Orbán nagytakarítása megkezdődött: a kormány a pénzek zárolásával, listák készítésével és az 1%-os támogatás megvonásával kívánja szankcionálni az érintetteket.

Elmúltak az ünnepek, és úgy tűnt, a Fidesz háza táján a húsvéti nagytakarítás szőnyeg alá lett söpörve, amit a miniszterelnök még tél végén rendelt meg. Végül május 13-án, 23:38-kor, Halász János, a fideszes politikai színtér képviselője, benyújtotta a „A közélet átláthatóságáról” című törvénycsomagját. Ennek értelmében a Szuverenitásvédelmi Hivatal jegyzéket készíthet azokról a szervezetekről, amelyeket a kormány veszélyesnek ítél Magyarország szuverenitására nézve. Ezt követően ezek a szervezetek...

A Fidesz javaslata értelmében a jogi személyek és egyéb szervezetek, beleértve a civil szervezeteket és gazdasági társaságokat is, olyan tevékenységeket folytathatnak, amelyek veszélyeztetik Magyarország szuverenitását. E tevékenységek közé tartozik, ha külföldi támogatás révén próbálják befolyásolni a közélet alakulását, ami végső soron a nemzeti érdekek ellen hat, és negatív módon tünteti fel az országot.

Valamint az is ugyanilyen veszélyes, ha a külföldi támogatást kapó szervezet az előbb felsorolt alkotmányos értékek elleni fellépést támogat. (Például, ha nem szeretnék, hogy Magyarország jogállam legyen.)

A törvényjavaslat szerint az számít külföldi támogatásnak, ha egy szervezet külföldi természetes személytől, kettős állampolgártól, más államtól vagy külföldi székhelyű szervezettő fogad el közvetlenül vagy közvetetten vagyoni hozzájárulást, szolgáltatást, adományt, támogatást, pályázati támogatást, a juttatást, az ajándékot, a kölcsönt, illetve bármilyen jogviszonyból származó bevételt kap, függetlenül attól, hogy azt vissza kell-e fizetni.

A bankoknak folyamatosan figyelemmel kell kísérniük a Szuverenitásvédelmi Hivatal feketelistájára került szervezetek számláit. Amennyiben engedélyköteles tranzakciót, például külföldi támogatást észlelnek, jogukban áll legfeljebb öt napra felfüggeszteni a pénzhez való hozzáférést. Ezzel párhuzamosan a NAV eljárása is megkezdődik, amely lehetővé teszi, hogy akár 180 napra is leállítsák a pénzügyi műveleteket.

A bank nem háríthatja el a NAV megkeresésének teljesítését a banktitokra hivatkozva, mivel a jogszabályok a hatósági eljárások hatékonyságának érdekében lehetővé teszik a banktitok védelmének feloldását, amikor a nemzeti szuverenitás védelmét szolgáló hatóságról van szó.

Amennyiben a NAV arra a megállapításra jut, hogy a szervezet korábbi tevékenységei, célkitűzései, közéleti megnyilvánulásai, valamint a sajtóban és közösségi médiában való megjelenései "a külföldi támogatók igényeinek kielégítését vagy a külföldi támogató szándékainak elősegítését szolgálják", akkor a NAV jogosult arra, hogy elrendelje a támogatás visszautalását a külföldi szervezet részére.

A törvénytervezet alapján a pénzmosás elleni hatóság határozatával szemben indított közigazgatási eljárás során azonnali jogi védelem nem áll rendelkezésre.

Ha kiderül, hogy a külföldi támogatást engedély nélkül igényelték, akkor a kapott összeg visszafizetése kötelező a Nemzeti Együttműködési Alap részére. Továbbá, a tiltott támogatás esetén a büntetés mértéke a támogatás 25-szöröse közigazgatási bírság formájában. Amennyiben ezt a bírságot nem rendezik, vagy ha valaki másodszor is engedély nélkül fogad el külföldi támogatást, a következmény már a szervezet működésének felfüggesztése lehet.

Orbán Viktor még a februári évértékelő beszédében lengette be, hogy húsvéti nagytakarítás címszóval leszámolnak azokkal, akik szerintük külföldi érdekeket szolgálnak. A miniszterelnök és a kormányzati kommunikáció azokat a civil szervezeteket és szerkesztőségeket vádolt meg ezzel, amik függetlenek a Fidesztől és pályáztak a USAID forrásaira. "Sürgősen megteremtjük az alkotmányos és jogi feltételeit annak, hogy ne kelljen tétlenül néznünk, amint álcivil közéleti szervezetek a szemünk láttára szolgálják ki a külföldi érdekeket, és szerveznek politikai akciókat" - mondta akkor.

A most benyújtott törvénytervezet egybecseng ezzel, ugyanis ellenőrzésük alá vonnak minden olyan tevékenységet, ami "a demokratikus vita, valamint az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására" irányul, befolyásolhatja a választói akaratot, illetve befolyást gyakorolhat a választások kimenetelére

Az amerikai választások után a légkör hirtelen megváltozott, és sokan úgy érezték, hogy elérkezett a számvetés ideje. Miután Donald Trump külügyminisztere hivatalba lépve leállította az 1961 óta működő USAID segélyezési programot, a magyar miniszterelnök azonnal reagált: félinformációkra hivatkozva "sötét összeesküvést" kiáltott, és külön kormánybiztost nevezett ki Washingtonba. Ennek a megbízott személynek, László Andrásnak az lett a feladata, hogy 10 évre visszamenőleg átvizsgálja azokat a pályázati dokumentumokat, amelyek alapján magyar szereplők támogatásokban részesültek. Azóta azonban László András munkájáról nem érkezett hír, csupán a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke tett megállapításokat, amelyek teljes mértékben megalapozatlannak tűntek. Kérdéseinkre sajnos nem állt rendelkezésre bizonyíték, amely alátámasztotta volna a felvetett vádakat, így a helyzet továbbra is homályos maradt.

Orbán tehát februárban bejelentette, hogy húsvétig elzárja a pénzcsapokat és felszámolja a birodalom budapesti lerakatát. Ezt a március 15-i, "poloskázós" beszédében is megerősítette, amikor így fogalmazott: "Jön a húsvéti nagytakarítás. A poloskák átteleltek. Felszámoljuk a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolta meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivil szervezeteket és politikai aktivistákat. Az egész árnyékhadsereget felszámoljuk." Azonban az ünnep végül lényegi intézkedések nélkül zajlott. Kocsis Máté frakcióvezetőnek ugyan voltak elképzelései arról, hogyan ellenőrizhetnék a Szuverenitásvédelmi Hivatal által listázott szervezetek pénzmozgásait, de úgy tűnt, a Fidesz a Pride betiltásával elégedett volt, hiszen ez sikeresen megosztotta az ellenzéket.

Május 6-án Orbán Viktor a ráckevei fórumán említést tett arról, hogy másnap a kormány meg fogja vitatni egy képviselői indítványt, amelyet a képviselőtársai terjesztenek elő. Az indítvány célja, hogy a külföldről támogatott, magukat civil szervezeteknek valló csoportokat is alávesse az ellenőrzésnek. A miniszterelnök hozzátette, hogy egy átláthatósági törvény van készülőben, amelynek révén meg kívánják akadályozni a USAID tevékenységének magyarországi megjelenését.

Érdekes kérdés, hogy miért foglalkozik a kormány önálló képviselői indítványokkal a benyújtás előtt. Az elmúlt 13 évben gyakran előfordult, hogy a képviselők által benyújtott indítványok segítségével kerülték meg a jogi követelményeket, hiszen ha egy törvényjavaslat nem a kormány hivatalos javaslataként érkezik a parlamentbe, akkor elkerülhető az előzetes egyeztetés és a hatástanulmányok elkészítése is. Gulyás Gergely a kormányinfón kijelentette, hogy bár a kormányülésen szóba került a tervezet, "a javaslat gazdája és előterjesztője a frakció". Ezzel szemben 2024 nyarán Orbán Viktor kormányhatározatban utasította az igazságügyi minisztert, hogy dolgozzon ki jogszabályokat a "háborús propaganda" ellen.

A kormány előre megfogalmazta, hogy a médiának kötelező nyilvánosságra hoznia a külföldről származó támogatásokat. Amennyiben kiderül, hogy a támogatás „háborús propagandát” szolgál, Magyarország visszafizeti a forrásokat a küldő szervezetnek. Kérdésünkre az Igazságügyi Minisztérium megerősítette, hogy folyamatban van a jogszabály előkészítése, de a tervezet végül a frakcióhoz került. Ebből született Halász János önálló javaslata.