Idén az év elején sokkal több ember tapasztalhatta meg a keresetcsökkenést, mint korábban.

A dolgozók 36 százaléka szembesülhetett azzal, hogy kevesebbet ért a nettó bére, mint egy éve. A közigazgatásban, a védelem- és a feldolgozóiparban, a vízellátás és hulladékgazdálkodás, valamint a szállítás-raktározás területén dolgozók között voltak a legtöbben, akik bércsökkenést tapasztalhattak.

Elmaradt a keresetnövekedés az előző évitől - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kísérleti statisztikájából, amelynek adatai az idei első negyedévre vonatkoznak.

- tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal.

A bruttó átlagkereset kiszámításakor nemcsak az alapbér és a törzsbér játszik szerepet, hanem számos egyéb juttatás is, mint például a bérpótlékok, a kiegészítő jövedelmek, jutalmak, prémiumok, valamint a 13. és esetlegesen további havi kifizetések is.

A hivatalos értékelés alapján az idei első negyedévben tapasztalt keresetnövekedés kulcsfontosságú tényezői között szerepelt a minimálbér és a garantált bérminimum 9, illetve 7 százalékos emelése. Emellett a közszolgáltatási szektorban végrehajtott béremelések, különösen a pedagógusok második béremelési lépcsője, szintén jelentős hatással voltak a keresetek alakulására. Ráadásul egyes iparágakban továbbra is érezhető volt a pótlólagos munkaerő-kereslet bérnövelő hatása.

A kísérleti kereseti statisztika különleges értéke abban rejlik, hogy képes felfedezni az átlagok mögött rejlő összefüggéseket, ezáltal mélyebb és árnyaltabb képet nyújt arról, mi zajlik az átlagos növekedés hátterében. Jelenleg azonban sokan szembesülnek a keresetek csökkenésével, ami új kihívások elé állít minket.