Kiss Ambrus: A főváros problémája nem csupán az, hogy külföldi kézbe kerülhet Rákosrendező, hanem inkább az, hogy mások határozhatnak a jövőjéről.
"A Rákosrendezőt környező terület egésze az államé, és ennek most csak egy részét értékesítené. Már Tarlós István főpolgármestersége idején is készültek tervek ennek a rozsdaövezetnek a hasznosítására, de az államnak van lehetősége a fejlesztésre, csak ezekről az elképzelésekről meg kellett volna kérdezni a fővárost és az érintett kerületeket is" - mondta Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.
A főigazgató véleménye szerint a kérdés körül kialakulhatott volna egy közös álláspont, de végül a terület hasznosítását egy külföldi befektetőre bízták.
Kiss Ambrus leszögezte, hogy a fővárosnak nem az jelenti a problémát, hogy külföldi a befektető, hanem az, hogy - a nemzetközi szerződés alapján - egy külföldi ország dönthet arról, hogy ki építkezhet a területen. A városvezetés a területen inkább olyan megfizethető lakásokat szeretne, amelyek alternatívát adnának az agglomerációból a városba ingázóknak, nem pedig az átlag magyar embereknek elérhetetlen luxuslakásokat.
Kiss Ambrus kifejtette, hogy amennyiben a főváros gyakorolja az elővásárlási jogát, a megállapodás értelmében az utolsó vételárrészletet 2039-ig kell rendeznie. Azonban az első, 13 milliárd forintos részlet kifizetésére mindössze tíz nap áll rendelkezésére, és ehhez már biztosítva vannak a megfelelő források.
A főigazgató bejelentette, hogy a főváros azon töpreng, hogy nemzetközi pályázat keretében értékesítené a területet, és egy új, parkváros koncepciót szeretne megvalósítani a helyszínen.
Kiss Ambrus a jövőben a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésének részleteiről számolt be, amelyben elmondta, hogy:
A főigazgató éles kritikával illette a helyzetet, miszerint a főváros számára tavalyra 75 milliárd forintra emelkedett a szolidaritási hozzájárulás, amely 2018-ban még csupán 5 milliárd forint volt. Kiss Ambrus hangsúlyozta, hogy ez a drasztikus növekedés nonszensz, különösen, mivel a kötelező önkormányzati feladatok ellátásához szükséges normatív állami támogatás nem elegendő, így Budapest nettó befizetővé válik a központi költségvetésben.
Ezt támadtuk és vitattuk folyamatosan 2023-tól már a bíróságon is, és nemcsak politikai szempontból. Ennek a pernek lett az eredménye az, hogy 2023-as befizetések semmisek, és ez alapján az államnál jogtalanul van 28 milliárd forint plusz a kamatai
„Tedd egyedivé a szövegedet” – mondta Kiss Ambrus, hozzátéve, hogy a 2024-es elvonások következményeként pert indítanak, amely révén 40 milliárd forintos visszatérítésre várnak.
