Készpénzfizetés mindenütt: de vajon miért döntött Orbán Viktor ilyen határozottan a téma mellett?
Februári évértékelőjén Orbán Viktor bejelentette, hogy az Alaptörvényben rögzítik a készpénzhasználat jogát. Azóta már több törvényjavaslat is napvilágot látott, amelyek megfogalmazzák, hol és kinek kell biztosítani a készpénzes tranzakciók lehetőségét. De mi állt a kormány döntése mögött? Valóban fenyegetve volt a készpénzhasználat? Milyen következményekkel jár mindez, és kik lehetnek azok, akik ennek a döntésnek a hátrányait érzik meg?
A készpénz a szabadság szimbóluma. Használata nem csupán egy szokás, hanem alapvető jogunk. Hallani a digitális pénz jövőbeli uralmáról, ami lehet, hogy igaz, de az igazi, kézzelfogható biztonság csak a készpénz révén érhető el. Nem szeretnénk a bankok foglyai lenni. A bankkártya a bank birtokában van, míg a készpénz a tiéd, a te választásod.
Többek között ezzel érvelt a miniszterelnök, amikor a Mi Hazánk ötletét a magáévá téve bejelentette, hogy az Alaptörvényben fogják rögzíteni a készpénzhasználathoz való jogot. Orbán Viktor érvelésében azért van némi csúsztatás, mert a bankkártya ugyan valóban a bank tulajdona, ám a bankkártyához tartozó számlán lévő pénz a mi tulajdonunk - éppúgy, mint a készpénz.
Az Alaptörvény-módosítás bejelentése csupán az első lépést jelentette, hiszen ezt követően a kormány bejelentette, hogy minden településen kötelezővé tenné az ATM-ek jelenlétét. Ezen kívül törvényjavaslatokat is kidolgoztak, amelyek előírnák, hogy minden kereskedőnél és szolgáltatónál biztosítani kell a készpénzes tranzakciók lehetőségét (kivéve a határokon átnyúló ügyletköröket). Ráadásul a föld- és erdővásárlások, valamint a falusi csok és csok plusz programok keretében az önerő készpénzes kifizetése is korlátlanul megengedett lenne, eltérve az eddigi 10 százalékos korlátozástól.
De mi is fog történni ezzel a változással?
Az Alaptörvény világosan kimondja, hogy Magyarország hivatalos pénzneme a forint. Ezt a jegybanktörvény is megerősíti, amelyben rögzítik, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kibocsátott bankjegyek és érmek a törvényes fizetőeszközök. Az MNB forintbankjegy-elfogadási szabályzata szerint pedig a készpénzes tranzakciók során minden egyes személy köteles névértéken elfogadni az MNB által forgalomba hozott forintbankjegyeket és -érméket. Az Európai Központi Bank hivatalos dokumentumai szintén hangsúlyozzák, hogy a készpénz törvényes fizetőeszköz, így a hitelezők, például boltok és éttermek nem utasíthatják vissza a készpénzes tranzakciókat, kivéve, ha előzetesen megállapodtak a vásárlóval más fizetési módokról. Ebből következik, hogy a készpénzes kifizetések lehetősége eddig is garantált volt.
Ahogyan azt korábbi írásunkban már kifejtettük, a fogyasztóvédelmi szempontokat figyelembe véve jelenleg nincs olyan jogszabály, amely kötelezővé tenné a kereskedők és szolgáltatók számára a készpénzes fizetés biztosítását. Azonban a kereskedelemről szóló törvény 2021 óta tartalmaz egy fontos rendelkezést: az online pénztárgépekre vonatkozó részben rögzíti, hogy a kereskedőknek kötelező elektronikus fizetési lehetőséget is biztosítaniuk.
Ha más szemszögből közelítjük meg a dolgot, akár hiánypótlónak is nevezhetnénk azt a lépést, amely rögzíti, hogy a kereskedelem és a szolgáltatások terén a készpénzes fizetés lehetőségét a jövőben garantálni kell. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a kereskedők és szolgáltatók eddig ne biztosították volna ezt a lehetőséget – gondoljunk csak a boltokra, éttermekre, fodrászatokra vagy autószerelő műhelyekre, sőt az online vásárlásokra is. Egyértelmű, hogy az üzleteknek nem áll érdekükben elzárkózni a készpénzes tranzakcióktól, hiszen ezzel könnyen vevőket veszíthetnek.
Vannak olyan különleges esetek, amelyek eltérnek a hagyományos fizetési módtól. Például a Sziget Fesztivál már 2010 óta átváltott a készpénzmentes rendszerre, és azóta több más rendezvény is követte ezt a példát. Hasonlóan, a Puskás Aréna 2019 óta kizárólag elektronikus tranzakciókat fogad el. Emellett néhány online bolt is lehetetlenné teszi az utánvétes fizetést, ami az online vásárlásoknál a készpénzes tranzakciók elkerülését segíti elő. Felmerül a kérdés: vajon a kormány szándéka-e, hogy ezeket a kivételeket fokozatosan megszüntesse?
A kizárólag elektronikus fizetést biztosító kínai Temuval például a kabinetnek - úgy tűnik - nincs baja, hiszen a határon átnyúló ügyleteket kivennék a készpénzfizetési kötelezettség alól - ezt egyébként az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) nehezményezte is a társadalmi vitára bocsátott tervezettel kapcsolatban. Közleményükben többek között azt írták, hogy a tervezet több olyan ponton is kötelezővé tenné a készpénzhasználat biztosítását, ahol az indokolatlan. Így például:
