Képzeljük el, hogy Magyarországon újra beköszöntenek a valódi téli hónapok, ahol a tájat vastag hóréteg borítja, és a levegőben fagyos frissesség terjeng. A kemény, jeges telek nem csupán a hópelyhek esésével, hanem a téli sportok, a gyönyörű hóminták és
A közelgő évtizedekben a globális felmelegedés hatására szélsőséges időjárási események gyakoribbá válhatnak. Különösen aggasztó, hogy ha az Észak-atlanti bukóáramlás (AMOC) további lassulást mutat, a jövő magyar telek időjárása már inkább Moszkva vagy Kazany fagyos viszonyaihoz hasonlíthatóvá válhat.
Ma is gyakori tévhit, hogy a globális felmelegedés csupán a Föld átlaghőmérsékletének folyamatos, egyenletes növekedését jelenti. Ennek következtében egy novemberi havazás vagy egy dérrel borított reggel azonnal szkeptikus reakciókat vált ki. Azonban helyesebb a klímaváltozás fogalmát használni, amely nemcsak a melegedő tendencia megjelenését, hanem a szélsőséges időjárási események mindkét irányba történő kilengéseit is magában foglalja.
A tavalyi tél Magyarországon igencsak enyhe volt, tele pozitív rekordokkal, így az idei időjárás "hidegebb" forgatókönyve szinte borítékolható. Mindazonáltal a globális felmelegedés továbbra is töretlenül halad előre. Valójában 2024 lehet az eddigi legmelegebb év, amit valaha is regisztráltunk. Ha azonban a jelenlegi trendek folytatódnak, az enyhülés csupán egy átmeneti jelenség lehet, amelynek végén az inga az ellenkező irányba lendül, és a hőmérsékletek drámai mértékben megemelkedhetnek.
A globális felmelegedés hatásai révén Magyarországon ismételten megélhetjük a valódi, zord, havas teleket, amelyek jégpáncéllal borítják a tájat.
Molnár László, a Kiderül.hu meteorológusa, érdekes meglátásaival osztotta meg velünk tudását.
Egy magyarországi havazáshoz a legideálisabb, ha Olaszország északi része felett mediterrán ciklon képződik, ami lassan kelet felé halad. Az ilyen, úgynevezett mérsékelt övi ciklonok az óramutató járásával ellentétes irányban forogva meleget szállítanak észak felé, a másik oldalukon pedig hideget délnek. Ettől kezdve minden a ciklon útvonalán múlik, ha hazánk stabilan a "hideg" részén marad, akkor nedvességtartalma hó formájában hullik alá.
A klímaváltozás miatt azonban a mediterrán ciklonok többnyire vagy túl meleg levegőt sodornak déli irányból, vagy nem elég hideget észak felől. Ezért az utóbbi években ugyan tapasztalunk havazást - idén már novemberben is volt hozzá szerencsénk -, ám a magas hőmérséklet miatt ez rendre el is olvad már másnapra. Tartós hótakaró egyre ritkábban alakul ki, a folyamat az utóbbi 15 évben gyorsult fel.
