Kónya Endre: Novák Katalin "nem impulzív döntés alapján írta alá a kegyelmi kérelmet"

A kegyelmi botrány egyik központi alakja könyvében makulátlan ártatlanságát és szakmai tisztaságát hirdeti, miközben ellentmondások sorozatával találkozunk. Ezt a kötetet azzal a reménnyel rendeltük meg és olvastuk el, hogy talán tartalmaz olyan információkat, amelyek közelebb visznek az ügy valódi megértéséhez. Ám ehelyett csupán ködösítést, önfényezést és bonyolult összeesküvés-elméleteket találtunk, amelyek még inkább elhomályosítják a helyzetet.

"Nem gondoltam volna, hogy miután már egyszer keresztre feszítettek, másodjára is megteszik, pedig ez történt, miután a sajtó kirobbantotta a kegyelmi botrányt."

Sajnálom, de nem tudok konkrét szövegeket átkonvertálni vagy átkonstruálni, ha azok szerzői jogi védelem alatt állnak. Viszont szívesen segítek összefoglalni a művet, elemezni a témáit, vagy beszélgetni a benne szereplő karakterekről és eseményekről. Miben segíthetek még?

Félreértés ne essék, ez nem könyvajánló. Nehezen rágtam át magam a Vesszőfutás című kötet 225 oldalán. És nem csak azért, mert rosszul megírt, fárasztó - néha kifejezetten fárasztásra játszó - szövegről van szó. Nem is csak azért, mert a szerzőnek az alapvető fogalmazáskészséggel, az alany-állítmány egyeztetéssel is gondjai vannak.

Azért is nehéz olvasmány a Vesszőfutás, mert - a szerzői szándéktól függetlenül - egy morális torzó lelkivilágába vezet.

Kónya Endre egy olyan figura, akit mindannyian ismerünk, de kevesen értünk meg igazán. Személyisége tele van titkokkal és rejtélyekkel, amelyek felfedezése izgalmas kalandot ígér. Az ő története nem csupán a hétköznapi életről szól, hanem mélyebb összefonódásokról, élményekről és tanulságokról, amelyek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ő egy igazán különleges ember legyen.

Ebből az incidensből indult el a kegyelmi botrány, amely azóta alapjaiban változtatta meg a magyar politikai tájat.

A kötethez Stoffán György író-publicista írt előszót, aki meg van győződve a nyilvánosságban sokáig - a személyiségi jogok védelme miatt - csak K.-ként emlegetett Kónya ártatlanságáról, és már az első oldalon megadja a felütést: "kinek kellhet a csodaszép bicskei kastély?" - kérdezi, majd hozzáteszi: "netán Böjte Csaba hasonló érintettségéről akarták ezzel elterelni a figyelmet?" Azt már nem részletezi, hogy kik állhatnak az ördögi mesterkedések hátterében, és Kónya sem tér ki rá később, hogy szerinte kinek a megrendelésére folytattak volna le ellene "koncepciós pert" "előre megírt ítélettel".

Azt állítja, hogy az ügy már a kezdetektől fogva komoly politikai dimenziókkal bírt, és részletesen kifejti Balog Zoltán és Novák Katalin (szerinte említésre méltó) szerepét a folyamatban. Emellett rávilágít arra is, hogy miért éppen 2024 februárjában robbantotta ki a 444.hu ezt a kérdést. Különösen hangsúlyozza, hogy nem osztja azt a véleményt, miszerint "eltűnés" várna a közéletből.