Új pénzügyi trend hódít Magyarországon: egyre többen választják ezt a modern megoldást, ám nem mentes a költséges buktatóktól - Pénzcentrum.
A "vásárolj most, fizess később" típusú konstrukciók egyre nagyobb teret nyernek a világon, sőt a magyar online kereskedelemben is. Bár első pillantásra a klasszikus áruhitelt idézik, valójában sokkal gyorsabb, kényelmesebb és - legalábbis első ránézésre - kedvezőbb megoldást kínálnak. De vajon tényleg pénzügyi forradalomról van szó, vagy csupán egy újabb impulzusvásárlás-generátorral van dolgunk?
A BNPL-megoldások (Buy Now, Pay Later - vásárolj most, fizess később) népszerűsége folyamatosan növekszik, és ennek kapcsán már korábban beszámoltunk arról, hogy a globális fintech óriás, a Klarna megérkezett a magyar piacra. Ezzel párhuzamosan a kamatmentes részletfizetési lehetőségek egyre szélesebb körben válik elérhetővé a hazai webáruházak kínálatában. E cikk keretein belül pedig kiemeljük, hogy a kelet-közép-európai BNPL-szektorban a magyar PastPay vállalat emelkedett ki, amely jelentős befektetői támogatással a háta mögött magabiztosan foglalja el vezető szerepét.
Mostanra pedig egyértelműen kijelenthetjük: az utóbbi évek egyik leglátványosabb pénzügyi trendje a "Buy Now, Pay Later" - azaz "Vásárolj most, fizess később" - típusú vásárlási konstrukciók térnyerése - írja az Economist. Míg korábban főleg televíziók, bútorok vagy autók esetében találkozhattunk részletfizetési lehetőségekkel, ma már egészen más világban élünk: egyes helyeken fesztiváljegyek, botox-kezelések, vagy akár egy gyors ebéd is vásárolható BNPL-hitelezéssel.
Sokan ironikus mosollyal szemlélik ezeket az új lehetőségeket, míg mások a mögöttük húzódó kockázatos és túlságosan laza hitelezési praktikákat kritizálják. Azonban egy dolog határozottan kijelenthető: a BNPL nem csupán megjelent, hanem máris jelentős mértékben formálta a globális pénzügyi környezetet.
A BNPL ötlete egyáltalán nem új keletű. Már 1856-ban is használták ezt a modellt: Isaac Singer és Edward Clark például így árulták varrógépeiket az amerikai háztartásoknak. A mai szolgáltatók - mint a svéd Klarna vagy az amerikai Affirm - hasonló módon működnek: ha egy vásárló például 100 dollár értékben vásárol valamit, a BNPL-szolgáltató azonnal kifizeti az összeget az eladónak, bizonyos jutalékért cserébe, majd a vásárló négy részletben fizeti vissza a pénzt, általában hat héten belül, kamatmentesen.
Ez az egyszerű, átlátható modell különösen vonzó a fiatal generációk számára, akik körében jóval nagyobb az ilyen típusú szolgáltatások használati aránya: a Bank of America adatai szerint az 1965 előtt született ügyfelek kevesebb mint 2 százaléka rendelkezik BNPL-tartozással, míg a millenniumi és Z generációs ügyfelek körében ez az arány eléri a 10 százalékot. És ez még csak a kezdet. Világszinten a BNPL-tranzakciók értéke már elérte a 342 milliárd dollárt évente, míg egy évtizeddel korábban ez az összeg alig haladta meg a 2 milliárdot.
Az új pénzügyi forma gyorsan kiterjeszti befolyását az online vásárlás világán túlra is. Az Affirm például már elindította saját betéti kártyáját, amellyel bolti fizetés során is igénybe vehető a részletfizetés - ezzel a BNPL belépett a való világba. Klarna pedig már 2017 óta hivatalosan is bankként működik Európában, és célja, hogy mesterséges intelligenciával működő személyes pénzügyi asszisztenssé váljon.
Egyértelműen tükrözi a trendet, hogy a BNPL (Buy Now, Pay Later) szolgáltatások már az Apple és a Google digitális pénztárcáiban is integrálásra kerültek. Ezzel egy időben a hagyományos pénzügyi intézmények, mint például a PayPal és több jelentős bank, szintén bevezették saját BNPL-megoldásaikat, hogy lépést tartsanak a változó vásárlói szokásokkal. A PayPal már 2020 óta kínál ilyen típusú szolgáltatásokat, és 2024-re 33 milliárd dollárnyi tranzakciót bonyolított le ezen a platformon, évi 20 százalékos növekedést könyvelve el.
A vásárlói piac mellett a figyelem egyre inkább az üzleti szektor irányába is elmozdul. A cégek közötti hitelezés, más néven trade credit, egy óriási, de mégis elmaradott terület: az Egyesült Államokban például a vállalatok összesen 4,9 billió dollárnyi tartozást könyvelnek el egymás felé, termékbeszállítási hitelek formájában - ez a szám négyszerese az amerikai lakossági hitelkártya-adósságnak. Ennek következtében a piac különösen csábító célpont a BNPL (Buy Now, Pay Later) szolgáltatók számára. Olyan startupok, mint a Billie és a Hokodo, már most is azon dolgoznak, hogy a kisvállalkozások is könnyen és gyorsan hozzáférhessenek a részletfizetési lehetőségekhez. Tapasztalataik alapján azok a cégek, amelyek ilyen lehetőségeket kihasználnak, átlagosan 40%-kal növelik megrendeléseik értékét.
A gyors növekedés és piaci terjeszkedés hátterében egy rejtett, ám annál izgalmasabb réteg bontakozik ki: a BNPL (Buy Now Pay Later) hitelek másodlagos piaca. Bár első pillantásra talán furcsának tűnik, hogy valaki részletekben fizet egy ebédért, a mögöttes adósságcsomagokból létrejövő értékpapírok nem csupán érdekesek, hanem a világ legnagyobb befektetési alapjainak figyelmét is felkeltették. Ezek a BNPL-portfóliók rövid lejáratú, kis összegű és jól kezelhető adósságokat tartalmaznak, így különösen vonzóak az eszközalapú befektetők számára. Nem meglepő tehát, hogy 2023-ban a KKR például 44 milliárd dollár értékben szerzett be BNPL-követeléseket a PayPaltól, míg a Klarna brit hitelportfólióját az Elliott Advisors 39 milliárd dollárért vásárolta meg.
Természetesen nem mindenki osztozik a BNPL iránti lelkesedésben. A kritikusok rámutatnak, hogy ez a rendszer könnyen veszélyes spirált generálhat, különösen a jövedelmükben korlátozott vásárlók számára, akik hajlamosak a túlköltekezésre. Például a Klarna a 2024 első negyedévében 17%-os növekedést tapasztalt a hitelezési veszteségei terén. A Federal Reserve kutatása is figyelemre méltó adatokat szolgáltat: a BNPL használók körében a késedelmes kifizetések aránya 2021 és 2024 között 15%-ról 24%-ra emelkedett.
A teljes kép azonban sokkal összetettebb. A BNPL-hitelek (Buy Now, Pay Later) bedőlési aránya továbbra is alacsonyabb a hitelkártyás tartozásokéhoz képest: 2019 és 2022 között körülbelül 2 százalékra tehető, míg a hitelkártya-tulajdonosok esetében ez a szám akár 10 százalékra is rúghat. Emellett a hiteltörténeti elemzések — mint például az amerikai FICO vagy a skandináv bankok tapasztalatai — azt jelzik, hogy a BNPL rendszeres és tudatos használata akár javíthatja is a hitelképességet. A FICO és az Affirm közös kutatása arra is rámutat, hogy a gyakori BNPL-használók hitelpontszáma gyakran meghaladja a korábbi adatok alapján várható szintet.
A végső megmérettetés természetesen csak egy komoly gazdasági visszaesés idején érkezik el: vajon ilyenkor is megőrzi-e stabilitását ez az új pénzügyi modell? Jelenleg úgy tűnik, hogy a BNPL (Buy Now, Pay Later) nem csupán egy átmeneti trend, hanem egy olyan hitelezési forma, amely tökéletesen illeszkedik a digitális világ követelményeihez. Fiatal felhasználói bázisa, gyors alkalmazkodóképessége az online kereskedelemhez és a hagyományos piaci környezethez, valamint a nagy intézményi befektetők fokozódó érdeklődése mind azt mutatják, hogy a BNPL nem csupán a pénzügyi kalandorok játéka, hanem az új pénzügyi ökoszisztéma szerves része.
Vagyis ha legközelebb valaki részletre veszi a burritóját, talán nem is a fogyasztói túlkapás, hanem a jövő pénzügyi modellje mellett teszi le a voksát.
Egy friss kutatás szerint a "vásárolj most, fizess később" típusú fizetési lehetőség, vagyis a BNPL-szolgáltatás hazai térnyerése egyre látványosabb, különösen az online vásárlások terén. Bár elsőre a klasszikus áruhitelekre emlékeztethet, a BNPL konstrukciók működése és felhasználási módja több lényeges ponton eltér azoktól - egyszerűbb, gyorsabb, és jellemzően kamatmentes megoldást kínál a vásárlóknak.
A BNPL (Buy Now, Pay Later) lényege, hogy a vásárlók a termék vagy szolgáltatás átvételekor nem azonnal egyenlítik ki az árát, hanem egy későbbi időpontban, akár egy összegben, akár részletekben rendezik a vételárat. 2023 októbere óta Magyarországon körülbelül tízezer vásárló tapasztalta meg ezt az új lehetőséget online vásárlás során. A kutatások rávilágítottak, hogy azok a webáruházak, ahol az átlagos kosárérték meghaladja a százezer forintot, jelentős, kétszámjegyű forgalomnövekedésről számoltak be a BNPL bevezetését követően. Még azoknál a vásárlásoknál is megfigyelhető volt a kedvező hatás, ahol az érték alacsonyabb volt, különösen a fogyasztók körében, akik nem kívánják végigjárni a hagyományos hitelkérelmi folyamatot.
A magyar BNPL (Buy Now, Pay Later) felhasználók profilja figyelemre méltóan eltér a globális trendektől. Míg a nemzetközi piacon, különösen az Egyesült Államokban, a fiatal, hitelsztátusz nélküli 18-25 évesek körében népszerű ez a fizetési forma, hazánkban inkább a tehetősebb, érettebb vásárlók élnek ezzel a lehetőséggel. A hazai BNPL felhasználók átlagos életkora 41 év, jövedelmük pedig körülbelül 30 százalékkal magasabb, mint azoké, akik hagyományos áruhitelt választanak. Ez arra utal, hogy Magyarországon a BNPL elsősorban egy kényelmi szolgáltatásként jelenik meg, nem pedig egy szükségmegoldásként a finanszírozás terén.
A BNPL (Buy Now, Pay Later) népszerűsége részben annak köszönhető, hogy az igénylés folyamata sokkal egyszerűbb, mint a hagyományos áruhitelek esetében. Az eljárás gyors és automatikus hitelbírálatra épül, amely lehetővé teszi, hogy személyes azonosítás nélkül, csupán néhány perc alatt végezze el a vásárló. Ezzel szemben a klasszikus áruhitelekhez gyakran szükség van manuális adatrögzítésre, valamint videós vagy telefonos azonosításra, ami sokkal időigényesebb és kevésbé kényelmes. Ráadásul a BNPL rendszerint kamatmentes lehetőségeket kínál, habár a késedelmi díjak változóak a különböző szolgáltatóknál, és nem minden vásárló figyel ezekre kellőképpen.
A BNPL-szolgáltatások (Buy Now, Pay Later) gyors hozzáférhetősége számos előnnyel jár, ugyanakkor komoly kockázatokat is rejthet magában. A szakértők figyelmeztetnek arra, hogy a könnyű igénybevétel következtében a túlköltekezés és az impulzusvásárlások száma jelentősen megnövekedhet. A szerződési feltételek figyelmen kívül hagyása nemcsak késedelmi díjakhoz, hanem esetenként kamatokhoz is vezethet. Továbbá, a BNPL-szolgáltatókra nem vonatkoznak a pénzügyi szektorban megszokott reklámszabályozások, így a vásárlók agresszív marketingtaktikákkal is szembesülhetnek. Emellett a hagyományos hitelbírálat hiányából és a potenciális kiberbiztonsági fenyegetésekből fakadóan a felhasználók védtelensége is fokozódik.
A Magyar Nemzeti Bank jelenlegi álláspontja szerint a BNPL nem minősül pénzkölcsönnek, azonban figyelemmel kíséri a piac alakulását. Amennyiben a konstrukciók elterjedése és sajátosságai indokolttá teszik, a jegybank akár jogszabályi szigorítást is kezdeményezhet a nagy tömegeket vonzó, de sok esetben még gyenge fogyasztóvédelmi háttérrel rendelkező szolgáltatások szabályozása érdekében.
Bár a BNPL nem való mindenkinek, és érdemes körültekintően kezelni, megfelelő tudatossággal a vásárlók számára valós alternatívát kínálhat - különösen nagyobb értékű termékek, szolgáltatások, például utazások vagy magánegészségügyi ellátás esetében. Eközben az eladók számára gyorsabb kifizetést biztosít, hiszen a vásárló későbbi fizetése ellenére a kereskedő a vételárat azonnal megkapja, a nemfizetés kockázatát pedig maga a BNPL-szolgáltató viseli.
A konstrukció hazai jövője tehát nagyban függ attól, hogy a fogyasztók mennyire tudják felelősen használni ezt az új típusú pénzügyi megoldást, illetve attól, hogy a szabályozás miként követi le a digitális pénzügyi innovációk gyors terjedését.
