Az infláció kellemetlen meglepetései mindig váratlanul érhetnek minket. Az árak emelkedése sokszor olyan helyzeteket teremt, amelyekre nehéz felkészülni. A mindennapi kiadások hirtelen növekedése sok család számára komoly kihívást jelent, hiszen a megszok

Májusban a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése szerint 4,4%-ra emelkedett az egy évre visszatekintő infláció Magyarországon. A szakértők előzetesen arra számítottak, hogy az áprilisi 4,2%-os szint tartós marad. A váratlan növekedést részben az élelmiszerárak emelkedése okozza, amely a szabályozott árak mellett is megjelenik. Pozitív hír viszont, hogy a maginflációs mutató, amely a tartós ármozgásokat hivatott mérni, enyhe csökkenést mutatott.

Az infláció az idei év kezdetén kellemetlen meglepetésként jelentkezett, drámai ugrást produkálva, és ezzel teljesen új irányba terelte a várható ármozgásokat. A jelentős felgyorsulás mögött több tényező áll: a forint gyengülése, a januári magas béremelkedések, valamint a nyersanyagárak, különösen az élelmiszerek drasztikus emelkedése. Ezen kívül a szolgáltatások áremelkedése is hozzájárult a jelenséghez, jelezve, hogy a magas inflációs várakozások nem csupán átmeneti jelenségnek tekinthetők.

A jelenségre a kormány árintézkedésekkel reagált, aminek leglátványosabb eleme az árrésstop volt. Ez áprilisban meg is állította a hazai élelmiszerárszint további emelkedését. A májusi inflációs adat előtt a legfontosabb kérdések a következők voltak: Szinten maradnak-e az élelmiszerárak? Folytatódik-e a szolgáltatások körében megfigyelt, a kormány által noszogatott önmegtartóztató árképzés? Látjuk-e az év eleje visszaerősödő forint hatását az árakban?

Az első kérdésre adott válasz igazán figyelemfelkeltőre sikeredett:

Míg áprilisban az árszabályozás révén a teljes élelmiszerárak 1,3%-kal csökkentek, májusban a KSH már 0,6%-os növekedést észlelt.

Az élelmiszerárak az árrésstop ellenére ismét növekedésnek indultak. A legjelentősebb hatást az idényáras élelmiszerek, például a burgonya, friss zöldségek és hazai, valamint déligyümölcsök 1,6%-os átlagos áremelkedése gyakorolta. Emellett a csokoládé és kakaó ára 2,6%-kal, a kávé 1,8%-kal, a büféáruk 1,2%-kal, a sertéshús 1%-kal, míg a liszt 0,9%-kal drágult. A termékcsoporton belül a tojás 2,5%-kal, a margarin 2,2%-kal, a tej pedig 0,9%-kal lett olcsóbb. Ez arra utal, hogy az árrésstopon kívüli területeken továbbra is folytatódik a drágulás. Ennek nem feltétlenül az az oka, hogy keresztárazás zajlik, hiszen ennek nyomait nem észleljük az online árfigyelő rendszerekben. Ugyanakkor a kávé és kakaó világpiaci ára emelkedik, és a büféáruk esetében a szolgáltatások komponenst is figyelembe kell venni – így ott, ahol az árrésstop nem érvényesül, továbbra is tartós a drágulás.

A havi 0,6%-os élelmiszerdrágulás azt mutatja, hogy az éves élelmiszerinfláció áprilisról májusra 5,4%-ról 5,9%-ra emelkedett. Ez a számadat valószínűleg a várakozásokkal szembeni meglepetést tükrözi, ami hozzájárult ahhoz, hogy a hivatalos statisztikák kissé magasabb értéket mutattak a várt szinthez képest.

Hamarosan megosztunk veletek több izgalmas részletet!