Koppanhat, aki azt képzeli, hogy minden vesztesége megtérül az új kötelező építési szabályok révén.
Egy tavaly októberben életbe lépett kormányrendelet értelmében 2025. január 15-től a felelősségbiztosítás már nem csupán ajánlott, hanem kötelező minden építőipari tervező és kivitelező számára. A biztosítók a határidőhöz közeledve mindössze egy hónappal a kötelezettség kezdete előtt mutatták be új termékeiket, ezért a körülbelül 120-150 ezer vállalkozás közül sokan még nem készültek fel teljes mértékben. Az illetékes minisztérium azonban nem adott haladékot a kötelezettségek teljesítésére. A felelősségbiztosítás bevezetése elsősorban a megrendelők védelmét szolgálja, hiszen ezáltal kártérítésre számíthatnak, ha problémák merülnének fel a kivitelezés során. Érdeklődtünk arról, hogy károsultként milyen esélyeink vannak a biztosítók által nyújtott térítésre, milyen lépéseket kell tennünk a kárrendezés során, és mik azok az alapvető szempontok, amelyekre érdemes figyelni.
Kőművesektől az ácsokon, víz-, gáz-, villany- és klímaszerelőkön keresztül a burkolókig, festőkig számos, az építőiparban dolgozó szakma vállalkozóinak lett kötelező a felelősségbiztosítás. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) korábbi közleményében kiemelte, hogy a felelősségbiztosításnak
Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) korábban lapunknak kifejtette, hogy a felelősségbiztosítás akkor válik igazán hasznossá, ha képes jelentős mértékben fedezni az épületekben keletkező károk költségeit. Kiemelték, hogy ez az építtetők számára óriási előnyt jelent, hiszen a károk gyors megtérülése révén elkerülhetik a hosszadalmas pereskedési folyamatokat. De vajon tényleg így van? A biztosítók véleményét kérdeztük, hogy kiderüljön, mit várhatunk el károsultként az új típusú felelősségbiztosítástól: milyen károkat térít, és melyek maradnak fedezet nélkül? Az eddig kapott válaszok alapján úgy tűnik, a minisztérium kissé túlzóan optimistán festette le a helyzetet.
Az Allianz Hungária Zrt. vállalati termékfejlesztés és kockázatvállalási igazgatója, Tóth Krisztina lapunknak írt nyilatkozatában kifejtette, hogy kár esetén a biztosított fél, azaz a kivitelező vagy vállalkozó felelős a bejelentési kötelezettség teljesítéséért. A biztosító kizárólag a biztosítottal tart kapcsolatot, aki köteles minden, a kár rendezéséhez szükséges dokumentumot és nyilatkozatot benyújtani. A kárfelmérés folyamata párhuzamosan zajlik, és annak eredményéről folyamatos tájékoztatást kap a vállalkozó. Amennyiben szükséges, további iratokat is kérhetnek tőle. Ha a kár a biztosítási események körébe tartozik, a biztosító a szerződési feltételeknek megfelelően fog intézkedni. Ez azt jelenti, hogy...
nem feltétlenül térül meg a teljes kár,
A biztosító részletesen meghatározza a biztosítási eseményeket, a kártípusokat, és alkalmazza azokat a kizárásokat, amelyek következtében a szerződés nem vonatkozik bizonyos kockázatokra és károkra. Továbbá, ha a vállalkozó szándékosan vagy súlyosan gondatlanul jár el, a biztosító mentesülhet a kártérítési kötelezettsége alól.
