Szilágyi Erzsébet, Hunyadi János felesége, a magyar történelem egyik kiemelkedő női alakja, akinek élete és szerepe a 15. századi Magyarországon rendkívül jelentős volt. Erzsébet nem csupán Hunyadi János hitvese, hanem egyben politikai háttérrel is rendel
Horogszegi Szilágyi Erzsébet, a híres törökverő Hunyadi János felesége, nem csupán férje mellett állt, hanem jelentős szerepet játszott fiának, Mátyás királynak a felemelkedésében is. Birtokait bölcsen és igazságosan kezelte, mindig figyelmet szentelve jobbágyaival való emberséges bánásmódra. Erzsébet különösen büszke volt unokájára, Corvin Jánosra, akit mély szeretettel nevelt. Az ő határozott személyisége és elkötelezettsége nemcsak családja, hanem az egész ország sorsát formálta.
Szilágyi Erzsébet 1410- 1411 körül született, későbbi férjével, Hunyadi Jánossal 1426-1427 körül ismerkedhetett meg, nem sokkal később egybe is keltek. Első fiuk, László 1431-1433 körül született, Mátyás 10 évvel később, 1443-ban, e hosszú idő pedig arra utal, hogy lehettek további, vélhetően még csecsemőkorukban elhunyt utódai is - írja a Rubicon.hu. Házassága idejéből is mindössze két írott forrás maradt fenn tőle, fontos történelmi szerepe az 1456-os nándorfehérvári diadal, és Hunyadi János halála után kezdődött. Gyásza mellett rögtön fia életéért kellett aggódnia, de a felségárulás bűnébe esett László életét nem tudta megmenteni. Mátyást V. László király fogságra vetette, a Hunyadi fiú végül Prágába került, Erzsébet tehát férje után mindkét fiát elvesztette.
Fivérével, Szilágyi Mihállyal közösen fegyveres lázadásba kezdett a király és az udvarhű főurak ellen.
A harcok sorozatának a király hirtelen bekövetkezett halála vetett véget 1457 novemberében. Az interregnum időszaka új fejezetet nyitott Szilágyi Erzsébet életében: lehetőséget kapott arra, hogy egyetlen túlélő gyermekét a magyar trónra emelje. A Szilágyi testvérek ügyesen kialkudtak Garai László nádorral, és megállapodásuk értelmében lánya, Anna, Mátyás felesége lett.
Miután minden akadály elhárult, 1458 elején a pesti országgyűlés, melyen természetesen Erzsébet is részt vett, január 24-én Hunyadi Mátyást királlyá, nagybátyját, Szilágyi Mihályt pedig kormányzóvá választotta. Mátyás viszont anyja és nagybátyja akarata ellenére a cseh kormányzó lányával, Podejbrád Katalinnal lépett házasságra, aminek Erzsébet és Mihály nem örült, de kényszerűségből elfogadták. Szilágyi Erzsébet ezt követően hatalma megerősítésében is támogatta Mátyást, és fia védelmére kelt a királyellenes szervezkedőkkel szemben is, akikhez még a saját fivére is csatlakozott. Fia és testvére konfliktusaiban Erzsébet többnyire békeközvetítő szerepet töltött be, ám Mátyás érdekében akár szembe is szállt Mihállyal.
Fia regnálása alatt Szilágyi Erzsébet az ideje nagy részét birtokainak igazgatásával töltötte, birtokpolitikájában védte és gyarapította, illetve igény szerint akár vissza is állította a kiváltságokat. Amikor 1466 őszén Erzsébet a munkácsi uradalmába látogatott és szembesült a hozzá tartozó kilenc vlach falu leromlott állapotával, ezek lakosságát kedvezményekben részesítette: jelentősen mérsékelte pénzbeli és természetbeni adóterheiket, az újonnan betelepülő lakókat pedig öt évre felmentette minden adókötelezettség alól.
Hatalmi visszaélések és károkozások esetén mindig a jóvátétel iránti kötelezettségre figyelmeztette a vétkeseket, függetlenül attól, hogy azok saját emberei voltak-e, vagy más urak alattvalói. A jogtalanságok mellett az engedetlenséget sem viselte el a javai körében, ami gyakran heves reakciókat váltott ki belőle.
Részt vett az 1471-ben kitört Zrednai-féle királyellenes összeesküvést követő konszolidációban is. A felkelés kezdetén aktívan részt vevő, ám később Mátyásnak eláruló Újlaki Miklós, macsói bán ingadozó hűségét az uralkodó igyekezett biztosítani azzal, hogy még az év őszén Bosznia királyává nevezte ki. Az új boszniai király 1472. május 7-én kelt oklevele szerint Erzsébet a fiává fogadta őt, aki ennek fejében örök hűbéri hűséget ígért mind neki, mind Mátyásnak.
Szilágyi Erzsébet utolsó fontosabb közéleti szerepvállalása fia második királyi házasságkötéséhez fűződött, ő fogadta ugyanis díszes küldöttség élén a Nápolyból Magyarországra érkező Aragóniai Beatrixot 1476 decemberében, majd kísérte őt Fehérvárra. Az új királynő érkezésével az akkor 3-4 éves Corvin János édesanyjának, Edelpeck Borbálának érthető módon el kellett hagynia Budát.
A kis Jánosnak csupán egyetlen lehetséges "pótanyja" volt, aki nem más, mint a szeretetteljes nagyanyja, Szilágyi Erzsébet.
Valószínű, hogy János szellemi fejlődését gondosan figyelemmel kísérte, hiszen a fiú a budai udvarban tanult, míg apai nagyanyjáról tudjuk, hogy 1475 decemberétől szinte állandóan Budán tartózkodott. Erzsébet különösen nagy szeretettel viseltetett Corvin János iránt, ami talán részben annak köszönhető, hogy az unoka – Antonio Bonfini szavai szerint – külső jegyeiben erősen emlékeztetett egykori törökverő nagyapjára, akinek a nevét is örökölte.
Erzsébet, a trónöröklési lehetőségeit igyekezett megerősíteni, így életének végéhez közeledve végrendeletében unokájára bízta debreceni és munkácsi birtokait. Horogszegi Szilágyi Erzsébet 1484 júniusának második felében, 73-74 éves korában távozott az élők sorából. Mátyás, fia, a magyar királyok hagyományos temetkezési helyén, a fehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában helyeztette örök nyugalomra szeretett édesanyját.
