumentációk alapján megállapítható, hogy február 28-án - Matolcsy György, a korábbi jegybankelnök utolsó napjaiban - az akkori vezetőség egy értékpapírkölcsön-ügylettel kívánta átruházni a jelentős vagyont az Optima-csoport anyavállalatára, a Quartz-csoportra. "Az új vezetés véleménye szerint ez az ügylet egyrészt jogszabályba ütközött, másrészt pedig csalárd szándék húzódhatott mögötte, sőt, valószínűleg színlelt szerződés volt" - nyilatkozta az Indexnek egy, az üggyel már az elejétől fogva tisztában lévő forrás. Hozzátette: "A korábbi vezetés az értékpapírkölcsön-ügylet révén próbálta meg rávenni az Optima-csoportot - különösen annak anyavállalatát, a Quartz-csoportot - a vagyon átruházására."

Az Optima Befektetési Zrt. frissen kinevezett vezetősége semmisségi pereket kezdeményezett az illetékes bíróság előtt. A nyomás következményeként – az új jegybanki vezetés egyik első és hatékony intézkedésének köszönhetően – az ügyletet március első felében visszavonták, így az Optima Befektetési Zrt. részvényei ismét visszakerültek a tulajdonos számlájára. Ugyanakkor az Index információi szerint...

Bár az Állami Számvevőszék 2023-ig terjedő vizsgálatot folytatott, a jegybank új kuratóriuma sokkal alaposabb munkát végzett. Lapunkhoz eljutott információk alapján a legújabb feljelentés nem csupán a már elindított nyomozást erősíti meg, hanem kifejezetten kiterjeszti azt a 2024-es esztendőre, valamint 2025 első hónapjaira is.

Ez a fejlemény rendkívül lényeges. A gyanúk szerint éppen ebben az időszakban, Matolcsy György utolsó hónapjaiban zajlottak olyan tranzakciók – vagy legalábbis szándékok –, amelyek révén a vagyon jelentős hányadát megpróbálták volna átcsoportosítani. Forrásaink szerint ezek között szerepel a már említett értékpapírkölcsön-ügylet is, amelyről úgy vélik, hogy akár bűncselekmény gyanúját is felvetheti. Az új kuratórium büntetőfeljelentése tehát már nem csupán a múlt évek eseményeire utal, hanem a hatalomváltás előtti utolsó pillanatokra is rávilágít.

Az új kuratóriumi vezetés első megállapítása egy aggasztó helyzetet tükröz: az alapítvány, valamint a hozzá tartozó céghálózat jelenleg nem rendelkezik elegendő likvid eszközzel ahhoz, hogy átfogó vizsgálatokat végezzen működésének feltérképezése érdekében. Információink szerint a szervezet gyakorlatilag pénzügyi források nélkül próbálja rendbe tenni a több száz milliárdos vagyont érintő, rendkívül összetett struktúrát. A vagyon megóvásához és a feltételezett bűncselekmények kivizsgálásához elengedhetetlen a különböző szakértők - jogászok, könyvvizsgálók, pénzügyi elemzők - összehangolt együttműködése. A forráshiány miatt azonban még az alapvető vizsgálatok elvégzése is kockázatba kerülhet. Forrásaink szerint az új vezetés ezért döntött a vagyonjuttatás mellett, kizárólag a szükséges átvilágítás céljából.

A rendelkezésre álló adatok szerint az Optima Befektetési Zrt. - csak a 2023 végéig terjedő időszakot tekintve - körülbelül 500 milliárd forintnyi vagyonnal gazdálkodott, amelynek döntő része, mintegy 407 milliárd forint, közpénzből származott. Ez önmagában is példa nélküli koncentrációt jelent, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az ellenőrzés és az átláthatóság hiányosságokat mutatott. Az Optima köré épített cégstruktúra annyira összetett, hogy a szakértők szerint már pusztán a pénzmozgások lekövetése is külön csapatokat, komoly pénzügyi forrásokat és hosszú hónapokat igényelhet. Mindez világossá teszi,

A szervezeti és pénzügyi zűrzavarok feltérképezése érdekében a PADME új vezetése 400 millió forintos, kizárólag átvilágítási célú támogatásban részesül. Információink szerint a Magyar Nemzeti Bank Igazgatósága már jóváhagyta ezt a döntést, és az Állami Számvevőszék is kifejezte támogatását a kezdeményezés iránt.

Az új vezetés világosan jelezte, hogy a juttatás felhasználása szigorúan meghatározott keretek között mozog. Ez azt jelenti, hogy kizárólag az átvilágítási folyamatok finanszírozására lehet fordítani, és nem használható fel a korábbi, az Állami Számvevőszék által is kritizált működés fenntartására.

Forrásunk így fogalmazott: "Ez az összeg nem csupán a vagyon megőrzésének kulcsa, hanem az átfogó kivizsgálás megvalósításának garanciája is." Hozzátette, hogy az előző vezetés működési környezetét és együttműködési hajlandóságát "nagyon problémásnak" vélték, ezért első lépésként elengedhetetlennek tartották a teljes vezérkar leváltását. Az újonnan biztosított források várhatóan július elejéig elegendőek lesznek a vizsgálatok zökkenőmentes lebonyolításához.

Bár a jegybanki alapítványok ügye körül még mindig számos kérdőjel akad, Windisch László, az ÁSZ elnöke a Della podcastban a napokban kiemelte, hogy két újabb ellenőrzés is folyamatban van, amelyek várhatóan csak 2026-ban hozhatnak eredményt. A célkeresztbe két felsőoktatási intézmény - a Metropolitan Egyetem, valamint a kecskeméti Neumann János Egyetem - került, pontosabban az ezeket fenntartó alapítványok gazdálkodása. Ennek a vizsgálatnak legkorábban 2026-ban lehet eredménye. Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke szerint az MNB-alapítványok körüli vizsgálatok újabb, mélyebb szakaszba léptek.

Arra is kitért, hogy a közvélekedéssel ellentétben az MNB-alapítványok vagyonának nagy része - legalábbis papíron - nem tűnt el nyomtalanul. Az alapítványok által kezelt, mintegy 500 milliárd forintos vagyon zöme továbbra is lekövethető, azonban a tényleges kár mértéke körülbelül 150 milliárd forint lehet. Ez a szám, bár kisebb az elsőként keringő találgatásoknál, továbbra is megdöbbentő, és komoly kérdéseket vet fel a korábbi gazdálkodással kapcsolatban.

"A hálózat összetettsége olyan magas, hogy jelenleg nem lehetséges pontos becsléseket készíteni. Azonban már most is határozottan kijelenthető, hogy jelentős vagyoni veszteségek és károk következtek be" - emelte ki forrásunk. Nyilatkozata világosan jelzi, hogy az ügy körüli információk még mindig számos rejtett részletet tartogathatnak, és a teljes helyzet megértéséhez hónapok, sőt akár évek is szükségesek lehetnek.

Matolcsy György, a korábbi jegybankelnök, nemrégiben az Indexnek adott interjújában megerősítette fia nézeteit, kijelentve, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által közzétett jelentések "iratellenesek és teljesen eltérnek a valóságtól". Különösen éles kritikát fogalmazott meg a GTC lengyel befektetésének értékelésével kapcsolatban, amelyet a számvevőszék a tőzsdei árfolyam alapján határozott meg. Matolcsy hangsúlyozta, hogy "az alapítványi vagyon teljes egészében rendelkezésre áll, ráadásul annak értéke meghaladja az 500 milliárd forintot". Emellett kifejtette, hogy az ingatlanpiaci cégek esetében az EPRA NTA-módszertan alkalmazása lett volna a megfelelő a valós érték meghatározásához.