Kritikai megjegyzések: A főtanácsadó elbocsátása és a Kúria által indított intézkedések egy bíró ellen.
Kovács András tanácselnök ellen koncentrált támadássorozat indult a Kúrián, miután egy tanulmányában a bírák függetlenségét érintő kényes kérdéseket vetett fel. A vele szembeni integritási és fegyelmi eljárás következtében két évre felfüggesztették a munkaköréből, anélkül, hogy megállapították volna alkalmatlanságát. Ezzel párhuzamosan azonnali hatállyal elbocsátottak egy neves kúriai főtanácsadót is, miután Varga Zs. András elnök neki tulajdonította a Kúriával kapcsolatos kritikus észrevételeket. Ezen események súlyos üzenetet hordoznak az egész bírósági rendszer számára.
A bírói véleménynyilvánítás szabadsága a tét abban a perben, melyet Kovács András kúriai tanácselnök indított munkahelyével szemben, miután Varga Zs. András, a Kúria elnöke két évre eltiltotta munkaköre gyakorlásától.
A Magyar Bírói Egyesület hivatalos weboldalán Kovács András maga hozta nyilvánosságra eltiltásának hírét, miután bírák és igazságügyi alkalmazottak véleményeiket osztották meg a kormány és az OBT közötti megállapodás kapcsán. A tanácselnök tájékoztatásában kifejtette, hogy eltiltásának hátterében "egy konkrét ügyben képviselt nyilvános jogi álláspontja" áll, amely egyes pontjaiban ütközik Varga Zs. András nézeteivel. A Kúria elnöke másnap reagált, és közleményében valótlannak minősítette a tanácselnök állításait, hangsúlyozva, hogy az eltiltás alapja teljesen más, ám ezt a tanácselnök személyiségi jogainak védelme érdekében nem tudja részletezni.
A hvg.hu értesülései szerint a háttérben egy jól megtervezett támadássorozat zajlik, amely akkor indult, amikor Kovács András publikálta azt a tanulmányt, amely a kúriai bírák függetlenségét érintő kérdéseket vetett fel. E tanulmány megjelenését Varga Zs. András először megtiltotta, majd nem sokkal később több párhuzamos eljárás is indult a bíró ellen. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy októberben egy főtanácsadót is azonnali hatállyal elbocsátottak, szintén egy olyan tanulmány miatt, amelyben a Kúria elnökét néhány mondatban kritika érte.
Kovács András immár 21 éve a bírói pályán tevékenykedik, szakmai fókusza a versenyjog. Munkája során rendszeresen felülvizsgálja a hatóságok döntéseit, és jelentős hazai valamint multinacionális vállalatok ügyében számos fontos ítéletet hozott. Emellett hat éven át vezette a bíróságok között működő európai uniós szaktanácsadó hálózat közigazgatási ügyszakát, amely a bíráknak nyújt szakmai segítséget uniós jogi kérdésekben.
Kovács mindig is bátran vállalta a véleményét az igazságszolgáltatást érintő kérdésekben. Ezt a bátorságát tükrözte az a tavalyi tanulmány is, amelynek kézirata megtalálható a Magyar Tudományos Művek Tárában. Ám a látogatók egy szigorú figyelmeztetéssel találkoznak: a dokumentum nem nyilvános, és csak a Kúria elnökének engedélyével lehet hozzáférni. A Partizán korábban próbálkozott a betekintéssel, de válasz nélkül maradt.
A tanulmány jelenleg csupán a címével hívja fel magára a figyelmet, amely így hangzik: "Elfogy a levegő, avagy magyarázat mindenre." Az alcím alapján már sejthető, hogy Kovács írása a Kúria ügyelosztási rendjével kapcsolatos bírálatokkal foglalkozik, beleértve a Közigazgatási Kollégium II. tanácsának megszüntetésével kapcsolatos aggályokat is. E történet részletei már széles körben ismertek, Kovács Ágnes, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet kutatója pedig a nemzetközi szakmai fórum, a Verfassungsblog hasábjain is kifejtette véleményét a témában.
A Kúria II. számú tanácsa az utóbbi évek során több alkalommal is olyan döntéseket hozott, amelyek nem kedveztek a kormány számára. 2021-ben például érvénytelenítette az egyik népszavazási kérdést, amely arra vonatkozott, hogy a lakosság támogatná-e a kiskorúak nemátalakító műtéteit. Ezen kívül a II. tanács volt az, amely megállapította, hogy a kormány jogsértést követett el a választási kampány során, amikor a koronavírus regisztrációs e-mailekben az ellenzékről kampányolt. Ezt a döntést később az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte.
Varga Zs. András végül 2024. január 1-jével megszüntette a II. tanácsot, és annak bíráit más tanácsokba helyezte át. Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésében is olvasható, hogy a Kúria ezt a lépést személyzeti indokokkal magyarázta, azonban az érintett felek ezt önkényes döntésnek tekintették. Kovács Ágnes tanulmányában pedig kiemelte, hogy a tanács felszámolásának nem volt ésszerű indoka, csupán az, hogy a tanács számos olyan határozatot hozott, amelyek nem feleltek meg a kormány elvárásainak.
Mivel az Európai Bizottság a 10 milliárd euró összegű támogatásokat az igazságügyi reformokkal összefüggésben, az ügyelosztási rend átláthatóságához is köti, a II. tanács szétverésével kapcsolatos bármilyen kritika súlyos következményekkel járhat. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy visszalépés történt, bármikor elrendelheti a reformok teljesítésének felülvizsgálatát, ami akár a pénzek újabb befagyasztását is eredményezheti. Ezért nem meglepő, hogy Kovács András tanácselnök tanulmányának publikálását a Kúria elnöke nem engedélyezte.
A tanulmány letiltása csupán az első lépés volt Kovács András ellen tett munkáltatói intézkedések sorában. A tanácselnök, reagálva a letiltásra, a téma szakmai szakértőjével közösen írt egy újabb cikket a bírói véleménynyilvánításról. Ennek a műhelyvitáját közvetlenül megelőzően azonban integritási eljárás indult ellene. Ráadásul egy fegyelmi eljárás is folyamatban van, amelyet egy vezetői alkalmassági vizsgálat követett. Az utóbbi külön érdekessége, hogy bár alkalmatlanságát nem állapították meg, mégis két évre felfüggesztették a tanácselnöki posztjáról – mondta a hvg.hu-nak Tóth Balázs, a bíró jogi képviselője.
Sokan úgy vélik, hogy az események mögött a bírói véleménynyilvánítás szabadságának szándékos megszorítása áll.
"Egy bíró ma két módon dönthet. Vagy ellátja a munkáját és csendben marad, vagy beleáll és felvállalja mindennek a terhét. Kovács András az utóbbit tette, ezért cserébe vizsgálatok sorát kapta" - tette hozzá az ügyvéd.
Kovács a fegyelmi eljárás és a tanácselnöki munkaköréből való felfüggesztés ellen is jogorvoslatot kezdeményezett, illetve kezdeményez, valamint tanulmányának betiltását is megtámadta, ez utóbbi kettőt a munkaügyi bíróságon. A helyzet groteszkségét jelzi, hogy munkaügyi pereiben éppen a Kúrián dönthetnek majd végső fokon a kérdésben.
Ahogy a cikk elején is jeleztük, az elmúlt hónapokban nem Kovács András ügye volt az egyetlen, amikor véleménynyilvánítás ért miatt valakit retorzió a Kúrián. Azzal kísérteties hasonlóságot mutat egy kúriai főtanácsadó - aki nemzetközileg is ismert és elismert egyetemi tanár - ügye, akit azért bocsátottak el azonnali hatállyal, mert a főnöke neki tulajdonított egy Kúriával kapcsolatos kritikai véleményt.
A főtanácsadó szakmai fókusza az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata, és a Kúrián belül is elsősorban az uniós jog tagállami bíróságokon történő alkalmazásának tanulmányozására összpontosított. Az utóbbi években e terület politikai szempontból érzékeny lett, különösen a magyar kormány bizonyos uniós szakpolitikákkal szembeni ellenállása következtében. Ebben a szerepkörben közreműködött egy tanulmány módszertanának kidolgozásában, valamint a magyar joggyakorlatot elemező szakasz megírásában, amelyben a másik szerző különféle megállapításokat tett, többek között a Kúria politikai befolyásolásáról és az Országos Bírói Tanács hatáskörének csökkentéséről.
A még csak munkaanyagként létező tanulmány műhelyvitájára 2024 szeptemberében került sor a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetében (JTI), ahol a munkatársak mellett mindössze két külsős érdeklődő vett részt.
A meglepetés még inkább fokozódott, amikor egy hónappal később Varga Zs. András váratlanul, azonnali hatállyal elbocsátotta a főtanácsadót. Ezt a lépést megelőzően, csupán egy nappal korábban, a főtanácsadó egy meghallgatás során értesült arról, hogy nyáron integritási vizsgálat indult ellene. A vád szerint egy áprilisi konferencián olyan kérdést fogalmazott meg, amely sértette a Kúria integritását.
