London kifejezte elkötelezettségét a jövőbeli palesztin államiság mellett, azonban jelenleg a gázai válság megoldása áll a figyelme középpontjában.

A brit kormányok sorozatosan hangoztatták, hogy a megfelelő pillanatban hivatalosan is elismerik a palesztin államot, de eddig sosem adtak meg egy konkrét időpontot vagy feltételrendszert ehhez az elismeréshez.

"Az Egyesült Királyság kész megfontolni a palesztin állam elismerését, ám jelenleg várakozó állásponton van, mivel elsődleges célja a gázai humanitárius válság enyhítése és a tűzszünet biztosítása Izrael és a Hamász között" – nyilatkozta egy brit kabinetminiszter pénteken.

"A palesztin államiság megteremtését tűztük ki célul, és elkötelezettek vagyunk amellett, hogy olyan feltételeket alakítsunk ki, amelyek lehetővé teszik a hosszú távú politikai megoldások létrejöttét" – nyilatkozta Peter Kyle brit tudományos és technológiai miniszter a Sky Newsnak. Hozzátette, hogy "jelen pillanatban arra kell fókuszálnunk, ami csökkentheti a szenvedést és kezelheti a Gázában tapasztalható rendkívüli helyzetet."

A brit miniszter nyilatkozata Emmanuel Macron elnök legutóbbi bejelentése után hangzott el, amelyben a francia vezető megerősítette Palesztina önállóságának támogatását. Ezt a lépést a Hamász üdvözölte, míg az Egyesült Államok és Izrael hevesen bírálta. A londoni kormány láthatóan igyekszik elkerülni, hogy két kulcsfontosságú szövetségese között szorongjon, ami nem csökkenti az ügy jelentőségét, de magyarázza a helyzet halogatását.

Keir Starmer brit miniszterelnök csütörtöki nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a palesztin nép államisága elidegeníthetetlen jog, amelyet el kell ismerni. Újra hangsúlyozta a tűzszünet fontosságát, mint elengedhetetlen lépést a kétállami megoldás megvalósításához, mivel enélkül az önálló palesztin állam létrejötte nem lehetséges.

2025 tavaszán a Palesztin Államot hivatalosan 147 ENSZ-tagállam ismerte el, ezzel a szervezet teljes tagságának körülbelül háromnegyedét képviselve. A 2024-es év folyamán Írország, Spanyolország, Norvégia, Szlovénia és Örményország emelkedett ki a legfontosabb új támogatóként. Érdemes megemlíteni, hogy a Magyar Köztársaság már 1988-ban elismerte a palesztin államot.

A Brit Alsóház 2014-ben már kifejezte támogatását a palesztin államalapítási mozgalom iránt, és elismerést is javasolt, de a kormány végül nem tette meg a hivatalos lépéseket. 2024 januárjában David Cameron külügyminiszter, aki a Brexit időszakában miniszterelnökként is tevékenykedett, jelezte, hogy a brit kormány esetleg elismerheti Palesztinát egy átfogóbb békefolyamat keretében. Az elismerés irányába mutató jelenlegi tétovázást több munkáspárti képviselő, valamint Sadiq Khan londoni főpolgármester is támogatja.

David Lammy brit külügyminiszter ausztráliai látogatása során csatlakozott Starmer tűzszüneti felhívásához, és "védhetetlennek" nevezte a gázai helyzetet.

A gázai övezetben, ahol a tömeges éhezés sújtja a lakosságot, tonnaszámra hevernek érintetlen élelmiszerek és egyéb készletek, szétszóródva a területen. Izrael állítása szerint a nélkülözés és éhínség fő kiváltó oka az, hogy az ENSZ és annak szakosított szervezetei nem képesek biztosítani a szükséges szállítmányok eljutását a rászorulókhoz, miután Izrael lehetőséget adott a bejutásukra. Az amerikai GHF alapítvány elosztóhelyei pedig önállóan nem elegendőek, és nem nyújtanak elegendő biztonságot a segélyek átadásához.

Eközben olyan videók bukkannak fel, amelyek bemutatják, hogy a Hamász tagjai bőséges ételek között élvezik az életet a terrorszervezet titkos búvóhelyein.

Az viszont nem garantált, hogy a terroristák ellátmányának forrása csupán a segélyszállítmányokból ered. Az elosztási káoszt nem csupán a feketepiaci bűnszervezetek okozzák, hanem a kisebb közösségek klánjai is aktívan részt vesznek benne. Emellett a megmaradt néhány kisebb farm és magángazdaság kifosztása is mindennapossá vált, hozzájárulva a helyzet súlyosbodásához.

A független Palesztinát támogató politikai csoportok egy olyan struktúrát ismernek el, amelyben 74 Hamász és 45 Fatah képviselő foglal helyet. Azóta, hogy 2007-ben a parlamenti munka megrekedt, Mahmúd Abbász elnök rendeleti úton irányítja az országot, ezzel felváltva a törvényhozási folyamatokat.

A palesztin lakosság körében végzett felmérések szerint a válaszadók 40%-a a Hamász politikai irányvonalát támogatja, míg 20%-uk a Fatah pártot preferálja. A fennmaradó részesedésen kisebb politikai csoportok osztoznak, köztük egyes terrorista szervezetek is.