A Balkánon már nem éppen kedvező a hírneve a mini-Dubaj arab befektetőjének.
Egy rejtélyes álarcos csoport lezárta az utcát a folyópart közelében, ahol több lakást és egy éttermet is leromboltak, valamint irodákat is megrongáltak. A helyszínen élő lakók kétségbeesetten hívták a rendőrséget, de a hatóságok nem reagáltak, arra hivatkozva, hogy "feljebbről" érkezett utasítások miatt nem léphetnek közbe. Szerbia lakossági tájékoztatási biztosa sürgette a városi vezetőket, hogy világos válaszokat adjanak a történtekre, de a belgrádi rendőrség és a polgármester határozottan tagadták, hogy bármi tudomásuk lett volna az incidensről.
A támadás 2016 májusában zajlott le Belgrád Savamala kerületében. A szóbeszéd szerint az akció célja az volt, hogy teret nyerjen egy hatalmas vízparti fejlesztés számára. A szerb médiában akkoriban megjelenő információkat az ombudsman éves jelentése is alátámasztotta, jelezve, hogy a történtek nem csupán pletykák.
Ez az információ különösen figyelemre méltó, mivel a szóban forgó beruházás szoros kormányzati támogatást élvez a szerb állam részéről. A Belgrad Waterfront projekt mögött a dubaji székhelyű Eagle Hills áll, amelynek vezetője Mohamed Alabbar, így a fejlesztés nem csupán helyi, hanem nemzetközi szinten is jelentős figyelmet kap.
Az arab befektető számára a Grand Budapest csupán egy a sok kelet-európai projekt közül, amelyekkel eddig foglalkozott. Valójában nem ez az első olyan hatalmas léptékű városnegyed-fejlesztése, amely a figyelmet felkeltette. Miközben a szerb projektről szóló híreket olvastam, az a benyomásom támadt, hogy a kulcsszavakat magyar megfelelőikre cserélve, a tudósítások simán megállnák a helyüket a hazai médiában is. Az Eagle Hills nemcsak Szerbiában, hanem Albániában is aktív, és Horvátországban is jelentős tervekkel bír a jövőbeni fejlesztések terén.
Elsősorban érdemes felfrissíteni az emlékeket a Grand Budapest körüli eseményekről, amely nemrégiben mini-Dubaj néven vált ismertté. A magyar kormány 50,9 milliárd forintért értékesített az arab Eagle Hills részére több ingatlant Rákosrendezőn, összesen körülbelül 85 hektárnyi területről van szó – ez nagyjából a VI. kerület egyharmadának felel meg. A területen egy teljesen új városnegyedet kívánnak kialakítani, amelynek részeként akár egy 500 méteres felhőkarcoló is megvalósulhat. A kormány egy rendelet keretében átadta a jogot a dubaji emírnek, hogy kiválassza a megfelelő vevőt, ezzel gyakorlatilag megfosztva Budapestet az elővásárlási jogától. Érdekesség, hogy Habony Árpád is érintett ebben a folyamatban a Stockton Zrt. révén. A megállapodás értelmében a kormány jogszabályokat is módosíthat a beruházás elősegítése érdekében. Továbbá, a vételár utolsó részletét a magyar állam csak 15 év elteltével kapja meg, feltéve, hogy végrehajt egy 300 milliárd forintos infrastrukturális fejlesztést.
A szerződést aláíró Eagles Hills Zrt. egyébként 2023 tavaszán jött létre, vezérigazgatója az a Tenk Anikó Erzsébet, aki Garancsi István érdekeltségénél is vezetői posztot tölt be. Árbevétele nem volt a cégnek, mindössze 5 millió forint jegyzett tőkével hozták létre, viszont "egyéb társaságtól" kapott már egy bő 500 millió forintos hitelt, ami 2023 végén is a cég bankszámláján pihent.
Az "egyéb társaság" kategória alapján valószínűsíthető, hogy a hitelt olyan vállalkozástól szerezte, amellyel nincs semmilyen tulajdonosi kapcsolatban. Ha ugyanis egy tulajdonos cég nyújtotta volna a hitelt, akkor a beszámolóban a "tulajdonos" vagy "anyavállalat" kifejezéseket használták volna. Ezenkívül, mivel az Eagle Hillsnek Magyarországon nincs leányvállalata, egy esetleges leánycég "kapcsolt vállalkozásként" lenne nyilvántartva.
A Száva folyó partján, Belgrád szívében, eredetileg 177 hektáros területre terveztek egy impozáns fejlesztést, amely luxuslakásokkal, kereskedelmi egységekkel és szállodákkal gazdagítja a várost. A projekt egyik legfeltűnőbb eleme a Kula Belgrade torony, amely 168 méteres magasságával nemcsak a város, hanem a Nyugat-Balkán legmagasabb épülete is lesz. Azonban hamarosan kiderült, hogy a terület valójában jóval nagyobb, 327 hektáros. A történet párhuzamba állítható a Grand Budapest Hotel filmjével, hiszen a 2015-ben napvilágot látott első megállapodás részletei nagy felháborodást váltottak ki. E megállapodás keretében az arab befektetők és a szerb kormány közösen hoztak létre egy projektcéget, ahol az arabok 67, míg a szerb állam csupán 33 százalékos tulajdonrésszel bír. A beruházási terület önkormányzati tulajdonban volt, ám ennek ellenére átadták a projektcégnek, így a szerb állam tulajdonjoga csupán az állami részesedés mértékére korlátozódik.
