"Ők azok a kisbabák, akik már nem is sírnak, mert senki sincs, aki felkarolná őket" - a gyermekvédelmi rendszer lassan széthullik.

A gyermekvédelem területén egyre súlyosabbá válik a szakemberhiány; jelenleg körülbelül kétezerrel kevesebb nevelőszülő tevékenykedik, mint amennyi szükséges lenne. Az intézmények helyzete is aggasztó, ami jól mutatja a rendszer általános problémáit. Érdekes fejlemény, hogy a kormány látszólag kezdi elismerni a helyzet súlyosságát, ami eddig elkerülte a figyelmét. A kormányfő már nem tudja figyelmen kívül hagyni az ágazat valóságát, a kancelláriaminiszter pedig javítandó területekről beszél, míg a szaktárca vezetője már a problémák beismerésénél tart. Eközben a lapunknak nyilatkozó gyermekvédelmi szakemberek hangjaiból folyamatosan áradnak a panaszok, amelyek a rendszer működésének hiányosságaira hívják fel a figyelmet.

"Szerintem az állami gondozásban lévő gyerekek ellátása rendben van. Lehetne jobb, de az rendben van. Vállalható. Tehát a magyar állam azt tudja mondani: igen, a ránk bízott gyerekekkel tisztességesen bánunk, megfelelő helyen vannak, megfelelő körülmények között és megfelelően fölkészített emberek foglalkoznak velük" - így nyilatkozott április közepén Orbán Viktor miniszterelnök a gyermekvédelem helyzetéről az ÖT-nek adott interjújában.

A kormányfő kijelentése meglehetősen ellentmondásosnak tűnik, hiszen saját korábbi álláspontjával is ellentétes üzenetet hordoz. Tavaly decemberben, amikor az Országgyűlésben egy sürgős kérdésre válaszolt, ő maga is elismerte, hogy a gyermekvédelmi munkatársak jövedelmének rendezése elengedhetetlen. Ígérete szerint 2026-ra jelentős béremelésre lehet számítani, amely áttörő változást hozhat.

"Vannak feladatok, amelyeket nem vitathatunk, hiszen világosan látható, hogy a költségvetési keretek meghatározó szerepet játszanak. Az elmúlt években jelentős lépéseket tettünk ezen a téren, és a kormány elkötelezett abban, hogy a gyermekvédelmi szakma javaslatait megvalósítsa, biztosítva a szükséges forrásokat is." Ezt a megállapítást Gulyás Gergely kancelláriaminiszter fogalmazta meg egy kormányinfón pár hónappal ezelőtt.

A gyermekvédelemért felelős Belügyminisztérium vezetője, Pintér Sándor, meglehetősen határozott megfogalmazást használt, amikor nyilvánosságra hozta, hogy a területet "jelentős létszámhiány sújtja". Ez az állítás azonban mögöttes szándékot is sejtet: a tárcavezető ezzel próbálta igazolni a gyermekvédelmi dolgozók tömeges távozását, amely a tavalyi átvilágítás következményeként következett be. Ez a lépés a kormány kegyelembotrányát követő látszatintézkedések egyik példája.

Több szakember ugyanis bírósághoz fordult azután, hogy a "kifogástalan életvitel vizsgálaton" való részvétel megtagadása miatt kirúgták, az egyik ügy pedig az Alkotmánybíróságig jutott, ahol Pintérnek is állást kellett foglalnia - szúrta ki a Népszava.

Miközben a kormány képviselői még mindig a totális tagadás fázisában tartózkodnak, a HVG-nek nyilatkozó szakértők figyelmeztetnek: sürgős intézkedésekre van szükség, mert a rendszer már alapjaiban "megromlott".

"Azonnali intézkedésekre van szükség, beleértve a béremelést is, hiszen a közalkalmazottak fizetése rendkívül alacsony. A túlórákból próbálnak megélni, ami viszont kimeríti őket. Ennek következtében fáradtak és kimerültek, nem tudnak feltöltődni. Pedig ezek az emberek nap mint nap a saját személyiségüket adják, hogy segítsenek másokon. Ilyen körülmények között pedig lehetetlen hatékonyan támogatni valakit a traumafeldolgozásban" - osztja meg véleményét Eszter, aki megszakításokkal huszonöt éve dolgozik a gyermekvédelmi területen.

Egy másik forrásunk, Réka is hasonlóan vélekedik a helyzetről. Rámutat arra, hogy bizonyos pozíciókban a pedagógusi bértábla szabályai szerint alakul a fizetés. Habár az elmúlt években már tapasztalható némi előrelépés, sokan, például a gyermekfelügyelők, továbbra is a minimálbér körüli összeggel, körülbelül 230 ezer forinttal kénytelenek beérni. Ez azt jelenti, hogy nem ritkán előfordul, hogy egy intézményen belül egyes munkatársak bére csupán a kollégáik harmada, ami komoly bérfeszültségeket generál.

Réka véleménye szerint a pótlékok és a túlórapénz révén összeállhat egy olyan jövedelem, ami lehetővé teszi a megélhetést, ám az alapbér mértékét méltánytalannak tartja. Úgy gondolja, hogy senkinek sem lenne szabad ilyen alacsony összeget kapnia a munkájáért.