Két szék között Európa trónra léphet.
Az Európai Unió országai egy egységes kereskedelmi stratégia mentén állapodtak meg, elismerve, hogy bár a kontinens számára nélkülözhetetlen az Egyesült Államok és Kína együttműködése, képesek világhatalomként is részt venni a globális politikai színtéren. Az európai polgárok vásárlóereje továbbra is jelentős tényező, amelyet sem a keleti, sem a nyugati hatalmak nem hagyhatnak figyelmen kívül. E hosszú távú konszenzus révén Európa most lehetőséget kap arra, hogy megerősítse pozícióját a világpiacon, minden irányban kiaknázva lehetőségeit.
Az unió tagállamainak külgazdaságpolitikai képviselői gyűltek össze csütörtökön Brüsszelben, ahol az Európai Tanács fórumán vitatták meg a szövetség kereskedelmi stratégiájának fő részeit. Az egyeztetés a vártnál hosszabbra nyúlt, de a kezdeti vörös vonalak ellenére egyelőre nincs jele annak, hogy ne lenne széles körű egyetértés abban, hogy milyen irányba tegyen lépéseket az EU.
Bár a türelem különböző aspektusait többször is megvitatták a tárgyalások során, a leglényegesebb témában, amely az Egyesült Államokkal való együttműködést illeti, minden résztvevő egyetértett abban, hogy az idő nem tűr halasztást.
Jelenleg még messze vagyunk a 90 napos vámfelfüggesztési időszak felének elérésétől, de ha július 9-ig nem sikerül megállapodásra jutni, akkor nemcsak a 25%-os acél-, alumínium- és gépjárművámok fognak érvényben maradni, hanem a 10%-os alapvám is visszatérhet az EU-ra eredetileg kiszabott 10%-os további exportterhekkel.
Donald Trump amerikai elnök áprilisi vámbejelentése előtt az uniós tisztségviselők nem tudtak érdemi tárgyalásokat kezdeményezni az Egyesült Államokkal, de azóta, az elmúlt 37 napban, a helyzet drámaian megváltozott. Az uniós országok zöld utat adtak a Bizottságnak, hogy a lehető leggyorsabban dolgozzon a megállapodás kidolgozásán. Most már leginkább az amerikai fél lépésein múlik, hogy milyen ütemben folytatódik ez a "tánc".
Maroš Šefčovič, az uniós kereskedelmi biztos, aki az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások irányításáért felel, úgy véli, hogy...
az évekig tartó gazdasági egyeztetések és elhúzódó ratifikációk kora lejárt.
Az uniós tagállamok továbbra is egyértelműen egységesek abban, hogy az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások során a legjobb megoldás egy teljes körű szabadkereskedelmi megállapodás elérése. Ugyanakkor fontos, hogy az EU felkészüljön arra is, hogy szükség esetén "kiegyensúlyozó" intézkedéseket hozzon, amennyiben Trump továbbra is ragaszkodik az eredeti vámok fenntartásához.
A soros elnökség keretében a tárgyalásokban jelentős szerepet játszó Michał Baranowski, lengyel gazdasági helyettes államtitkár, a téma kapcsán Theodore Roosevelt, az Egyesült Államok 26. elnökének szavait idézve nyilatkozott:
Beszéljünk kedvesen, hozzuk létre a megoldásokat gyors lépésekkel, és lépjünk határozottan a nagy kihívások elé.
Szerinte az Európai Unió túl jelentős gazdasági tömb ahhoz, hogy az Egyesült Államoknak egy "kiegyenlítetlen" gazdasági viszony fenntartása megérje. Ennek következtében az egyeztetések egyre inkább technikai jellegűvé válnak, és egyértelművé kezd válni, hogy mindkét fél számára az újraiparosodás válik a legfontosabb prioritássá.
Šefčovič többször hangsúlyozta, hogy az uniós szabadkereskedelmi egyezségei minden esetben profitábilisak, mindkét fél részére, és a partnerek nem győzik dicsérni az EU megbízhatóságát és stabilitását. Ennek megfelelően azt is hangsúlyozta, hogy az uniónak jelenleg 44 ilyen megállapodása van 76 országgal, és ezeken a csatornákon folyik kereskedelmének mintegy 44%-a.
A Trump által április 2-án bevezetett vámkivetések előtt az Egyesült Államokkal az Európai Unió olyan megállapodást kötött, amely a világ legjelentősebb kétoldalú kereskedelmi és befektetési szövetségét képviselte. 2023-ra ez a kapcsolat összesen 1600 milliárd eurót, azaz körülbelül 665 ezer milliárd forintot jelentett a pénzügyi tranzakciók terén.
Ez az Eurostat adatai szerint nem csupán...
a világ kereskedelmének 30%-át tette ki, de a globális GDP 43%-át is ez adta.
Bár tény, hogy az Egyesült Államok a fizikai termékek tekintetében jelentős mértékben importál az Európai Unió tagállamaiból, a legfrissebb 2023-as statisztikák szerint a szolgáltatások terén csupán 3%-os többlettel rendelkezik az EU.
A tanácsülés alapján legalábbis úgy látszik, hogy ezt már az amerikaiak is helyes súllyal kezdték el értékelni, így rövidesen tényleg csak azon múlhat egy jó megállapodás, hogy a Bizottságot vezető Ursula von der Leyen, mikor tud leülni Trumppal. Ami azonban továbbra is könnyen ellentéteket generálhat, az az EU Kínával való kereskedelmi kapcsolata.
Bár az ülés előtt felmerültek olyan vélemények, amelyek a kínai export-import jelentőségét hangsúlyozták, az unió vezetése már régóta egyértelmű álláspontot képvisel: nem az a célja, hogy teljesen kiszakadjon a keleti világhatalom ellátási láncából, hanem inkább az, hogy minimalizálja a kapcsolódó kockázatokat.
Nem meglepő tehát, hogy a Šefčovič ezt a különbséget is kiemelte, mivel Kína az egyetlen állam, ahonnan többet importál az EU, mint az Egyesült Államokból, így hosszú évekig elképzelhetetlen is volna a leválás, ami viszont nem jelenti azt, hogy nem kell óvatosabbnak lenni az illegális információgyűjtéssel is többszörösen meggyanúsított országgal.
Az ilyen jellegű tevékenységek elkerülésére az Európai Unió aktívan dolgozik a közvetlen külföldi befektetések (FDI) átvilágítását célzó szabályozási keret kidolgozásán. Bár ezt nyíltan nem hangoztatják, a jogszabályok főként a Kínából érkező, Európában, különösen Magyarországon befektetni szándékozó telekommunikációs cégekre, akkumulátorgyártó vállalatokra, valamint kutatás-fejlesztési tevékenységet végző és egyéb, kritikusnak tekintett cégekre irányulnak.
Ahogy a legtöbb dologban, ebben is inkább a megengedő, jó gyakorlatokat megosztó hozzáállással közelít a Bizottság, így a tagállamoknál marad a végső döntés joga, hogy milyen céget engednek be határaikon belülre. Ugyanakkor a mechanizmus lehetővé teszi majd, hogy
Baranowski kifejtette az eszközzel kapcsolatban, hogy a tervek szerint június végére, még a lengyel soros elnökség lejárta előtt, várhatóan kedvező döntést hoz a Tanács az FDI-átvilágítással kapcsolatban. Ezt követően a Parlamenttel és a Bizottsággal folytatott tárgyalások során, várhatóan az év végéig véglegesítik a jogszabályt.
Ahogy az élet számos aspektusában, úgy a kiberbiztonság világában is a megelőzés bizonyul a legköltséghatékonyabb stratégiának. Az átvilágítási folyamatok kulcsszerepet játszanak az európai kritikus infrastruktúrák és a stabil ellátási láncok védelmében. Ez különösen fontos lesz a fokozódó geopolitikai verseny tükrében, amely minden évben egyre nagyobb kihívások elé állít minket. A megfelelő védelem kialakítása nem csupán szükségszerű, hanem a jövő biztonságának záloga is.
