A kormány 2027-re kétmillió forintos átlagbért ígér a bíráknak, ami jelentős változást hozhat a jogi pályán dolgozók jövedelmi helyzetében.
Egy november elején tartott kormányülésen a kormány határozatot hozott a bírók és ügyészek illetményének emeléséről. A célkitűzés az, hogy 2027-re a bírók és ügyészek átlagos illetménye elérje a 2021-es uniós bírói átlagot, amely 2.048.753 forint. Ennek megvalósítása érdekében három lépcsőben, három év alatt tervezik az illetményalap emelését. Ahogy korábban értesültünk róla, januártól 15 százalékos emelés lép életbe, majd 2026-ban 10 százalékos, végül pedig 2027-ben ismét 15 százalékos emelés várható. Ez összességében 45,5 százalékos növekedést jelent a bírói illetményalapban a három év alatt.
A bírói és ügyészségi alkalmazottak számára kitűzött cél az, hogy a jövedelmük az átlagos bírói illetmény 40%-át elérje, ahogyan azt számos uniós országban gyakorolják. Ehhez az illetményszorzójukat 0,15-tel kívánják megemelni, ami azt jelenti, hogy januártól 30%-kal nőhet a fizetésük.
Ezek az információk az Országos Bírói Tanács legfrissebb ülésének jegyzőkönyvéből származnak, amely nemrégiben vált elérhetővé az OBT hivatalos weboldalán.
Ez a helyzet nem felel meg a kormány által benyújtott költségvetési tervezetnek, amelyben Varga Mihály pénzügyminiszter a bírák és ügyészek illetményalapjának változatlan fenntartását javasolta. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az igazságszolgáltatásban több mint három év telne el anélkül, hogy bármilyen fizetésemelést kapnának, még az árak drasztikus emelkedése ellenére sem. A bírák, valamint a bírósági szervezetek egységesen 35%-os illetményemelést kértek januártól, és az Országos Bírósági Hivatal elnöke is ennek figyelembevételével készítette el a bíróságokkal kapcsolatos fejezetet a jövő évi költségvetési törvényjavaslatban. A jogszabály értelmében pedig a kormánynak ezt a javaslatot változatlan formában kell a parlament elé terjesztenie.
Az igazságra szerdán derülhet fény, amikor az Országos Bírói Tanács megvitatja az Igazságügyi Minisztérium által előterjesztett "négyoldalú megállapodás megkötésére" vonatkozó javaslatot. A javaslat részletei egyelőre titkosak, mivel az OBT álláspontja szerint a tartalom csak az elfogadás után válik nyilvánossá, így semmilyen információt nem osztottak meg a közvéleménnyel. Információink szerint a tervezet magában foglalja a kormány bírósági reformjavaslatát és a javadalmazási kérdéseket is. A reformcsomag olyan bírósági átszervezéseket, összevonásokat és bezárásokat tervez, amelyek több érintett érdekeit is sérthetik, ezért a kormány valószínűleg összekapcsolta az illetményemelést a reformmal. Ezen reformok végrehajtásához azonban elengedhetetlen a bírósági szervezetek támogatása, hiszen a jogállamisági eljárás következtében további uniós források elvesztésének kockázata is fennáll.
