Ki tudja megfékezni a szélsőjobboldal terjedését Romániában?
Rég volt ilyen izgalmas és ekkora téttel bíró parlamenti választás Romániában, miután egy héttel ezelőtt a semmiből a függetlenként induló szélsőjobboldali Calin Georgescu nyerte meg az elnökválasztás első fordulóját, ahova a kormánypártok jelöltjei be se jutottak. Emiatt sokan most azt találgatják, Georgescu győzelme csak egy egyszeri anomália volt, vagy egy hosszabb távú trend kezdete. A szélsőjobboldal előretörése növelheti a választói részvételt, ami hatással lehet a magyar kisebbségek politikai képviseletét ellátó RMDSZ bejutására is.
December 1-jén Romániában parlamenti választásokra kerül sor, mindössze egy héttel azt követően, hogy az elnökválasztás első fordulójában váratlan eredmények születtek. Calin Georgescu, aki a szélsőjobboldali legionárius mozgalom szellemiségét népszerűsíti, a szavazók körében meglepő sikert aratott.
Miközben a román bíróság a közelgő elnökválasztás kapcsán hétfőn határozatot hoz az első forduló eredményének érvénytelenítéséről, vasárnap parlamenti választásokra is sor kerül. Ezen a héten a legtöbb elemzőt az elnökválasztás körüli események foglalkoztatják, és kíváncsian várják, hogyan befolyásolja ez a politikai tájat.
Nem véletlen, hogy emiatt a parlamenti választás is leginkább erről szól majd, valamint arról, mennyire játszhatott közre a TikTok Georgescu győzelmében.
Az elnökválasztás során a szélsőjobboldali jelöltek által elért 36 százalékos támogatás tökéletes példája annak a széleskörű politikai eltolódásnak, amely az idei évben Európa-szerte, valamint az Egyesült Államokban tapasztalható. A magas élelmiszer- és energiaárak, az infláció, valamint a lakhatási problémák miatt sok választó a szélsőjobboldali pártokhoz fordul, amelyek ezeket a nehézségeket a migrációval, valamint az ukrajnai konfliktussal és annak finanszírozási kérdéseivel magyarázzák. Ez a tendencia rávilágít arra, hogy a társadalmi feszültségek és gazdasági kihívások milyen mértékben befolyásolják a politikai tájat.
Az elmúlt öt év során hazánkból a fiatalok egyre inkább Nyugat-Európa felé veszik az irányt, és ezt a tendencia az uniós átlagot is meghaladja. Eközben az élelmiszerek ára és a megélhetési költségek jelentős emelkedésen mentek keresztül, ami sajnos az élelmiszer-szegénységben élők számának drámai növekedéséhez vezetett. Továbbá, a jövedelmi eltérések is felerősödtek, ami tovább súlyosbítja a helyzetet.
Miközben Románia továbbra is az EU egyik legszegényebb tagállama, Bukarest nemcsak a régió, hanem az egész unió egyik leggazdagabb térsége - az uniós átlaghoz képest ebben régióban az éves GDP jóval magasabb -, miközben Románia más részein még az uniós átlagot sem érik el.
Ezek a tényezők talán magyarázatot adhatnak arra, miért ért el Gerogescu és a szintén szélsőjobboldali, korábban magyarellenes megnyilvánulásokat tevő AUR-elnök, George Simion, 36 százalékos eredményt az elnökválasztáson. Emellett a Romániában gyakran vitatott megbízhatóságú közvélemény-kutatások is azt mutatják, hogy az AUR jelenleg vezet a parlamenti választások előtt.
A szélsőjobboldali pártok már a júniusi Európai Parlamenti választások során, és a jelenlegi parlamenti választások alkalmával is, elitellenes retorikát alkalmaznak. Céljuk, hogy a rendszerváltás óta domináló szociálpopulista PSD, valamint a nacionalista-liberális PNL által képviselt politikai struktúra éles kritikájával és lebontásával elnyerjék a választók támogatását.
A román politikai elit elutasítása mögött akár magyarellenes motívumok is megbújhatnak. George Simion, az AUR elnöke egy kampányeseményen kifejtette, hogy korábban úgy vélte, a PSD, a PNL és a magyar kisebbség politikai érdekeit képviselő RMDSZ által kialakított rendszer megdönthetetlen. Az elnökválasztás azonban rávilágított arra, hogy ez a nézet téves volt. Simion a román politikai táj átalakulását úgy interpretálta, hogy a román nép végleg elutasította a PSD-t és a PNL-t, és ezzel a történelmi feledésbe taszította őket.
A közvélemény-kutatások élén álló AUR mellett több más szélsőjobboldali párt is felfigyelhet Georgescu győzelmére. Különösen érdekes a helyzet az AUR-ból kivált SOS Romániával és a Fiatal Emberek Pártjával (POT), amelyek jelenleg a választási küszöb környékén mozognak. Például Diana Sosoaca által vezetett SOS Románia az Európai Parlamenti választásokon 5,03 százalékot ért el, ami azt jelzi, hogy a politikai táj folyamatosan változik és új lehetőségeket teremt a szélsőjobboldali formációk számára.
Az elnökválasztás során a szélsőjobboldali jelöltek dinamikus előretörését tapasztalhattuk, miközben a román politikai elit hagyományos pártjai jelentős visszaesést szenvedtek el. Az elnökválasztást megelőző időszakban a PSD-t irányító Marcel Ciolacu miniszterelnök és a PNL korábbi elnöke, Nicolae Ciucă nem tudtak bejutni a választás második fordulójába. Ciolacu a harmadik helyen végzett, 19,15%-os támogatottsággal, míg Ciucă az ötödik helyen zárt, csupán a szavazatok 8,79%-át megszerezve.
A PSD-t jelenleg a második helyre mérik 20 százalékpont körül, de ez rendkívül hatalmas esés a hetekkel ezelőtt még 30 százalékpontos eredményéhez képest, míg a PNL a nyári 20 százalékpontos csúcsáról 14 százalékpontra esett vissza.
A kampány középpontjában az AUR és a két másik szélsőjobboldali párt megfékezése áll. Ciolacu miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Romániában most zajló választások az elmúlt 35 év legmeghatározóbb eseményei közé tartoznak, és jelenleg minden rendkívül törékeny állapotban van.
Az USR is hasonló üzenetekkel kampányol, hiszen elnökük sikeresen bejutott az elnökválasztás második fordulójába. Elena Lasconi irányítása alatt a párt alapvetően liberális értékeket képvisel, de az elnökválasztási kampány során a PNL korábbi bázisát célozta meg, olykor nacionalista és konzervatív retorikával.
amelyben a pártja arra vállalkozik, hogy megállítsa a szerinte az alkotmányt semmibe vevő, a demokráciát leépíteni kívánó szélsőjobboldali pártokat.
Mindhárom párt abban bízik, hogy az elnökválasztás okozta meglepetés segíthet a román választók figyelmének felkeltésében, és talán olyanokat is sikerül megnyerniük, akik egyébként nem szándékoztak volna részt venni a szavazáson vasárnap.
Ugyanúgy a szélsőjobboldal előretörésétől, valamint annak a magyar kisebbségre gyakorolt lehetséges következményeitől tart az RMDSZ, ami a párt kampányának a középpontjába került.
A párt elnöke, Kelemen Hunor az Indexnek például a Georgescu győzelme után megváltozott politikai helyzetet úgy értékelte, hogy ez egy azonnali és borzalmas veszély a magyar közösségre nézve.
Azok, akik többek között az 1990 márciusi marosvásárhelyi eseményekért, valamint az úzvölgyi magyar katonai temető meggyalázásáért és az azt követő atrocitásokért felelősnek tekinthetők - például George Simion, az AUR elnöke, aki személyesen is részt vett az utóbbi eseményekben, és ezáltal országos figyelmet keltett.
Az RMDSZ ezért a kampányát elsősorban a számukra fenyegetést jelentő tényezőkre összpontosítja, bízva abban, hogy ezzel sikerül még több magyar választót mozgósítani, hogy részt vegyenek a szavazáson.
A legújabb közvélemény-kutatások alapján egyértelmű, hogy koalíciós kormányra lesz szükség, hiszen egyik párt sem képes megközelíteni az ötven százalékos támogatottságot. Továbbá, úgy tűnik, hogy a román politikai táj egyértelműen két nagy blokkra oszlott: az egyik oldalon a szélsőjobboldali erők állnak, míg a másik oldalon a balközép és jobbközép politikai formációk találhatóak, amelyek elutasítják az első tömböt.
A választások során kulcsfontosságú kérdés, hogy melyik politikai tömb fog dominálni a parlamentben. Amennyiben a második tömb kerül ki győztesként, felmerül a kérdés, hogy a Ciolacu által már említett PSD-PNL-USR koalíció önállóan is képes lesz-e megszerezni a többséget, vagy szükség lesz-e az RMDSZ támogatására is.
A legfrissebb közvélemény-kutatások alapján úgy tűnik, hogy hét párt van versenyben az öt százalékos bejutási küszöb átlépéséért. Az AUR, PSD, USR és PNL bejutása szinte biztosra vehető. Az RMDSZ esetében a kutatások többsége a hibahatáron belül, de az ötszázalékos küszöb felett méri a támogatottságát. Ezzel szemben az AUR-ból kiváló két szélsőjobboldali párt, az SOS Románia és a Fiatal Emberek Pártja a küszöb környékén mozog, hol a bejutásra esélyesebbek, hol pedig éppen ellenkezőleg, a kockázat zónájában.
A választás magyar idők szerint este kilencig tart, amikor exit pollt is közölnek, míg eredmény hétfő hajnalban várható.
