Legalább 15 ingatlanra tehetett szert a lakásmaffia, miközben az állam évtizedek óta passzívan szemléli a helyzetet, és nem lép fel a problémával szemben.

Magyarországon a helyzet sajnálatos módon oda fajult, hogy csupán egy hamis meghatalmazás és egy megvesztegetett ügyvéd elegendő ahhoz, hogy valakinek tíz- vagy akár százmilliókat érő ingatlanját jogtalanul eltulajdonítsák. Ezt egy friss ingatlanlopási ügy tárgyalása során derült ki, ahol a csalók egy 165 millió forintra becsült gödöllői telket adtak el a valós tulajdonos tudta nélkül. Ráadásul ez a bűnözői kör az elmúlt években már több mint tizenkét ingatlant szerzett meg hasonló módszerekkel. A trükk már hosszú ideje ismert, de a jogszabályok változatlanok maradtak, ami arra utal, hogy a rendszer nem képes hatékonyan fellépni a csalások ellen.

Egy hajléktalan nevére kiállított hamis meghatalmazással, a tulajdonos tudta nélkül adták el azt a gödöllői ingatlant, amelyet a károsultak 2023 óta próbálnak visszaszerezni - hangzott el az ügyben indult per hétfői tárgyalásán.

Az elkövetők nagyjából ugyanazt a módszert alkalmazták, mint annak a budapesti nőnek az esetében, akinek a történetét júliusban mutattuk be, és akinek több száz millió forint értékű telkét nyúlták le ismeretlenek. Akkor felbéreltek egy nőt, aki nagyjából annyi idős volt mint a valódi tulajdonos, eljátszotta, hogy övé a telek, és egy ügyvéd jelenlétében eladta az ingatlant.

A mostani eset annyiban különbözött, hogy a gyanúsítottak - akik egy másik elkövetői körhöz tartoznak - egy hamis meghatalmazást írtak a valódi tulajdonos nevében, így egy hajléktalanként élő férfi eladhatta a 165 millió forintra értékelt gödöllői telket. Ezután

A történet szövevényes fordulatokat rejt, ugyanis polgári per és büntetőeljárás is elindult az ügy kapcsán. Kiderült, hogy egy bűnözői csoport legalább 15 ingatlant szerzett meg hasonló, gyanús módszerekkel. A gyanúsítottak között ügyvéd is szerepel, hiszen valakinek hitelesítenie kellett az adásvételi szerződéseket, ami további kérdéseket vet fel a jogi eljárás során.

A gödöllői teleklopás teljesen egyértelmű és jól visszakövethető, ennek ellenére a károsultak már több mint két éve nem tudják visszaállítani az eredeti állapotot. A hétfői tárgyalási napot is továbbiak követik majd, és mások mellett meghallgatják a csalókkal összejátszó ügyvédet, valamint azt a tanút is, aki a büntetőügyben tett vallomásában részletesen beszámolt a csalás folyamatáról.

Az eredeti állapot visszaállítása tehát késik, ami azért is érthetetlen az érintettek számára, mert a büntetőeljárásban már kirendeltek egy írásszakértőt is, aki megállapította: nem a valódi tulajdonos aláírása szerepel azon a meghatalmazáson, amely lehetővé tette az első adásvételt.

A HVG hírei alapján az utóbbi években több hasonló ügyet vizsgált a bíróság. Például a 2000-es évek elején a Népszabadság is beszámolt egy esetről, amikor valakinek egy hamis adásvételi szerződés révén sikerült ellopni a telkét. Ehhez csupán egy álírásra és ügyvéd közreműködésére volt szükség, ami azt jelzi, hogy...

A csalók taktikája gyakran abban rejlik, hogy olyan ingatlanokat választanak ki, amelyek nemcsak értékesek, hanem már hosszú ideje elhagyatott állapotban vannak. A földhivatal ugyan küld értesítést az átírásról, azonban ha ez az értesítő nem jut el a valódi tulajdonoshoz, a csalás évekig észrevétlen maradhat. Ezen időszak alatt az ingatlan többször is gazdát cserélhet, így a helyzet még bonyolultabbá válik.

A gödöllői ingatlan ügyében a tulajdonosok az Egyesült Államokban élnek, és csupán egy szerencsés véletlen folytán értesültek a csalásról. Az ingatlanra vonatkozóan a megbízásuk alapján egy szomszéd figyelt, aki rendszeresen kaszálta a területet. Egyik nap azonban váratlanul megosztotta velük, hogy az utcában megjelent egy hatalmas terepjáró, amelyből kiszálló férfi azt állította, hogy megvásárolta a telket.

Utólagos vizsgálatok során napvilágra került, hogy a tényleges tulajdonosok nem adtak engedélyt az ingatlan értékesítésére. Az eladás körüli csalások idején egyébként az Egyesült Államok területén tartózkodtak. Ezen felül

Nagy Zoltán, ingatlanjogász, korábban a HVG-nek kifejtette, hogy ha valaki hasonló csalás áldozatává válik, fontos, hogy ne csupán büntetőfeljelentést tegyen a rendőrségen, hanem polgári pert is indítson az ingatlanának visszaszerzése érdekében, minden új tulajdonos ellen. A rendőrségi eljárás ugyanis egyrészt hosszadalmas lehet, másrészt a polgári per eredménye nélkül nem lehet érvényteleníteni az ajándékozási vagy adásvételi szerződéseket. Egy másik ügyében, amelyet ő vitt, körülbelül háromnegyed évbe telt, mire sikerült visszaállítani az eredeti állapotot.

A tulajdoni viszonyokat érintő jogi eljárást bármikor kezdeményezhetünk, azonban érdemes szem előtt tartani, hogy három év elteltével a helyzet bonyolultabbá válhat. Az idő múlása nem csupán a bizonyítékok és tanúvallomások hitelességét érintheti, hanem a bíróság döntésének alapját is formálhatja.

Az érintettek gyakran kifejezik elégedetlenségüket amiatt, hogy a földhivatal rendkívül gyorsan hajtotta végre a szükséges módosításokat. Ezzel kapcsolatban feltett kérdésünkre a kormányhivatal korábban azt válaszolta: Soron kívüli eljárás esetén a jogszabály értelmében az ügyintézési határidő legfeljebb 30 napra csökkenhet, míg tavaly a gyakorlatban ez az időszak átlagosan csupán 5-10 napot vett igénybe. Emellett megemlítették, hogy "A földhivatal, hasonlóan a bankokhoz, lehetőséget biztosít arra, hogy az ügyfelek - igénylés esetén, csekély éves díj ellenében - SMS-ben és e-mailben értesítést kapjanak az ingatlanukat érintő eljárásokról, így a bejegyzés megtörténtéről is. Ez a szolgáltatás hozzájárulhat a lehetséges visszaélések megelőzéséhez."