Láncziék már több mint egy éve dolgoznak azon, hogy összeállítsák azt a feketelistát, amelyen azokat a személyeket szerepeltethetik, akiket szeretnének kizárni a körükből.

Amikor a tavaly létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal első lépései a Transparency International és az Átlátszó ellen nem hozták meg a várt eredményeket, Lánczi Tamás és csapata már nyáron sürgette a kormányt, hogy biztosítson számukra erősebb jogi kereteket.
Ezt hamarosan meg is kaphatják, hiszen a Fidesz szerdán benyújtott javaslata szerint a jövőben a hivatal jegyzéket állíthat össze a kormánynak azokról a szervezetekről, amiknek a tevékenysége szerinte veszélyezteti Magyarország szuverenitását. Aztán ezeket eltilthatják az 1 százalékos támogatásoktól, a külföldi pályázatoktól, zárolhatják a számláikat, razziázhatnak náluk, szétbírságolhatják végül pedig be is tilthatják őket.
A kormánytól független sajtó és a civilek működését veszélyeztető javaslatot egyébként pont azzal a Halász Jánossal terjesztette be a Fidesz, akit korábban pont azért ítélt el a bíróság, mert hazudott a civilekről.
de a kormányzati intézkedésekkel szemben álló szakmai és politikai véleményformálók is. Az új törvény életbe lépésével pedig Lánczi Tamás hivatala kulcsszerepet fog játszani Orbán Viktor nagytakarítási kampányában, amelynek célja, hogy megszabaduljanak minden olyan hangforrástól, amely eltér a hivatalos narratívától. Ha visszatekintünk a Szuverenitásvédelmi Hivatal eddigi tevékenységére, egyértelműen látni lehet, hogy már jó ideje folyik a kutatás azok után, akiket külföldi ügynökként bélyegezhetnek meg. A jelentésekből kiderül, hogy a célkeresztben nem csupán a kormány kritikáját megfogalmazó sajtóorgánumok és civil szervezetek állnak, hanem sokszor a kormány politikai ellenfelei és szakértői is, akik más nézőpontokat képviselnek.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal júliusban összeállított egy listát azokról az online médiaplatformokról, amelyeket véleménye szerint "gyakran elfogultan továbbítanak külföldi érdekekhez kapcsolódó háborús narratívákat olvasóik számára, és publicisztikáikban rendszeresen hangoztatják e narratívák állításait, követve azok alakulását". Az újonnan bevezetett törvény értelmében ez már komoly fenyegetést jelenthet az ország szuverenitására.
A hivatal nézete szerint már az is a nyugati háborús narratívák közé sorolható, ha valaki azt állítja, hogy Oroszország nem csupán Ukrajnát, hanem Európa és a globális biztonság szempontjából is jelentős katonai fenyegetést jelent. Ezt a nézetet többek között olyan médiumok cikkei támasztják alá, mint a Magyar Narancs, a Telex, a 24.hu, a Szabad Európa, a Válasz Online, a HVG és a 444. Az idei májusi jelentésében a hivatal Rácz András és Pottyondy Edina Facebook-bejegyzéseit is a Magyarország ellen irányuló "összehangolt nemzetközi dezinformációs kampány" részeként említi. A hivatal megfogalmazása szerint ebben a kampányban "külföldi támogatással rendelkező, jelentős eléréssel bíró hazai politikai szereplők és nyomásgyakorló szervezetek is aktívan részt vesznek".