Izrael és az iráni rezsimváltás: Egy geopolitikai játszma Az izraeli-iráni viszonyok bonyolult szövevényét a történelmi, politikai és vallási tényezők alkotják, amelyeket a rezsimváltás kérdése tovább bonyolít. Az iráni politikai rendszer átalakulása nem
De vajon tényleg képes erre Izrael, és vajon a világ számára kedvezőbb lenne az, ami az iráni teokrácia után következhet?
Június 13-án Izrael minden korábbinál hevesebb támadást indított Irán ellen. A két ország évtizedek óta esküdt ellenség, azonban összecsapásaik ebben az időszakban inkább egy kiterjedt proxiháború részei voltak volt Izrael és különböző iráni kilensszervetek (például Gázában a Hamász, Libanonban a Hezbollah, Jemenben a húszik) közt.
Ez a konfliktus, amely a fékezett habzású és lokális hadszínterekre korlátozódik, 2025 júniusában váratlanul a két ellentétes regionális hatalom közvetlen összecsapásává alakult. Az okok között a legszembetűnőbbek közé tartozik egyrészt a kaotikus izraeli belpolitikai helyzet, amely Benjamin Netanjahu miniszterelnököt folyamatos háborúra kényszeríti saját politikai túlélése érdekében. Másrészt pedig a közelmúltban Irán gyengülése, amely a Hamász visszaszorításával, a Hezbollah vezetőinek eltávolításával és a szíriai Aszad-rezsim megbukásával párhuzamosan zajlott. Mindezek következtében Izrael most magabiztosan fordulhat Teherán irányába is.
Bár az okok nyilvánvalónak tűnhetnek, a valódi kérdés az, hogy mi vezérli Izraelt a mostani, eddigi legintenzívebb támadások során. Van-e egyáltalán konkrét célja a katonai akcióknak, azon túl, hogy csökkentsék Irán katonai és nukleáris potenciálját? Talán az iráni teokratikus rendszer megdöntése is a célok között szerepel? De vajon Izrael képes lenne ezt megvalósítani? És ha sikerülne, milyen következményekkel járna ez a régió számára? Cikkünkben részletesen megvizsgáljuk ezeket a lényeges kérdéseket.
