A könyvek és írások háttérbe szorulása egyre inkább hozzájárul a demokrácia gyengüléséhez. Amikor keveset olvasunk, elveszítjük a kritikus gondolkodás képességét és a tájékozottságunkat, ami alapvető a demokratikus társadalmak működéséhez. Az információhi
A cikkek megosztásához szükséged van egy Közösség vagy Belső Kör csomagra. Ha még nem rendelkezik ilyennel, most könnyedén választhat magának egyet a Csomagok között. Ha pedig már van előfizetésed, csupán annyit kell tenned, hogy bejelentkezel a fiókodba!
Az olvasás olyan képességeket fejlesztett ki az emberekben, amelyek kulcsfontosságúak a mai társadalmak fejlődésében. Nem a szokványos olvasásról van szó, hanem a mélyolvasásról, amelyet leginkább könyvek lapjain gyakorolunk. Ez a folyamat nem csupán az empátia növelését segíti elő, hanem hozzájárul a magasabb szintű gondolkodáshoz és a kreativitás fokozódásához is. Azok, akik rendszeresen olvasnak, aktívabb részesei a társadalomnak, és gyakran jobban keresnek, mint olvasásban nem jártas társaik. Ugyanakkor a digitális világ hatásai visszavethetik ezeket a képességeket. A felületesebb gondolkodás, ami a gyors információfogyasztás következménye, egyre inkább emlékeztet arra az időszakra, amikor az írásbeliség még nem terjedt el. Ez a tendencia pedig a társadalmakat sebezhetőbbé teszi az autoriter vezetők manipulációival szemben, akik ki is használják ezt a helyzetet.
Gombos Péter, a MATE Kaposvári Campusának főigazgató-helyettese és a Magyar Olvasástársaság alelnöke a 444-nek nyilatkozva rámutatott, hogy Magyarországon legalább 1964 óta folyamatosan csökken az olvasó emberek aránya, habár az utóbbi években némi változás tapasztalható a trendben. 2005-ben a lakosság körülbelül egyharmada jelezte, hogy olvasott, míg az utolsó, 2019-es felmérés szerint már az emberek fele számolt be arról, hogy legalább egy könyvet elolvasott az előző évben. Fontos megjegyezni, hogy az „olvasó” kifejezés itt azt jelenti, hogy az érintettek önbevallás alapján nyilatkoztak, így a valós számok valószínűleg ennél kedvezőtlenebbek lehetnek.
A Szabó Ervin Könyvtár legfrissebb felmérésének eredményei összhangban állnak a Tárki által közzétett statisztikákkal. Eszerint a rendszeresen, legalább hetente olvasók aránya mindössze 15 százalék, míg az alkalomszerű olvasók 29 százalékot tesznek ki. A magyar felnőtt lakosság több mint fele (56 százalék) pedig saját bevallása szerint egyáltalán nem olvas. Ezek az adatok a 2023-as évre vonatkoznak, és jól tükrözik az olvasási szokások csökkenését, különösen az ezredforduló óta.
A globális számok és tendenciák is hasonló képet mutatnak. A Gallup 1990 óta folyamatosan felméri az amerikaiak olvasási szokásait, és a legújabb, 2022-es adatok rávilágítanak, hogy az eddig mért legkevesebb olvasási időt tapasztalták.
A könyvolvasásra vonatkozó megállapításokat érdemes alaposabban megvizsgálni, hiszen az olvasás képessége nem tűnt el, és a digitális világban is állandóan szövegekkel találkozunk, legyen szó híroldalakról vagy közösségi média platformokról. Azonban az olvasás különböző formái között jelentős eltérések mutatkoznak. Például az eszköz, amelyen olvasunk, alapvetően befolyásolja a szöveg megértését. Számos kutatás kimutatta, hogy a papíralapú olvasás (legyen az könyv vagy nyomtatott anyag) előnyösebb a szöveg mélyebb megértésében, mint a monitoron történő olvasás. Az e-könyvek olvasása e két forma között helyezkedik el, de a papírra nyomtatott szövegek még mindig dominálnak a megértés szempontjából.
