Külföldre mennek a magyarok pénzei? - A legújabb statisztikák meglepő válaszokat adnak!
Március 4-én rendezik meg a Portfolio Biztosítás 2025 konferenciát, ahol a biztosítási és közvetítői szektor kiemelkedő képviselői gyűlnek össze, hogy áttekintsék a legfrissebb piaci trendeket és szabályozási változásokat. Ne hagyd ki ezt a lehetőséget, érdemes részese lenni!
Örömteli hír, hogy majdnem húsz éve nem tapasztalt olyan jelentős növekedést a magyar lakosság megtakarításainak állománya, mint a tavalyi évben, amikor is a növekedés elérte a +16,1%-ot. Az inflációval való korrekciót követően is szinte rekordot állított fel a tavalyi gyarapodás, amely +11,0%-ot mutat. A részletekért olvassák el cikkünket!
Az MNB legújabb "előzetes pénzügyi számlák" statisztikái nemcsak hazai pénzügyi helyzetünkről adnak információt, hanem egy viszonylag átfogó, bár nem teljes, képet festenek a külföldön tárolt megtakarításainkról is. Ide tartoznak a népszerű Revolut-számlák és a külföldi részvények, valamint a magyarok szűkebb körének lehetőségeihez tartozó külföldi (privát) banki számlákon kezelt tőke is.
A jegybanki statisztikák a pénzügyi eszközök széles spektrumát ölelik fel, beleértve a betéteket, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat (mint például a kötvények és jelzáloglevelek), a befektetési jegyeket, a készpénzt (valutát) és a részvényeket. Ezen adatok alapján megállapítható, hogy a részvények és a befektetési jegyek esetében a külföldi megtakarítások aránya a legkiemelkedőbb. Az MNB által közzétett adatok szerint a felsorolt megtakarítások 12,3%-át tartjuk külföldön, ami körülbelül 7000 milliárd forintnak felel meg. Érdekes megjegyezni, hogy négy évvel ezelőtt ez az arány csupán 7,2% volt, ami jelentős növekedést tükröz.
Természetesen, az említett jelenség mögött részben átértékelődési hatások húzódnak meg. Például, ha nem tapasztalhattuk volna meg tavaly a forint körüli 7%-os gyengülést az euróval szemben, akkor valószínűleg csupán körülbelül 0,2 százalékponttal emelkedett volna az arány az előző év 11,3%-áról. Ez a szám csupán a devizaárfolyam-változásokból eredő átértékelődési hatást tükrözi, amelyet további átértékelések és tranzakciós mozgások is kiegészítenek.
A legfrissebb tranzakciós adatok nyújtanak a legpontosabb képet a háztartások pénzügyi szokásairól: tavaly a külföldre áramló vagy ott keletkezett megtakarítások összege szinte megegyezett az előző évivel, elérve a nettó 729 milliárd forintot. Összehasonlításként: a belföldi és külföldi megtakarítások teljes nettó tranzakciós értéke, beleértve az állampapírok kamathalmozódását is, 5812 milliárd forint volt. Ez alapján minden nyolcadik megtakarítás külföldi kapcsolatra utal. Érdekes megfigyelni, hogy a valutaállomány csökkenése figyelhető meg, ami valószínűleg nem a külföldi turizmus visszaesésének tudható be (hiszen az növekedett), hanem inkább a devizaspekuláció egyre összetettebb formáinak következménye lehet.
2024. október 1-jétől kezdődően az állam 0,45%-os devizakonverziós illetéket vetett ki a devizaváltással kapcsolatos tranzakciókra. Ennek ellenére a külföldi megtakarítások iránti kereslet nem csökkent. Sőt, a korábbi, intenzívebb forintgyengüléssel jellemezhető időszakokhoz hasonlóan, éppen a negyedik negyedévben figyelhető meg a legmagasabb tranzakciós adat a külföldi megtakarítások terén. Érdekes módon ennek a jelenségnek nem minden esetben van racionális magyarázata: a forint gyengülése után az utóbbi hetekben erősödés következett be, ami a devizás megtakarítók számára (még ha nem is realizált) árfolyamveszteséget eredményezhetett.
Nem kizárólag a külföldi megtakarítások, hanem a belföldi devizás lehetőségek is időről időre megmozgatják a hazai megtakarítók fantáziáját. Az MNB adatai meglehetősen korlátozottak e téren, mindenesetre azt mutatják, hogy a betétek és a kötvények, jelzáloglevelek esetében nem az utóbbi két év volt ilyen szempontból intenzív, hanem a 2020-2022 közötti időszak. Ez alapján úgy tűnik, hogy míg korábban egyszerre látszódott a külföldi, illetve a belföldi devizamegtakarítások előtörése, az utóbbi két évben a külföldi állomány nőtt dinamikusan. Ez különösen is azt mutatja, hogy a belföldi szolgáltatóknak észbe kell kapniuk mind a devizás megtakarítások termékfejlesztése, mind azok értékesítése területén, ahogy erre Harmati László, az Erste Bank vezérigazgató-helyettese is utalt múlt heti interjúnkban.
A háztartási betétek, beleértve a folyószámlákat és a lekötött betéteket, jelenleg 27%-ban külföldi vagy belföldi devizabetét formájában vannak elhelyezve, ami a 2023-as csúcsidőszakhoz képest mérsékelt csökkenést mutat. A kötvények és jelzáloglevelek aránya ezzel szemben 11,5%-ra nőtt, ami kilenc éve a legmagasabb értéknek számít.
Az MNB az elmúlt év során jelentős mértékű adatrevíziót végzett, amely kiterjedt a korábbi statisztikákra is, így több évre visszamenően bővítette a figyelembe vett külföldi eszközök körét. Ez a változás nem csupán a fenti megállapításainkat támasztja alá, hanem éppen ellenkezőleg, megerősíti azokat, mivel a külföldi megtakarítások statisztikai lefedettsége időben folyamatosan növekedett. Az adatrevízió mögött húzódó okokról az MNB tavaly júniusban adott tájékoztatása alapján már beszámoltunk, míg a későbbi következményeit augusztusi elemzésünkben részleteztük.
A címlaphoz használt kép egyedi illusztrációként szolgál. A kép forrása: Getty Images.
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
