A kormány akár kétmilliárd forintot is megtakaríthat a nyugdíjak szigorításával – állítja egy friss elemzés. A lépés célja, hogy a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát biztosítsák, de a döntés mögött számos társadalmi és gazdasági következmény húzódik. A sza

A kormány szigorításokat tervez bevezetni a 13. havi nyugdíj kifizetésével kapcsolatban. A jövőben a juttatás igénybevételéhez az szükséges, hogy az érintett február hónapban nyugdíjas státuszú legyen, ami jelentősen eltér a korábbi szabályozástól, amely az előző év utolsó napját vette figyelembe. Ez a módosítás a juttatás hozzáférhetőségét szűkíti. Az új szabályozásra vonatkozó javaslat a jelenleg még elbírálás alatt álló költségvetést megalapozó törvénytervezetben található.

Mi változna ezzel? Mint Farkas András nyugdíjszakértő egy korábbi cikkünkben kifejtette, a jelenlegi jogi keretek szerint a januárban elhunyt nyugdíjasokkal egy háztartásban élő hozzátartozók – mint a házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér (ebben a sorrendben) – kérelem benyújtásával jogosultak a januárban elhunyt nyugdíjas által megillető 13. havi nyugdíjra, amelyet a halál napjától számított egy éven belül igényelhetnek. Azonban 2025-től már csak azok a hozzátartozók vagy örökösök kérhetik a 13. havi nyugdíj kifizetését, akik februárban hunytak el, így a januárban elhalt nyugdíjasok rokonai e lehetőségtől elesnek. A javasolt változtatás célja, hogy megerősítse a 13. havi nyugdíj februári kifizetésének eddigi gyakorlatát, valamint rögzítse, hogy ezentúl mindig februárban érkezik az említett juttatás.

De vajon mennyit takaríthat meg a kormány azzal, hogy a januárban elhunytak után nem jár a 13. havi nyugdíj? Az Országos Nyugdíjas Parlament elnöke, Karácsony Mihály, lapunk megkeresésére áttekintette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, életkor és nem szerinti halálozási statisztikáit. Az elemzésből kiderül, hogy 2024 januárjában...

A 65 éves korhatár választása nem véletlen, hiszen ez a nyugdíjkorhatár hivatalos meghatározása. Bár a nők lehetőséget kapnak arra, hogy már 65 év előtt nyugdíjba vonuljanak, amennyiben 40 évnyi jogosító idővel rendelkeznek, és az is igaz, hogy nem mindenki dönt úgy, hogy 65 évesen lép ki a munka világából, a 65 év mint alap referenciaérték mégis praktikusnak bizonyul a számítások során.

Az átlagnyugdíj a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján október hónapban 233 854 forintot tett ki. Amennyiben a 3,2 százalékos januári nyugdíjemelést is figyelembe vesszük, a jövő évre várható átlagnyugdíj 241 337 forintra emelkedhet.

Ha a jövő januárban a 65 év felettiek körében hasonló számú haláleset következik be, mint az idei évben, akkor a költségvetés körülbelül 2,15 milliárd forintot takaríthat meg. Ez abból adódik, hogy a következő hónapban elhunytak után már nem biztosítják a 13. havi nyugdíj kifizetését.

A tervezett büdzsé szerint 2025-ben a 13. havi nyugdíjra és az egyéb ellátásokra összesen 535 milliárd forintot szánnának, amelyből a nyugellátásban részesülők számára 487,1 milliárd forint lenne elkülönítve a plusz egy havi nyugdíjra. Ez azt jelenti, hogy a kormány a teljes költségvetés mindössze 0,44 százalékát "áldozná be" azzal, hogy szigorítaná a 13. havi nyugdíj igénybevételének feltételeit, kizárva a januárban elhunytakat.

Amennyiben csupán a medián nyugdíjat vesszük alapul (amely októberben 206 790 forint volt, és várhatóan januárra 213 407 forintra emelkedik), a tervezett szabálymódosítás révén mindössze 1,9 milliárd forinttal gazdagodhat a költségvetés.

Karácsony Mihály szerint ez

kicsinyes, pitiáner, jelentéktelen, érzéketlen spórolás a kormány részéről.

A fájdalom, amikor januárban egy nyugdíjas hozzátartozó eltávozása sújtja az embert, már önmagában is óriási teher. Ehhez társul a temetés költsége, amely körülbelül 500 ezer forintra rúg, és a kegyeleti járadék hiánya, ami megnehezíti a gyászolók helyzetét. Ráadásul a 13. havi nyugdíj megvonása is tovább súlyosbítja a helyzetet, holott ez a támogatás éppen a méltó búcsúztatás költségeinek enyhítésére lenne hivatott – tette hozzá.