Újabb fejezet nyílhat meg a háborúk krónikájában Európában, és úgy tűnik, Orbán Viktor is kész arra, hogy részt vegyen ebben a konfliktusban.

Bosznia válsága komoly veszélyt jelenthet Európa számára. A szerb nacionalizmus újbóli fellángolása újabb konfliktusokhoz vezethet a kontinensen. A magyar külügyminiszter-helyettes figyelmeztetett arra, hogy amennyiben a Balkánon háborús helyzet alakul ki, Magyarország sem maradhat kívül a történéseken.

Nem könnyű most vezetőnek lenni Európában. Washington, amely hagyományosan Európa legfontosabb szövetségese, hátat fordít a NATO-nak, és szorosabb kapcsolatokat alakít ki Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Az Egyesült Államok emellett nagymértékű vámokat vetett ki szinte minden európai importra, ami veszélyezteti a kontinens gazdasági növekedését. Az orosz erők eközben lassan, de folyamatosan nyomulnak előre Ukrajnában, veszélyeztetve annak szuverenitását. Európának a legkevésbé sincs szüksége egy újabb válságra.

Az oroszbarát szerb nacionalista Dodik egy évtizeden keresztül ásta alá a boszniai központi hatóságokat. Párhuzamos állami intézményeket hozott létre és szította az etnikai feszültségeket, azt állítva, hogy a Szerb Köztársaságnak el kell szakadnia Boszniától a szerb nép védelme érdekében. A boszniai tisztviselőket pedig kirúgta a régió hivatalainak közel feléből. Hogy véget vessen ezeknek az akcióknak, a boszniai állami bíróság eltiltotta Dodikot hivatalától és börtönbüntetésre ítélte.

Azóta Dodik Izraelben, Oroszországban és Szerbiában tett látogatásokat. Hazájában a helyi rendőrség biztosítja a védelmét – írta Ismet Fatih Cancar a Foreign Affairs oldalain. Cancar 2024 és 2025 között a John Hopkins Egyetem School of Advanced International Studies Fulbright vendégkutatójaként dolgozik, korábban pedig 2020 és 2023 között Bosznia-Hercegovina biztonsági miniszterének tanácsadójaként tevékenykedett.

Ha a Boszniai Szerb Köztársaság elszakad Boszniától, Európa nagy bajba kerülhet. 1992 és 1995 között Bosznia a bosnyákok, horvátok és szerbek közötti háború színhelye volt - az utóbbi két csoportot a szomszédos Horvátország és Szerbia támogatta. A harcok brutálisak voltak: ezrek haltak meg, és a szerb vezetők és tisztviselők népirtást követtek el Szrebrenyicában. A konfliktus csak a NATO beavatkozása után ért véget, és a külső felek koalíciója segített létrehozni a jelenlegi boszniai államot. Ha Bosznia-Hercegovina összeomlik, sokan attól tartanak, hogy az erőszak ismét kiújul.

A lehetséges katasztrófák elkerülése érdekében az európai és amerikai vezetőknek sürgősen bővíteniük kell az ország számára biztosított erőforrásokat. Fontos, hogy több békefenntartót küldjenek, akik támogatják a boszniai hatóságokat az elszakadási törekvések elleni harcban. A háború befejezése óta a Nyugat által Boszniában gyakorolt különleges felügyeleti jogkör lehetőségeit kihasználva elő kell segíteni a boszniai alkotmány reformját, hogy a központi kormány hatékonyabbá válhasson, és ne szenvedjen el felesleges korlátozásokat. Ezen felül erősíteni kell Bosznia nemzeti intézményeit, hogy a Boszniai Szerb Köztársaság vagy bármely más entitás tisztviselői ne léphessenek fel akadályozóan a központi kormánnyal szemben.

Az európai tisztviselők talán vonakodnak az ilyen intézkedésekbe való befektetéstől, figyelembe véve a számos egyéb kihívást, amivel szembe kell nézniük. Az Egyesült Államok elszigetelődési politikája pedig még inkább csökkenti annak valószínűségét, hogy újra aktívan részt vegyen a helyzet kezelésében. Jelenleg sokkal költséghatékonyabb és egyszerűbb lehet a Dodik és régiós, nemzetközi szövetségeseinek megfékezése, mint egy esetleges konfliktus során, ami jóval bonyolultabb és drágább következményekkel járhat.

Ha a vezetők valóban szeretnék megóvni kontinensüket a veszélyektől, elengedhetetlen, hogy minden lehetséges lépést megtegyenek a boszniai konfliktus kirobbanásának megelőzésére.

Bosznia-Hercegovina, mint számos etnikailag megosztott ország, egy különleges hatalommegosztási rendszer alatt működik, amelyet az 1995-ös daytoni békemegállapodás alapozott meg. Ez a megállapodás véget vetett a hosszú és pusztító háborúnak, és meghatározta az ország politikai struktúráját. A politikai döntéshozatal során Bosznia két fő entitása – a bosnyák és horvát dominanciájú Bosznia-Hercegovinai Föderáció, valamint a szerb dominanciájú Szerb Köztársaság – jogosult arra, hogy vétót emeljen a nemzeti politikai változások ellen. A politikai képviselet a három fő etnikai csoport köré összpontosul, ami tovább bonyolítja az együttműködést. Mindezek ellenére az ország kormányának a Főképviselő Hivatalához (OHR) is alkalmazkodnia kell, amely egy nyugati irányítású testület, és jogosult Bosznia törvényeinek módosítására.

Ez a keret funkcionálisan korlátlan hatalmat biztosít az etnikai csoporton belüli politikai vezetők számára, valamint lehetővé teszi, hogy akadályozzák a kormányzatot. Ezt senki sem használta ki jobban, mint Dodik.

Ő és tisztviselői például többször megvétózták a boszniai kormány azon törekvéseit, hogy integrálódjon a NATO-ba és az Európai Unióba. Talán még ennél is fontosabb, hogy Dodik azon dolgozott, hogy területeit kivonja a központi kormány igazságügyi, vámügyi és biztonsági intézményeiből.

Ennek az időszaknak a nagy részében Dodik elkerülte a tetteiért való felelősségre vonást. A nyugati tisztviselők frusztrálónak találták őt, de ahelyett, hogy szembeszálltak volna vele, inkább megnyugtatták. Az elmúlt néhány évben azonban ellenállásba ütközött. Először is, 2023-ban a Főképviselő Hivatala Washington támogatásával módosította az ország jogi kódexét, hogy bűncselekménynek minősítse az utasításainak megtagadását - nagyrészt válaszul Dodik viselkedésére. Ez év februárjában aztán a boszniai állami bíróság elítélte Dodikot a Főképviselői Hivatal határozatainak semmibe vétele miatt. A bíróság egy év börtönbüntetésre ítélte Dodikot, és hat évre eltiltotta a hivatali tevékenységtől. Ez figyelemre méltó pillanat volt: ez volt az első alkalom, hogy a boszniai intézmények valóban felelősségre vonták a Republika Srpska szakadárjait tetteikért.

Dodik azonban nem hajlandó elfogadni a bíróság határozatát. Ahelyett, hogy visszavonulna vagy feladná a harcot, még inkább felerősítette törekvéseit. Rábeszélte a Republika Srpska parlamentjét, hogy tiltsa be a boszniai állami bíróság, az ügyészség, a Legfelsőbb Igazságügyi és Ügyészi Tanács, valamint a boszniai rendőrség működését a területén. A törvény még a boszniai állami intézmények jelenlétét is büntetendővé tette a Boszniai Szerb Köztársaság területén, drákói büntetéseket róva ki azoknak a helyi tisztviselőknek, akik a központi kormány képviselőivel együttműködtek. Ezzel párhuzamosan Dodik bevezette a külföldi ügynökök nyilvántartását, amely a civil társadalmat célozza meg és figyelemmel kíséri annak tevékenységeit.

Ezek a szeparatista jogszabályok mind jogellenesnek minősülnek, és a boszniai alkotmánybíróság megsemmisítette őket. Ennek ellenére a boszniai állami intézmények részben valóban visszavonultak a Szerb Köztársaság területéről. Ezzel párhuzamosan Dodik fokozta aktivitását, és olyan módosításokat javasolt a Republika Srpska alkotmányában, amelyek független hadsereg, határrendőrség és egy speciális ügyészség létrehozását célozzák. Ez utóbbi hírszerzési képességekkel is rendelkezne, és büntetőeljárásokat indíthatna az általa "az RS ellenségeinek" titulált személyek ellen. Ezek a fejlemények újraéleszthetik a feszültséget a boszniai állam és a szerb szakadárok között.

Az Interpol azonban Szerbia nyomására ezt elutasította. A boszniai állami rendőrség pedig nem tudta letartóztatni Dodikot, mert attól tart, hogy ez erőszakos összecsapáshoz vezetne. A Republika Srpska rendőrsége még azzal is fenyegetőzött, hogy erőszakot alkalmaz egy ilyen kimenetel megakadályozására.

Dodik és helyi támogatói nincsenek egyedül a Boszniától való elszakadásra irányuló törekvéseikkel. Dodik elítélését követően Aleksandar Vucsics szerb elnök a területre utazott, ahol elítélte az ítéletet, mint ami antidemokratikus és törvénytelen, és támogatásáról biztosította a boszniai népet, intézményeket és vezetést. Vucsics kijelentései aligha meglepőek: a szerb vezető, akárcsak Dodik, nacionalista, aki "Nagy-Szerbiát" akar létrehozni, amely egyesíti a Szerb Köztársaságot a Szerbiával.

Vucics már hónapok óta masszív tüntetésekkel néz szembe, miközben kormánya egyre inkább autoriter irányvonalat követ. Dodik segítségével, valamint az etnikai feszültségek fokozásával próbálja meg elterelni a figyelmet a belpolitikai problémákról, remélve, hogy így megerősítheti saját politikai bázisát.

Magyar Levente, a magyar külügyminiszter-helyettes, nemrégiben látogatást tett a Republika Srpská területén, ahol nyíltan kifejezte támogatását Dodik politikai törekvéseivel kapcsolatban. Magyarország számára Dodik nem csupán egy szövetséges, hanem kulcsszereplő is az európai illiberális vezetők közötti szövetség létrehozásában, valamint az oroszbarát politikai álláspontok képviseletében. A Balkán térségének feszültségei és a háborús veszélyek újraéledése esetén Magyarország is érintetté válhat a konfliktusokban.

A magyar kifejezte véleményét:

Magyarország nem marad ki belőle. Nem állunk félre ... Veletek és a [Szerb Köztársaság] népével vagyunk.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök a maga részéről úgy tűnik,

Orbán 2020 óta határozottan beavatkozik Bosznia belső ügyeibe. Februárban a magyar terrorellenes különleges erők 78 fős alakulatát is elküldte, hogy közös kiképzési gyakorlatot végezzen a Republika Srpska rendőrségével - olvasható a szerző írásában.

Mint azt megírtuk, VSquare információi szerint a Boszniába küldött magyar Terrorelhárítási Központ (TEK) különítmény feladata nem a rendőrség kiképzése és egy közös gyakorlat levezénylése, hanem Milorad Dodik boszniai szerb vezető kimenekítése lett volna. Az akciót azonban megneszelték a horvátok és az amerikaiak is, utóbbi ráadásul figyelmeztetést is küldött Budapestnek: ha végrehajtják a szöktetést, kizárják a szervezetet az összes nemzetközi együttműködésből.

Idén február végén különleges magyar rendőri egységeket irányítottak a Szerb Köztársaság területére, titkos célzattal: Milorad Dodik, a boszniai szerb vezető sürgős Magyarországra történő szállításának elősegítése volt a terv, amennyiben egy boszniai bíróság azonnali letartóztatására utasítást adna a szeparatista lépései miatt. Ezt több független forrás erősítette meg a VSquare számára, míg a 444 portál hívta fel először a figyelmet az ügyre.

Talán senki sem támogatta annyira boldogan Dodikot, mint Putyin. Moszkva évek óta arra törekszik, hogy destabilizálja a Nyugat-Balkánt, mind az Ukrajnáról való figyelemelterelés, mind pedig Európa általános feszültségének növelése érdekében. A Kreml helyesen a kontinens legérzékenyebb részeként tekint a Nyugat-Balkánra, Boszniát és Hercegovinát pedig a biztonság destabilizálásának és az euroatlanti integráció gátlásának központi színtereként tartja számon. Ennek következtében, és mivel feltétel nélküli támogatást nyújtott a Szerb Köztársaságnak, Putyin személyesen is találkozott Dodikkal, amikor az a múlt héten Moszkvába látogatott. Oroszország valószínűleg meg fogja kísérelni az OHR felszámolását.

Európa természetesen ellenezte Dodik erőfeszítéseit. Az Európai Külügyi Szolgálat, amely az Európai Unió diplomáciai kapcsolatait kezeli a blokkon kívüli országokkal, nyilatkozatában kijelentette, hogy Dodik veszélyezteti Bosznia-Hercegovina alkotmányos és jogi rendjét, gyengíti a bürokráciát és támadja az alapvető szabadságjogokat. Az Egyesült Államok is hasonló álláspontot képviselt. Márciusi nyilatkozatában Marco Rubio külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy Dodik "aláássa Bosznia-Hercegovina intézményeit, és veszélyezteti annak biztonságát és stabilitását".

Európának és az Egyesült Államoknak mindenekelőtt gyorsan kell cselekednie. A szerb szeparatisták máris felbátorodtak. Moszkva is.

Azok a területek, ahonnan Dodik eltávolította a boszniai állami intézményeket, nem véletlenül esnek egybe azokkal a helyszínekkel, ahol a szerb erők a 90-es években népirtást követtek el a bosnyák lakosság ellen. Számos bosnyák kényszerült menekülésre a gyilkosságok elől, de azóta sokan visszatértek otthonaikba. Jelenleg azonban ezek az emberek a Szerb Köztársaság rendőrségének hatalmának vannak kiszolgáltatva – annak a rendőrségnek, amelynek múltja véres eseményekkel terhelt, és amelynek tagjai felelősek a korábbi atrocitásokért.

Dodik cselekedetei tehát lényeges próbatételt jelentenek Kier Starmer brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök, Fredrich Merz német kancellár és más európai vezetők számára, akik korábban azt hangoztatták, hogy képesek reagálni és átvenni a Washington által hátrahagyott űrt.

Ha nem találja meg a módját, hogy ezt megvalósítsa, Európa a széthullás fenyegetésével nézhet szembe. Valójában nehéz elképzelni, hogy a kontinens képes lesz megfékezni Putyint – vagy akár Trumpot – ha Dodikot nem tudja megállítani.