Kína elindul a világ stabilizáló szerepének betöltésére a zűrzavaros Trump-érában.
A kínai külügyminiszter határozottan a biztonság szilárd támaszaként és a globális déli régió védelmezőjeként határozza meg hazáját. Az ázsiai óriás nem hagyja, hogy az amerikai fenyegetések megingassák, és inkább a békés megoldások keresésére összpontosít, mivel a közeljövőben, akár tíz éven belül, egy világháborús konfliktus kockázata is megnövekedett.
A washingtoni Trump-Zelenszkij összecsapás néhány perc alatt világossá tette, hogy a geopolitikai erőviszonyok mennyire megváltoztak a Churchill-Sztálin paktum óta, amely Európa felosztását eredményezte. Ezt állítja Cso Csung-jan, a hongkongi újságíró, aki a független South China Morning Post szerkesztőjeként dolgozik.
A hidegháború végén az Egyesült Államok emelkedett a világ vezető hatalmává, kiszorítva a Szovjetuniót a globális színtérről, és háttérbe szorítva a nyugat-európai országokat. Jelenleg azonban új helyzet körvonalazódik: úgy tűnik, hogy most Amerika kerülhet hátrányos helyzetbe, függetlenül attól, hogy a trumpi politika mennyire hangos, fenyegető vagy agresszív.
Sem az USA, sem Oroszország nem nyújt biztos kapaszkodókat a jövőre nézve partnerei számára, tartja a kínai elemző, aki szerint mindez nem csak katonai és biztonságpolitikai, hanem gazdasági és kulturális értelemben is fennáll.
Ukrajna szívós védekezése elbizonytalanítja Moszkva szoros partnereit, miközben az Egyesült Államok a legjobb és legkipróbáltabb szövetségeseire ront rá, ahelyett, hogy erősítésüket hirdetné. Kína ezért olyan tervet kovácsol, hogy mind az orosz, mind az amerikai befolyás csökkenését a maga javára fordítsa, és ő legyen az a stabil pont, amit a világ most keres.
Washington legújabb programját Pekingben esélytelennek tartják, mivel az nem képes "szelídíteni" Kínát, és nem állítja vissza Amerikának a kizárólagos világvezetői pozícióját sem. Bár az elnök hivatalba lépése óta eltelt idő viszonylag rövid, az általa bevezetett intézkedések és megnyilatkozások dinamikája olyan irányt jelez, amely az Egyesült Államok vezető szerepének meggyengüléséhez vezethet, ami ellentmond a megfogalmazott céloknak.
A múlt héten a Kínai Kommunista Párt és a kormány együttes fórumot rendezett, ahol a belső és külső feladatok egyaránt középpontba kerültek. Érdekes módon Hszi Csin-ping államfő és főtitkár nem lépett elő a nyilvánosság elé, helyette a kormány két vezető tisztviselője osztotta meg véleményét és álláspontját.
"A világ jövője nem lehet csupán a mindennapok kihívásainak és konfliktusainak sorozata. Szükség van egy hosszú távú vízióra, amely biztosítja a következő generációk számára a stabilitást és a fejlődést. Ez a jövőkép a biztos alapokon nyugvó tervezhetőséget és a fenntarthatóságot jelenti" - fogalmazott Vang Ji kínai külügyminiszter a hétvégi sajtóértekezletén.
Ennek ellenképe a világszerte rohamosan terjedő bizonytalanság, ami tervezhetetlenséget és káoszt táplál, és kiválthat nem szükséges konfliktusokat.
A diplomata arra buzdította az Egyesült Államokat, hogy "keresse magában az okokat", amelyek a válsághoz vezettek, egyben figyelmeztetett, hogy Peking nem enged a második Trump-adminisztráció nyomásának, ami a mai Amerikát felelőtlen és számonkérhetetlen nagyhatalommá kívánja tenni.
A világ mai bizonytalanságának nagy része Washingtonból származik, benne a "félelmetes protekcionizmussal", ami felborítja a szabályokon alapuló globális rendszert. (Itt megjegyzendő, hogy a külügyminiszter nem említette meg Oroszország ukrajnai agresszióját, mint a globális rendszert fenyegető veszélyforrást.)
A külügyminiszter mellett Li Csen miniszterelnök is egy határozottabb kínai költekezési politikát hirdetett meg, célja pedig a globális gazdasági növekedés serkentése. E lépés mögött az a szándék húzódik, hogy ellensúlyozza Donald Trump izolacionista politikájának (Amerika az első!) várható következményeit. A miniszterelnök azt az ambiciózus célt tűzte ki, hogy a párt által jóváhagyott 5%-os GDP-növekedést használja fel a költségvetés finanszírozására, amit Kína tavaly már el is ért. Azonban a jövőbeni fenntarthatóság kérdései már most felvetődnek, hiszen a folytatás egyre inkább kétségesnek tűnik.
Li bejelentette, hogy Kína ezentúl még inkább nyitott lesz a világ felé, és elkötelezi magát a többoldalú világrend fenntartása mellett. "Szilárdan támogatni fogjuk a szabadkereskedelmi rendszert, elősegítjük a nemzetközi együttműködést egy nyitott, befogadó és diszkréciótól mentes környezet kialakításával, valamint törekedni fogunk a globális gazdasági integráció előmozdítására, amely mindenki számára előnyös és befogadó" - nyilatkozta a miniszter Kína nevében.
Li véleménye szerint a nemzetközi ügyek kezelésében nem lehet megengedni, hogy egy szűk körű országcsoport saját érdekeik szerint irányítsa a folyamatokat. Hangsúlyozta, hogy több figyelmet kell szentelni a globális dél perspektíváira és szükségleteire. Kiemelte: "Azok, akik erősebb pozícióban vannak, nem használhatják fel ezt a helyzetet arra, hogy szabadon érvényesítsék akaratukat."
A globális déli régió kapcsán a miniszter világosan kifejtette, hogy Peking technológiai megközelítése éles ellentétben áll az amerikaiakkal. Hangsúlyozta, hogy a tudomány és a technológia vívmányait mindenkinek hozzáférhetővé kell tenni, és nem szabad őket arra használni, hogy újabb vasfüggönyt húzzanak fel. Ezzel a kijelentésével az Egyesült Államok csúcstechnológiára vonatkozó korlátozásaira utalt, amelyek gátolják a globális együttműködést.
Peking kritikái azt sugallják, hogy Kína lényegében a szellemi tulajdonokkal kapcsolatos szabad rablást próbálja legitimálni egyre növekvő piacon, miközben saját innovációit titokban tartja, és nem hajlandó megosztani azokat a globális közösséggel.
A közelgő ütközések sorából ezúttal csupán kettőt emelünk ki.
Egyre növekvő aggodalomra ad okot Trump tervezete, amely az Egyesült Államokban született gyermekek állampolgárságának eltörlésére irányul (Ius Loci). Az elnök már a hivatalba lépésének első napján aláírta a végrehajtási rendeletet, amely arra utasítja az állami ügynökségeket, hogy tagadják meg az állampolgárság elismerését azoktól a gyerekektől, akiknek egyik szülője sem amerikai állampolgár vagy törvényes állandó lakos. Ez a lépés főként a kínai és hispán közösségeket érinti, de kisebb mértékben az afrikai származásúakat is.
Ez a lépés súlyosan érinti az Egyesült Államokban élő kínai nőket és családokat, akik most nyomasztó helyzetbe kerültek. Peking kifejezte elégedetlenségét amiatt, hogy az Egyesült Államokban nem folytattak előzetes egyeztetést vagy tájékoztatást a döntésről. Az érintett nők számára a jövő teljesen bizonytalan, miközben várják, hogy a több mint 20 állam által már kifogásolt rendelet átmegy-e a Legfelsőbb Bíróság szigorú ellenőrzésén.
Trump támogatói azzal érvelnek, hogy az elmúlt évtizedben valóságos baba-turizmus jött létre, amiben kínai utazási irodák speciális programokat kínálnak várandós kínai nőknek, hogy amerikai felségterületen és magas nívójú egészségügyi körülmények között hozzák világra kisbabájukat. Az elnöki rendelkezés hívei szerint ez oda vezet, hogy az így született gyerekek tízezreinek sokféle juttatás és később majd szavazati jog is jár, miközben soha nem éltek Amerikában.
Álláspontjuk szerint ez a rendszer komoly fenyegetést jelent az Egyesült Államok nemzetbiztonságára, mivel az érintett egyének amerikai állampolgárként könnyedén integrálódhatnak az állami apparátusba és a védelmi struktúrákba, miközben hűségük nem az Egyesült Államok iránti elköteleződésből fakad.
Oregonban a múlt héten vett őrizetbe az FBI két aktív és egy leszerelt katonatisztet, akik közül kettő kínai származású. A gyanú szerint érzékeny információk összegyűjtésében és továbbításában vállaltak szerepet Peking javára - közölte az igazságügyi minisztérium.
Pam Bondi főügyész tájékoztatása szerint a vád valószínűleg nem (csak) kémkedés, hanem hazaárulás is lesz, mivel a tisztek "aktívan dolgoztak Amerika védelmi képességeinek gyengítésén, és erősítették ellenfeleinket Kínában", ezért gyors, szigorú és átfogó igazságszolgáltatást ígért.
A vádat súlyosbító tényezőként merül fel, hogy a Kínának továbbított érzékeny információk között kulcsfontosságú fegyverrendszerek, például a Bradley, a Stryker és a HIMARS szoftverfrissítései is megtalálhatóak, derült ki a Védelmi Minisztérium közleményéből. Még aggasztóbb, hogy a tisztek a Kínával való lehetséges konfliktusra vonatkozó katonai készültséggel kapcsolatos adatokat is megosztottak.
Egyelőre nem világos, hogy az eset összefüggésben áll-e Trump elnök intézkedésével az Ukrajnának átadott HIMARS-ok informatikai ellátásának felfüggesztésével, ami a letartóztatással egy időben történt.
