Kutatások során kiderült, hogy Románia valóban megelőzi-e Magyarországot a fejlettségi szint tekintetében.

Magyarország tavalyhoz képest egy helyet rontott a gazdasági fejlettséget mérő Oeco-indexben, de még így is a 35. helyen szerepel 164 ország közül - jelezte Törcsi Péter, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kuratóriumi elnöke szerdán az index eredményeit bemutató sajtóeseményen. Ezzel szemben Románia a globális listán a 69. helyen szerepel, így előzzük, de Kína, Olaszország és Görögország is mögöttünk van.

Törcsi Péter az Oeco-index legfrissebb adatait elemezve rámutatott, hogy amíg Németország, mint fő kereskedelmi partnerünk, nem tapasztal gazdasági növekedést, addig Magyarország sem tud előrelépni. Ezen a téren a magyar gazdaság az uniós rangsorban továbbra is a 18. helyen áll, míg a globális listán egy pozíciót visszalépve a 35. helyet foglalja el.

Célunk egy olyan indikátor megalkotása volt, amelyben az objektív tényezők dominálnak. Igyekeztünk minimalizálni a politikai és egyéb szubjektív megfontolások hatását.

- emelte ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kuratóriumi elnöke. Optimista abban a tekintetben, hogy Friedrich Merz kancellárrá választása pozitív hatással lesz a német gazdaságra is. Megjegyezte, hogy a külső gazdasági kihívások ellenére Magyarország jelenlegi helyzete válságállóság szempontjából példátlan.

Törcsi Péter után Pásztor Szabolcs, a neves közgazdász és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója lépett a mikrofonhoz. Kiemelte, hogy az adatok elérhetősége miatt leginkább 2023-ig tudtak visszatekinteni a lista összeállítása során. Hasonló helyzet áll fenn a Világbank esetében is, amelynek adatai szintén jelentős szerepet játszottak a kutatásban.

A 2022-es adatokhoz viszonyítva szinte minden ország teljesítménye csökkent, különösen a szállítási útvonalak fragmentálódása révén, ami különösen kedvezőtlen hatással van a fejlett országokra. Az Európai régióban a mutatók visszaesése különösen szembetűnő.

- fogalmazott Pásztor. A friss adatok mielőbbi beérkezését ígérte, és hangsúlyozta, hogy amint rendelkezésre állnak a 2024-es statisztikák, azokat integrálják az indexbe. Az új lista egyik legfontosabb üzenete számára az volt, hogy a geopolitikai kockázatokkal terhelt területeken a befektetők visszavonulnak, ami rontja az üzleti klímát és felerősíti az inflációt. "Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a geopolitikai kockázatok jelentős hatással bírnak az országok ellenálló képességére, vagyis a rezilienciájukra" - tette hozzá.

Az Oeco-Index létrehozásához összesen 25 különböző részmutatót alkalmaztak. Ezek a mutatók a gazdasági, társadalmi és politikai aspektusokat tükrözik, amelyeket rendszeresen közzétesznek, és amelyek széles körben elérhetőek a nemzetközi adatbázisokban, így számos országra vonatkozóan.

Pásztor Szabolcs rámutatott, hogy a rangsor alapján Magyarország a globális listán előrébb helyezkedik el Szlovákiánál, valamint Kína és Oroszország előtt is.

Emlékezetes, hogy az európai statisztikai hivatala (Eurostat) 2023 októberében ismertette az adatokat, amelyek alapján Románia megelőzte Magyarországot az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson számított értékében. Ezt sokan úgy értelmezték - a szakértők szerint tévesen -, hogy Románia fejlettebb ország lett, mint Magyarország.

A különböző mutatók, különösen a GDP, gyengeségeit már régóta azonosították, és a korlátaikról számos tanulmány készült. Ennek következtében olyan összetettebb indexek kerültek előtérbe, amelyek nemcsak az országok gazdasági teljesítményét, hanem a jólétüket, jövőbeli kilátásaikat és fenntarthatóságukat is képesek mérni. Hazai példák közül említhetjük a jegybank által is elismert Harmonikus Növekedési Indexet (HNI), amelyet a Makronóm Intézet alkotott meg, valamint az Oeco-Indexet, amelyek mindketten fontos szerepet játszanak a gazdasági mutatók újragondolásában.

A közgazdász véleménye szerint ez a mutató kiváló eszköz arra, hogy részletesebben megértsük a sikeres országok működését, és tanulmányozzuk azokat a stratégiákat, amelyeket alkalmaznak. Ezzel nemcsak a legjobban teljesítő példákhoz férhetünk hozzá, hanem a mögöttük álló elveket is elsajátíthatjuk.

Törcsi Péter, az Economx újságírója, egy friss interjú során kifejtette, hogy Magyarország gazdasági fejlődése gyorsabb ütemet is mutathatna, ha nem gátolná az EU-s tagságunk. Szerinte a vámháború során önállóbb álláspontot képviselve kedvezőbb helyzetbe kerülhetnénk. Kiemelte, hogy célunk a gyorsabb növekedés, mint amit az uniós keretek megengednek. Különösen a megugró bürokrácia és az ideológiai alapú döntések jelentette kihívásokra hívta fel a figyelmet. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az uniós tagság számos előnyt is magában hordoz, még ha vannak is negatív következményei, amelyeket fontos figyelembe venni.