Januártól váratlanul eltérnek a tervektől, és nem válnak kötelezővé a rákszűrések. | 24.hu

A Belügyminisztérium párhuzamosan egy alternatív koncepció kidolgozásán fáradozik.

2025-től kezdődően a szűrések továbbra is önkéntes alapon fognak működni, és jelenleg nincs határozat a kötelező szűrések bevezetéséről.

A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint, amelyet lapunk kérdésére adtak, a jövő évi népegészségügyi szűrési protokollok nem fognak változni. Ez meglehetősen ellentmondásos, hiszen a nyári hónapokban komoly viták zajlottak a közvéleményben arról, hogy a kormányzat kötelezővé tenné a bizonyos rákszűréseket. Az eddigi reakciók alapján úgy tűnik, hogy a helyzet jelenleg stabil, és a tervezett módosítások elmaradnak.

A kabinet június 10-én, az európai parlamenti és az önkormányzati választások másnapján, egy salátatörvény keretében terjesztette elő az erről szóló törvényjavaslatot. A javaslat célja, hogy lehetőséget biztosítson a kötelező egészségügyi szűrővizsgálatok kiterjesztésére. Jelenleg ezek a vizsgálatok csak 18 éves korig kötelezőek az egészségügyért felelős miniszter rendelete alapján. Az új tervezet értelmében azonban Pintér Sándor rendelete bármely korosztályra vonatkozóan előírhatja a kötelező szűrővizsgálatokat.

A szűrések részletei csak akkor váltak világossá, amikor júliusban a javaslat társadalmi vitára került. A kormány hivatalos weboldalára feltöltött dokumentumban azonban nem található információ arról, hogy bizonyos szűrések kötelezővé válnának-e. Ugyanakkor a "Betegségek megelőzése és a korai stádiumú felismerés érdekében létrehozott új egészségügyi szűrővizsgálati rendszer elvei" című, 15 oldalas koncepció három, személyes meghívás alapján végzett vizsgálatot említ, amelyek kiemelt figyelmet érdemelnek:

A jelenlegi koncepció célja nem az új kötelező szűrések bevezetése, hanem a kormány egy külön anyag keretein belül kívánja lefolytatni a társadalmi párbeszédet e témában – olvasható a jogalkotók júliusi állásfoglalásában. Ezen kívül hangsúlyozták, hogy 2025. január 1-jétől az egészségügyi miniszter számára a júniusban elfogadott törvénymódosítás csupán lehetőséget biztosít a kötelező szűrések körének bővítésére. Azaz nem kötelezi őt arra, hogy az említett szűréseket kötelezően elrendelje az adott időponttól kezdődően.

Augusztus közepén érdeklődtünk a Belügyminisztériumnál, ahol azt a tájékoztatást kaptuk, hogy "a kötelező szűrések bevezetéséről a kormány nem tárgyalt, azokról döntést nem hozott". Ekkor már sejteni lehetett, hogy január elsejével Pintér Sándor nem fogja elrendelni a kötelező rákszűrések kiterjesztését. Számos szakértő osztotta meg lapunkkal, hogy az egyik legfőbb ok a lakosság ellenállása volt. A társadalmi vitára bocsátott tervezet véleményezésére rengeteg tiltakozás érkezett, amelyeket nemcsak a minisztériumnak, hanem a médiának is eljuttattak. Az általunk megkérdezett szakértők kiemelték, hogy a kötelező szűrések bevezetésének elmaradása mögött az is áll, hogy az egészségügyi ellátórendszer nem lenne képes kezelni a megnövekedett vizsgálati igényeket.

Takács Péter, az egészségügyért felelős államtitkár, augusztusi interjújában a Hír Tv-nek határozottan elutasította azt a felvetést, hogy a rákszűrések kötelező vizsgálatok közé kerülnének. Kiemelte, hogy sem a vastagbélrákszűrés, sem a mammográfia nem válhat kötelezővé, mivel az ilyen szűrővizsgálatok során invazív beavatkozásokat alkalmaznak, amelyeket nem lehet kötelező jelleggel előírni.

Az interjúban azonban felvillantott egy másik lehetőséget az államtitkár. Azt mondta,

januártól egy új típusú szűrővizsgálatot is bevezetnének, amely egy általános, népbetegségek kiszűrését célzó egészségfelmérés lenne, amely egy kockázatértékelő kérdőívvel indulna, hogy kiszűrjék a szív- és érrendszeri, daganatos, valamint mozgásszervi betegségeket.

A javasolt intézkedés keretében olyan orvosi vizsgálatokra lenne szükség, mint az EKG, az alapvető laboratóriumi tesztek és egy standard fizikai állapotfelmérés. Gyakorlatilag egy menedzserszűrésről beszélünk, amely a magánszemélyek helyett a munkáltatók számára lenne kötelező. A tervek között szerepel egy bonus-malus típusú szociális hozzájárulás kedvezményrendszer kidolgozása, amely ösztönözné a cégeket arra, hogy minél több alkalmazottjuk vegyen részt az állam által biztosított ingyenes menedzserszűrésen - részletezte Takács augusztusban.

Most megkérdeztük a Belügyminisztériumot az államtitkár által augusztusban részletezett koncepcióról.