Egy új vallás jelent meg a horizonton, amelynek középpontjában Schwab Richárd első eljövetele áll.

Új vallási mozgalom bontogatja szárnyait Magyarországon, és különösen a középkorú, magányos emberek körében szerzi meg népszerűségét, felülmúlva a hagyományos egyházakat. Ez az új hit nem csupán egy alternatív szellemi irányzat; ígéreteivel a kereszténységhez hasonlóan vonzza a híveket: lemondásért cserébe szinte örök életet kínál. Amikor az új megváltó színre lép, tömegek gyűlnek köré, az utcán pedig ismeretlenek ölelkeznek, mintha egy új közösség születésének tanúi lehetnénk. Az ölelés ingyenes, ám a szentbeszédekért nem kis összegeket kérnek el, és a hívek készséggel áldoznak, hogy részesüljenek a tanításokban.

A média lelkesedése töretlen, hiszen az ilyen tartalmak óriási népszerűséget generálnak, így a sajtó nem is foglalkozik azzal, hogy Schwab Richárd, akiről szó van, szépen megfogalmazott szavakkal és orvosi zsargonnal adja elő a tudományosnak tűnő félretájékoztatásait. Schwab tehát itt van közöttünk, hogy megpróbáljon megmenteni minket. Az ő segítsége azonban csak egy szűk elit számára elérhető, mégis, ennek ellenére milliók figyelik és követik a mondandóját.

Bicsérdy újjászületése A történelem titokzatos folyamában néha felbukkan egy-egy személy, aki mintha a múlt szelleméből térne vissza. Ilyen figura Bicsérdy is, akinek reinkarnációja egy új korszak hírnökévé vált. A múlt nagy tanításait magában hordozva, ő a jelen kihívásaira válaszolva lép színre. Bicsérdy újraértelmezi azokat az értékeket, amelyeket egykor képviselt, és friss szemlélettel közelíti meg a világot. Az ő története nem csupán a múlt emlékét idézi fel, hanem egy új jövő lehetőségét is megteremti. Az őszinte elkötelezettsége és a megújulás iránti vágya inspirálóan hat mindenki számára, aki az élet mélyebb értelmét keresi. Reinkarnációja tehát nem csupán egy új élet kezdete, hanem egy híd a múlt és a jövő között, amely összeköti a tanulságokat a mai kor kihívásaival. Bicsérdy újjászületése egy új reményt hoz, és arra ösztönöz, hogy merjünk álmodni és változtatni.

1922 elején Kolozsvár utcáit nagy, élénkzöld plakátok díszítették, amelyek egy különös figura, Bicsérdy Béla előadását hirdették. Az önmagát "megváltónak" tituláló Bicsérdy különleges módszerekkel és szuggesztív stílusával ígérte, hogy megváltoztatja az emberek életét.

Bicsérdy nem a szerénység jegyében próbált versenyt futni Jézussal; éppen ellenkezőleg, azt hirdette, hogy ő a két egyetemes mester, Zarathustra és Jézus utódja, sőt, még megváltónak is nevezi magát. Nem kevesebbet ígért, mint a halál legyőzését – de nem valami távoli túlvilági ígéret formájában, hanem itt és most, a két világháború közötti időszakban. Olyan tökéletes vallásos alternatívát kínált, amely a földi paradicsomot hirdette, és azt ígérte híveinek, hogy több mint száz éven át élhetnek egészségben.

A tanítások szerint az emberi lét célja a folyamatos fejlődés és a tökéletesség elérése, amely az isteni magasságokba vezet. Amikor valaki ezt a szintet eléri, akár ezer évig is élhet, ahogyan azt már mások is megtapasztalták. Az isteni állapot elérése nem tűnik túl bonyolult feladatnak; a tanítások alapján csupán a helyes táplálkozásra, vagy inkább annak kerülésére, valamint időszakos böjtölésre van szükség, továbbá a káros szenvedélyek elhagyására.

Ismerős? Nincs új a nap alatt, a mai leghíresebb magyar életmódceleb szó szerint ugyanezt hirdeti. Mint látható, az új megváltók fantáziája nem túl kreatív, ugyanazt variálják száz éve, különböző érvekkel alátámasztva. Nem is a recept teszi őket naggyá, hanem a vallási vezető személyisége, akinek rendkívül meggyőzőnek kell lennie ahhoz, hogy tömegeket tudjon hipnotizálni sokszor hallott, az interneten ingyen fellelhető, soha be nem vált tanácsokkal.

Zavaros tanításaikkal a vallás alternatívájaként próbálnak szolgálni egy olyan világban, ahol az emberek egyre nehezebben találják meg Istent, de mégis vágyakoznak a hit iránt. Számos kérdésükre, bonyodalmaikra valamilyen valláshoz hasonló válaszokat keresnek. Ezt a keresést pedig Bicsérdy és Schwab Richárd egyaránt kielégítik.

Olyan megközelítést kínál, amely lehetővé teszi számunkra, hogy saját kezünkbe vegyük életünk és halálunk irányítását, megszabadítva minket a sors könyörtelen döntéseitől. Bicsérdy egy olyan szenvedélyt ébresztett, ami felér a legfényesebb rocksztárok hírnevével. A nők érte őrjöngtek, miközben a szenvedély nélküli élet szellemében öt feleséget és számolatlan szeretőt halmozott fel.

Schwab Richárd is ráérzett a trendekre, és folyamatosan teltházas szeánszokat szervez, ahol a belépőjegyek ára nem éppen alacsony. Ráadásul már egyfajta "vallási" közösséget is létrehozott, amely a Kárpát-medence szerte terjeszti a hit üzenetét. A YouTube-on igazi rocksztárként tündököl, hiszen egyik interjúját több mint 1,6 millióan tekintették meg, míg Azariah, a popzene képviselője, csak 1,2 millió nézőt tudott magának szerezni. Ez is mutatja, hogy az örök élet témája sokkal vonzóbb a közönség számára, mint a zenei slágerek.

Fontos megjegyezni, hogy az alternatív gyógyítók népszerűségének növekedése gyakran összefügg az egészségügyi rendszer gyengeségeivel. Esetünkben a magyar egészségügy állapota is szerepet játszhat ebben a jelenségben. A föld egyik legismertebb televíziós gyógyítója, Anatolij Kaspirovszkij a Szovjetunió végén érte el figyelemre méltó karrierjét. Műsorát az állami televízióban sugározták, és körülbelül 100 millió nézőt vonzott, ami miatt az utcák teljesen kiürültek az országban. Kaspirovszkij a képernyőn keresztül képes volt meggyógyítani szinte bárkit: frigid nőket, kopasz férfiakat, sérvben szenvedőket, végstádiumos AIDS-eseket és impotenseket. Ha a magyar egészségügy helyzete tovább romlik, talán Schwabnak is érdemes lenne elgondolkodnia egy tévéműsor indításán az M1-en.

Az életmódszert egy újabb tényező is befolyásolja: a modern elmagányosodás és az érzelmi üresség, amely sokunkat körülvesz. A követők körében végzett kutatás rávilágított, hogy főként kétségbeesett, magányos egyének csatlakoznak ehhez az "egyházhoz", olyanok, akik érzelmi sivatagban tengődnek. A résztvevők hatvan százaléka soha nem tapasztalt meg ölelést, míg nyolcvan százalékuknak nincsenek intim kapcsolatai, amelyek valódi érzelmi kötődést nyújtanának számukra.

A messiás placebohatás: A hit ereje A messiás placebohatás jelensége azon alapul, hogy a hiedelem és a várakozás képes gyógyító erővel bírni, még akkor is, ha a konkrét orvosi beavatkozás hiányzik. Amikor egy személy hisz abban, hogy egy bizonyos kezelés vagy gyógyszer csodás hatással bír, a szervezet képes reagálni erre a hitre, akár a tünetek enyhítésével, akár a gyógyulás elősegítésével. Ez a hatás különösen érdekes, hiszen nem csupán a fizikai állapotra van hatással, hanem a pszichés jólétre is. A tudományos kutatások azt mutatják, hogy a placebohatás sokszor erősebb lehet, mint a tényleges gyógyszerek hatása. A messiás szerepe ebben a kontextusban azt jelenti, hogy valaki vagy valami, akiben az emberek bíznak, képes lehet áttörni a betegség által támasztott korlátokat. Az emberek gyakran keresnek kapaszkodókat, és a messiás figura, legyen az orvos, terapeuta vagy akár egy csodatevő, megadja nekik azt a reményt, amire szükségük van. A placebohatás tehát nem csupán egy biológiai mechanizmus, hanem egy komplex interakció az érzelmek, a hit és a társadalmi kapcsolatok között. A messiás placebohatás emlékeztet bennünket arra, hogy a gyógyulás nemcsak a fizikumban, hanem a lélek mélyén is zajlik. A bizalom és a remény ereje sokszor felülmúlja a legmodernebb orvosi kezeléseket is, és megmutatja, hogy a gyógyulás folyamata sokkal inkább egy holisztikus élmény, mintsem pusztán biológiai esemény.

Bicsérdy élete persze izgalmasabb volt, mint a maiaké, pedig egyhangú hivatalnoki létnek indult. Húszévesen azonban egy szerelmi kaland mindent megváltoztatott. De ne egy mindent elsöprő romantikus kapcsolatra gondoljunk. Az utókor számára ismeretlen hölgytől súlyos, gyógyíthatatlan nemi betegséget, kankót (trippert) kapott, ami állandó fájdalommal járt.

Később merészebbé vált, és azt állította, hogy szifiliszben szenved, akárcsak Ady Endre. Amikor az orvosok értesültek arról, hogy a betegségből nem várható gyógyulás, ő maga vette kezébe a sorsát. Elmondása szerint elkezdett mélyrehatóan foglalkozni a természetes életmód gyógyító erejével. Az eredmények szinte hihetetlenek voltak. Betegsége jelentős mértékben visszahúzódott, és a gyógyíthatatlannak bélyegzett szifilisz teljesen eltűnt. Ráadásul az addig kopasz férfi haja újra növekedésnek indult, és három régen kihúzott foga is visszatért. Mindezt csupán a koplalás és a zöldségek fogyasztása révén érte el.

Levelek tízezreit kapta, hogy gyógyítson meg másokat is. Állítása szerint több mint 1000 ember életét mentette meg. Hogy ez igaz-e, nem tudjuk, amit azonban biztosan lehet tudni a korabeli sajtóból, hogy néhányan éhen haltak az általa javasolt életmód miatt - és persze nyilvánvalóan sokan gyógyultnak érezték magukat. Bicsérdy maga, habár azt ígérte, ezer évig fog élni, csak 77 évet élt, és utolsó, ötödik felesége, mintegy utólagos isteni igazságszolgáltatásként, egy henteshez ment hozzá.

Miért ne tennénk fel a kérdést: vajon miért nem zárjuk be a kórházakat?

Bicsérdy meglehetősen őszinte volt a mai "megváltókhoz" képest: nem volt orvosi hókuszpókusz, csak spiritualitás, mint a vallásokban. Nem volt diagnózis, drága vizsgálatok, csak a mesterbe vetett hit. A mai utódjai ezzel szemben technovallásokat hirdetnek spiritualizmus nélkül, drága vizsgálatokkal. A többi ugyanaz. A közös ezekben, hogy minden embernek bármilyen diagnózisra ugyanazt ajánlják, és mindent ugyanazzal a módszerrel gyógyítanak. Mivel a koplalás és a szent zöldségek mindenre jók, ezért a vizsgálatok valójában fölöslegesek is lennének, az csak parasztvakítás és bevétel.

Ezért áll jobban az ilyen gyógyítóknak a hamis spiritualizmus, mint a tudomány. Hiába bizonyosodott be ezerszer, hogy nincs egyetlen egyszerű, mindent meggyógyító módszer, az emberek újra és újra elhiszik az ilyen megközelítéseket.

Sokan felteszik magukban a kérdést: ha Schwab Richárd valóban rátalált a megoldásra, akkor miért pazarol a világ évente tízezer milliárd dollárt az egészségügyre? Miért áldoznak milliók időt és energiát tudományos kutatásokra, gyógyszerek kifejlesztésére, ha a rákot is legyőzheti az ember egy hideg zuhannyal, egy kis szent tökmaggal és némi koplalással? Miért nem tesszük ezeket kötelezővé? Az ilyen egyszerűnek tűnő válaszokkal talán minden problémánkat megoldhatnánk.

A választ maga Schwab adja meg. Mert az általa adott diagnózisokat és gyógymódokat sehol a világon nem fogadja el a társadalombiztosítás. Azt sem rejti véka alá, hogy miért. Mert ezekre nincs valódi tudományos bizonyíték.

Az új szentháromság: bélbaktériumok, áteresztő bélfal és a tökéletes széklet titkai.

Nincs annál mulatságosabb pillanat, mint amikor a nem bizonyított orvosi hiedelmek mestere, Schwab Richárd egy interjúban arról értekezik, hogy manapság túl sokan dőlnek be a tudományosnak tűnő, de valójában nem megalapozott állításoknak. Valamiért sokan úgy vélik, hogy pusztán azért, mert ő orvos – sőt, tudós – biztosan tudományos igazságokat oszt meg. Pedig ez téves megközelítés, hiszen a két dolog nem feltétlenül áll szoros összefüggésben.

Schwab mint vallási vezető tökéletesen megtestesíti a hit és a tudomány határvonalán létező paradoxont, egyfajta szentháromságot alkotva egyházának alapjaiként. E három pillér: a bélbaktériumok, az áteresztő bélfal és a tökéletes széklet szentsége. Ám sajnos csupán a széklet létezése az, ami tudományos alátámasztást nyer. A másik két fogalom inkább az alternatív gyógyászat területén kering, mintsem a tudományos diskurzusban. Egy kanadai szaklap világosan megfogalmazza: "Nincsenek megbízható tudományos bizonyítékok a szivárgó bél-szindróma létezésére, és a hozzá kapcsolódó tünetek számos egyéb betegségre is jellemzőek."

A vallási vezető által alkalmazott tesztek mögött rejlő pontos jelentése számunkra rejtélyes, hiszen számos más tényező is befolyásolhatja az eredményeket. Érdekes módon van egy tudományos publikáció is, amely ezzel a témával foglalkozik. Mindazonáltal Schwab megállapítása, miszerint aktív vita zajlik a kérdés körül, teljesen indokolt: sokan, akik hasonlóan vélekednek, óriási lehetőségeket látnak ebben az életmód-terápiában, miközben a valódi tudomány folyamatosan küzd a sarlatánok támadásaival.

Az új vallás nem azt várja el híveitől, hogy tekintetüket az égre szegezzék, sokkal inkább a vécékagylót jelölik meg irányként. A vallási vezető pedig azzal bocsátja útra híveit, hogy a tökéletes széklet legyen veletek.

Schwab azt hirdeti, hogy visszaállítja az ideális állapotot, de nyilvánvaló, hogy ennek a fogalomnak a pontos tartalmát nem ismerjük. Minden egyes földlakónak megvan a saját, egyedi mikrobiomja, ami analóg az ujjlenyomattal, de sokkal összetettebb: körülbelül tízmillió különféle génből áll, és a becslések szerint számos milliárd mikroba él bennünk, ami jóval meghaladja a sejtjeink számát. Ráadásul ezeknek a mikroorganizmusoknak a jelentős részéről még mindig nem tudjuk, hogy pontosan milyen szerepet töltenek be. A tudományos közösség szerint pedig lehetetlen meghatározni, mi is lenne az ideális bélbaktérium-összetétel. Sőt, még azt sem tudjuk biztosan, létezik-e egy úgynevezett "core" baktériumállomány, amely minden emberben közös lenne.

Lényeges előrelépést jelentene, ha sikerülne szabályozni ezt a helyzetet, de sajnos még nem állunk készen erre. Különösen nehéz a feladat, ha figyelembe vesszük, hogy a székletvizsgálatok csupán a tízmillió génből mindössze néhány tucatot képesek azonosítani.

A kiszolgáltatott rákbetegek egy különleges célcsoportot képeznek.

Amíg az új megváltó gazdag budaiaknak osztotta az észt, azzal nem is volt semmi baj, de most már a legkiszolgáltatottabb csoportot, a daganatos betegeket vette célba, és országos egyházat épít. Egy olyan szervezetet, ami egészségmiséket tart szerte a Kárpát-medencében, ahogy a mester maga is vallásos nyelvezettel mondja: már Erdélyben is terjesztjük az igét. Ami pedig a daganatos betegeket és a Schwab-féle gyógymódot illeti: ő maga mondta, egy kutatás szerint - amit nevezhetnénk akár piackutatásnak is - a magyar rákosok kezelésük első évben egymillió forintot költenek étrend-kiegészítőkre. Nyilvánvaló, hogy ennek az összegnek egy részére Schwabék is igényt tartanak.

Orvosi szempontból talán nem lényeges, hogy a fogyásra törekvő gazdagok mire költik a pénzüket, de a rák kérdése egészen más tészta. Kutatók tízezrei szentelik életüket a rák egyik apró részletének, például egy enzim működésének tanulmányozására. Schwab, belgyógyász lévén, alaposan feltárta a rák rejtelmeit, és felfedezte, hogy éppen az a módszer, amely a rák megelőzésére és a kemoterápia támogatására is alkalmas, megegyezik azzal, ami a fogyás és más egészségügyi célok eléréséhez is vezet. Mintha csak a sors iróniája lenne! A titok: koplalás, alkoholtilalom, rengeteg mozgás és zöldségfogyasztás. Ez a megközelítés szinte a mindenség Viagrájának tekinthető. Csak remélni tudom, hogy nem növeli az intelligenciát, mert az komoly kihívást jelentene Schwab piacának.

Schwab olyan állításokat fogalmaz meg, amelyek szerint ha egészségesen étkezünk, rendszeresen sportolunk és részt veszünk szűrővizsgálatokon, elkerülhetjük a rákot. Hangsúlyozza, hogy a környezeti hatások sokkal fontosabbak, mint a genetikai prediszpozíció, így az életmódunk döntő szerepet játszik. Például, ha nem dohányzunk, elvileg csökkentjük a tüdőrák kockázatát, de ha alkalmanként egy pohár bort iszunk, meglepődhetünk, ha 55 évesen vastagbélrákot diagnosztizálnak nálunk. Kétségtelen, hogy az életvitelünk minősége és az egészségünk szempontjából meghatározó jelentősége van a választásainknak. Ugyanakkor az ilyen kijelentések komoly rákkutatók körében nem számítanak elfogadottnak, hiszen a rák kialakulásának sokkal komplexebb okai vannak.

Egy vallás, ami látszólag mindenkinek tetszik

Schwab vallási tételeket hirdet: újjászületés, remény a hitben. Azt mondja: új élet, új esély. Csak higgy bennem.

Az utcán ismeretlen emberek ölelgetik, az orvosok nem támadják, a riporterek olyan áhítattal hallgatják szavait, mintha egy földre szállt istenség járna közöttünk. A kedvencem az a Telex-interjú, amelyben az Orbánnal amúgy oroszlánként szembeszálló riporter meggyónja, hogy ő szokott rukkolát és spenótot enni, de azt hallotta Schwabtól, hogy az úgy hat a bélre, mint az alkohol. Sajnos így van, válaszolja neki Schwab. A riporter megszeppen, hogy rukkolával gyilkolja magát, mire Schwab ájtatosan csak ennyit tesz hozzá: "Már nem éltem hiába!" És az újságíró itt nem kacag fel hangosan.

A mester egyre inkább olyan aurát áraszt, mint egy igazi megváltó. Egy másik interjúban ezt nyilatkozta: „Azért vagyunk itt, hogy megmentsük az embereket.” Valójában akár azt is mondhatta volna, hogy „megváltsuk” őket. Hiteles hittérítőként járja a világot, és elhozza a fényt számunkra – természetesen nem ingyen, hiszen a fellépti díjak és a későbbi jelentős diagnosztikai számlák is hozzátartoznak a csomaghoz.

A szerző egy kreatív elme, aki íróként, történészként és publicistaként is megállja a helyét.

Ez a cikk az ÖT és az Index szerkesztőségi együttműködésének eredményeként jelent meg oldalunkon. Amennyiben tetszett, kérjük, ossza meg, írjon hozzá kommentet, vagy ha szeretne még több hasonló tartalmat felfedezni, látogasson el partnerünk, az ÖT weboldalára!

A véleménycikkek nem mindig tükrözik az Index szerkesztőségének hivatalos nézeteit.