Kilencnaponta frissítette a kormány 2024-ben a költségvetési terveit, és alaposan megvizsgáltuk, hogy ez a folyamat hogyan zajlott, fillérről fillére.

A 2024-es költségvetés számos változáson ment keresztül, összesen 37 alkalommal módosították. Ennek következtében 3930 milliárd forintnyi forrást mozgattak meg. Ebben a részletes áttekintésben bemutatjuk, hogy mely területekről vonták el a pénzeszközöket, és milyen új célokra, az eredeti tervekhez képest, mennyivel több forrást biztosítottak.

A magyar kormány 2023. augusztus 14-én újabb rekordot állított fel: már megszoktuk, hogy a költségvetést heti rendszerességgel felülvizsgálják és módosítják, de ezúttal különösen figyelemre méltó volt, hogy a 2024-es büdzsét első ízben 139 nappal az évkezdés előtt alakították át. Ezt követően az év során folyamatosan újra és újra átírták, így az eredeti költségvetés szinte észrevétlenül eltűnt.

Az utóbbi évek során a kormány aktivitása mérséklődött, így nem állítható, hogy ne mutatna önmérsékletet a döntéshozatali folyamatokban.

A 37. évi módosítás révén összesen 3 930 621 711 261 forintot, azaz közel 3931 milliárd forintot irányítottak át, ami a költségvetés teljes kiadásainak 9,7%-át teszi ki.

Természetesen nem lenne fair, ha kizárnánk azt a tényt, hogy a Rezsivédelmi Alap és az Egészségbiztosítási Alap pénzeinek átcsoportosítása is a költségvetési módosítások közé tartozik – még ha a gyakorlatban ez nem így tűnik. Ha ezt figyelmen kívül hagyjuk, akkor a kormány eddig 2478 milliárd forintot csoportosított át, összesen 33 alkalommal. Tehát amikor a kormány azt hangoztatja, hogy csak a rezsivédelmi intézkedések miatt avatkozik be a költségvetésbe év közben, van benne egy kis igazság, de ez a megállapítás legfeljebb félig, de inkább csak egy harmadáig igaz.

Mielőtt alaposan belemerülnénk a részletekbe, érdemes megosztani néhány figyelemre méltó adatot az átírások sebességéről:

Vizsgáljuk meg alaposabban, hogyan történtek ezeknek a pénzeknek az átcsoportosítása!

Az energetikai minisztérium csak egy politikai kommunikációs fogás révén tűnik az átcsoportosítások győztesének: a Rezsivédelmi Alapba elkülönített források jelentős részét úgy osztották el, hogy azokat a tárca valamely költségvetési tételéhez irányították át. A rezsivédelmi intézkedések vagy a távhőszolgáltatók kárpótlása azt jelentette, hogy az áram- és gázszolgáltatók kiszámolták, mennyi veszteséget szenvedtek el amiatt, hogy a rezsicsökkentés keretében a fogyasztási korlát alatt maradó felhasználók kedvezményes áron jutottak hozzá az energiához, a kormány pedig vállalta, hogy kompenzálja ezt a kiesést.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 2025-től kezdve vált valódi gazdasági óriássá, de már a 2024-es év közbeni módosítások során is jelentős előnyökre tett szert. A grafikonon szemet szúró, 177 milliárd forintos gazdaságfejlesztési programok sorozata kiemelkedik, azonban érdemes alaposabban megvizsgálni, hogy a pénzügyi források milyen mértékben és milyen céllal kerültek felhasználásra, hiszen a célok átláthatósága sokszor kérdéses.

Nagyon ritka, hogy egy tétel esetében azonnal világos legyen, hová is kerül a pénz. Gazdaságfejlesztési programok? Az gazdasági ellenálló-képesség növelése és az ipari technológiák modernizálása? Iparfejlesztési kezdeményezések? Turizmusfejlesztés? Nem éppen bővelkedtek abban, hogy világosan kommunikálják, pontosan milyen célokra csoportosították át a forrásokat.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) is egyre fontosabb lett, és nem is nagyon lehet vitatkozni azzal, hogy olyan dolgokkal foglalkoznak ott, amelyekre sok pénzt kell költeni. Látványos a vasúti fejlesztésekre átcsoportosított 93 milliárd forint, de azt azért nem árt ehhez hozzátenni, hogy a kormány mostani számítása szerint nagyjából 1500 milliárd forintot kellene beletenni abba, hogy sok-sok évtized elhanyagolása után legalább ne romoljon tovább a helyzet.

Hogy mennyire nagyra hízik a Lázár János vezette ÉKM, az azon is látszik, hogy év közben kiderült, 6,2 milliárd forinttal több pénzből jön csak ki a minisztérium igazgatása, mint ahogy eredetileg tervezték. Ez nagyrészt az ott dolgozók fizetéseit és a napi munkavégzés egyéb költségeit jelenti. Azért van, amin ők is spóroltak: 2,2 milliárd forintot vettek el a fővárosi fejlesztések keretéből, ami azt jelentette, hogy az ottani fejlesztési pénzek 99,93 százalékát zárolta a kormány.

Szép nagy rajz ez itt, látszik, hogy a Belügyminisztérium (BM) már eddig is gigantikus volt, hiszen oda söpörték be a rendvédelmen kívül az oktatást és az egészségügyet. A sok feladat közül a legtöbb pluszpénzt év közben a büntetés-végrehajtás kapta (igaz, egy új börtön építésétől elvettek 87 milliárdot). Ha ehhez még azt is hozzátesszük, hogy a rendőrség kasszájába milyen sokat tettek oda pluszban, akkor végképp egyértelmű, hogy a rendvédelmet tekintették a legfontosabb feladatnak.

Bár Pintér Sándor elvileg a rend híve, a költségvetési tervezés során a minisztériuma ezt nem igazán tükrözi. A rendőrség költségvetését például 11 alkalommal módosították, míg a Klebelsberg Központ pénzeihez 10 alkalommal nyúltak. Emellett több más tételhez is 5-9 alkalommal hozzáigazították a forrásokat.

Gondolták volna, hogy lesz a Gulyás Gergely alá besorolt szervezetek és feladatok közül, ami év közben több pluszpénzt kap, mint a 41 milliárdot nyerő egyházak? Pedig így történt, a Miniszterelnökség év közbeni átcsoportosításaival további 46 milliárd forinttal hízott a Hungaroring Sport Zrt. szakmai feladatainak támogatására szánt keret.

És el is értünk Rogán Antal szintén nem csekély méretű tárcájához. Első ránézésre az lehet a meglepő, hogy a kormányzati kommunikáció és a konzultációk sora csekély 1,4 milliárd forinttal hízott év közben - persze már a kiinduláskor sem volt kicsi. De máris oszlik a kétely, ha ránézünk a legnagyobb sorra: 43,5 milliárd forint pluszpénzt kaptak a kormányzati infokommunikációs szolgáltatások.

Ezúttal csupán egy hajszálnyira, de a második helyre került 42 milliárd forintnyi többletforrással a kiemelt nemzetközi sportesemények és más jelentős állami rendezvények megszervezésére szánt keret. Most már csak keserűen sajnálhatjuk, hogy tavaly nem Budapesten zajlott az olimpia.

És ha már a BM-nél ott volt a kritika a folyamatos változtatgatás miatt, akkor itt is itt a helye: a kiemelt sportesemények sorát 12 alkalommal írták át év közben, a kormányzati infokommunikációs szolgáltatásokét pedig 15-ször.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium által biztosított plusz források legnagyobb részesedését a nem állami intézmények, különösen az alapítványi fenntartású egyetemek és főiskolák kapták. Érdemes azonban a lista végére is pillantani: közel 4 milliárd forintot vontak el a Nemzeti Oltóanyaggyártól, amelynek kapcsán eredetileg azt ígérték, hogy 2022 végére már elérhetőek lesznek a vakcinák. Ez a csökkentés nem egyetlen nagyobb összegben, hanem kisebb tételek formájában jelentkezik, ami jól szemlélteti, mennyire súlyosan érintette a kultúrát az idei év.

Tudják, mennyi pénz megy el a Bethlen Gábor Alapból a kiválasztott határon túli magyar szervezetek támogatására, és hogy pontosan mire költik ezeket? Gyakran a média sem tudja, az átláthatóság nem a legjobb, és ezen nem segítenek az év közbeni módosítások sem.

A felhalmozási célú támogatásokra 20,1 milliárd forinttal nőtt a keret, míg a nemzetpolitikai célú támogatások esetében 7,8 milliárd forinttal bővült az összeg. Működési támogatásokra pedig 3,3 milliárd forint jutott. Azonban a pontos felhasználás részletei továbbra is ködbe burkolóznak, így nehezen tudható, hogy valójában mire is fordították ezeket az összegeket.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium az elmúlt években azzal is hívta fel magára a figyelmet a költségvetési tervezésnél, hogy év közben rengeteg alkalommal azért nyúltak bele a táblázatokba, mert nem tudták elég jól kiszámolni, mennyi fizetést kell adni a saját dolgozóiknak. Ez most sem nagyon változott, 2025-ben pedig majd még egyet csavarnak az egészen: a külképviseletek dolgozóinak illetményalapját és költségtérítéseit dollárban számítják, nem forintban.

Érdemes megemlíteni, hogy a Paks II. Zrt. tőkeemeléséből három ütemben 88 milliárd forintot vontak el, mintha ez egyfajta különleges lehetőség lenne a költségvetésben, amelyből szinte bármire költhetnek, amire csak szükségük van. E három alkalom során ezt az összeget olyan kiadások között osztották szét, amelyeknek semmi köze nincs az energiaügyekhez vagy a külpolitikai kérdésekhez.

Már közel három éve hallhatjuk a kormány folyamatos hangsúlyozását a honvédelem jelentőségéről, ám ennek tükrében meglepő, hogy a 2024-es költségvetésben a honvédelmi tárca kiadásai közül a legnagyobb mértékben a kiemelt sportegyesületek támogatására irányuló források emelkedtek.

Végül harmadennyit megkapott a Magyar Honvédség is, és a sportot is utolérték a megszorítások, a Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökség ingatlanfenntartási kerete nagyot csökkent év közben. De ha hozzátesszük azt is, hogy hány milliárd forinttal nőtt a sportági fejlesztési koncepciókkal összefüggő feladatok kerete, és mennyivel a versenysporté, akkor világos, hogy a minisztérium két feladata közül melyiket tekintik fontosabbnak.

Pénzügyi Minisztérium: a gazdasági döntések szíve, ahol a költségvetések és a pénzügyi tervek születnek. Itt formálódnak a jövő pénzügyi stratégiái, hogy biztosítsák az ország gazdasági stabilitását és növekedését.

A tárca tételeinek vizsgálatánál elengedhetetlen, hogy megkülönböztessük a pusztán könyvelési technikákból adódó elemeket a valódi elvonásoktól. Ebben a kontextusban fontos megemlíteni a rendkívüli kormányzati intézkedések keretét, valamint a központi maradványelszámolási alapot, ahonnan olyan intézkedések finanszírozása történik, amelyeket a költségvetés tervezésekor nem lehetett előre látni. Az általános működési kiadások 743 milliárdos hiánya csupán annyit tükröz, hogy a pénzeszközök átkerültek a céltartalékok és a Tanári béremelési alap soraiba, ami miatt ott jelentős többlet mutatkozik. A legfontosabb azonban az, hogy az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére szánt források csökkentek, míg a nagyvállalati beruházások kerete is szűkült. Ezzel szemben az Államkincstár, a NAV és különösen a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság jelentős támogatásban részesült.

Állami beruházások

Ez már nem csupán a könyveléstechnika kérdése, hanem egyértelműen érzékelhető, hogy válsághelyzet áll fenn. Július 8-án különösen drámai módon mutatkozott meg ez a tendencia, amikor a Beruházási Alapot egyszerűen 160 milliárd forinttal csökkentették. Ennek a jelentős összegnek a többsége a Központi Maradványelszámolási Alapba került, ami lényegében azt jelenti, hogy a pénz zárolásra került. Ugyanezen a napon öt milliárd forintot vontak el az állami vasútfejlesztési beruházások keretéből, miután áprilisban már 5,2 milliárddal csökkentették azt. Érdekes azonban, hogy a Nemzeti Atlétikai Központ kerete 7,2 milliárd forinttal bővülhetett.

Itt tűnnek fel azok a kisebb tételek, melyek állami támogatás alatt állnak, de valójában egy-egy település számára kulcsfontosságúak, jellemzően pár tíz- vagy akár százmilliós nagyságrendben. Ezek között találhatók például iskolafelújítások és uszodafejlesztések, valamint hasonló projektek. Korábban ezeket a támogatásokat évről évre az önkormányzati támogatások között számolták be, azonban mostanra a legtöbbjük az állami beruházások kategóriájába került. A változás ellenére is szembetűnő, hogy mennyivel kevesebb ilyen jellegű támogatás áll rendelkezésre, mint az utóbbi években.

Az állami vagyon

Az állami vagyonhoz kapcsolódó kiadások is jelentős csapásokat szenvedtek el a megszorítások következtében. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ingatlanberuházási keretét június 17-én 21 milliárd forinttal csökkentették, majd július 2-án újabb 10 milliárd forintot vontak el, végül pedig július 8-án egy hatalmas, 78 milliárd forintos megkurtítás következett. E három hét eseményei után minden más intézkedés csupán felületi javításnak tűnhetett.

Az Európai Unió által támogatott fejlesztések kulcsszerepet játszanak a tagállamok gazdasági és társadalmi fejlődésében. Ezek a projekteket célzottan úgy alakítják ki, hogy elősegítsék a fenntartható növekedést, javítsák az infrastruktúrát, és erősítsék a társadalmi kohéziót. A különböző programok révén a helyi közösségek, városok és régiók új lehetőségeket kapnak, hogy innovatív megoldásokkal reagáljanak a kihívásokra, mint például a környezetvédelem, az oktatás fejlesztése vagy a munkahelyteremtés. Az uniós források hatékony felhasználása nemcsak a gazdasági mutatók javítását célozza, hanem a lakosság életminőségének emelését is, hozzájárulva ezzel egy közös, erősebb Európa megteremtéséhez.

2024 nem a hatalmas EU-támogatások özönéről marad emlékezetes a magyar gazdaságpolitikában, de azért érkezett némi forrás az országba. Az uniós fejlesztésekhez rendelt költségvetési keret közben jelentősen megcsappant az év folyamán.

Sokáig itt szerepelt több tucat települési fejlesztés állami támogatása, most már a többség - de az eddigieknél jóval kevesebb - átkerült az állami beruházások közé. Az önkormányzati támogatások közül ami fontos, az a 8,2, 6,7, valamint 4,5 milliárd forint, amely a Rezsivédelmi Alapból júliusban átkerült gyermekétkeztetésre, működési támogatásra, valamint szociális feladatokra. Ezen kívül apró kiadásokat fizettek csak innen.

Az igazságügyi tárca költségvetéséhez viszonylag ritkán nyúltak hozzá, de amikor mégis, az igencsak figyelemfelkeltő volt. Összesen öt költségvetés-módosítást hajtottak végre, amelyek során 11 milliárd forintot csoportosítottak át. Ez a pénz nem valamilyen különleges célra került felhasználásra, hanem a minisztérium működésének fenntartására szolgál.

A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium pénzügyi kimutatásai között mindössze négy tétel található, de ezekből egy kulcsfontosságú elem hiányzik, amelyet már többször is említettünk: a teljes következetlenség. A kormányhivataloknak átcsoportosított 4 milliárd forint úgy keletkezett, hogy a költségvetést összesen 12 alkalommal módosították, részben ennek következtében.

Az Agrárminisztérium költségvetésébe ugyan számos módosítást eszközöltek az év során, de egy szempontból még mindig viszonylag óvatosan jártak el: csupán egy olyan tételük volt, amely meghaladta az egymilliárd forintot. Ezzel szemben az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma kiérdemelt egy piros pontot, hiszen náluk mindössze egyszer volt szükség a költségvetés átdolgozására.

Az egyéb tételek között gyakran előfordult, hogy plusz pénzre volt szükség, mivel a rezsiköltségeket nem sikerült pontosan előre meghatározni. Ebből adódóan a Rezsivédelmi Alap kisebb támogatást nyújtott. Ugyanakkor nem minden esetben erről volt szó; például új elemként feltűnt a Szuverenitásvédelmi Hivatal – ami fontos, az mindig prioritást élvez.