Már a tervezési fázis során is kiéleződtek az érzelmek, és a kerékpárosok élete is egyre bonyolultabbá válik.

A KRESZ módosításával nemcsak az autósok, a rolleresek vagy éppen a motorkerékpárosok élete bonyolódik meg egy kicsit, hanem a kerékpárosoké is, hiszen rengeteg újdonságot tartalmaz már a kiszivárgott tervezet is, amely a sebességkorlátoktól a kötelező bukósisakon át a bringás jogosítványig elég sok mindent tartalmaz. Úgy gondoltuk, megkönnyítjük a bringások életét, és legújabb szájbarágónkban azt szedtük össze, hogy milyen változásokkal kell szembenézniük a jövőben a biciklistáknak.

Ahogy már korábban beszámoltunk róla, az Építkezési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) teljes sebességgel dolgozik az új KRESZ-szabályozáson. Számos információt összegyűjtöttünk erről, és egy könnyen emészthető formában tálaltuk, hogy a társadalmi egyeztetés kezdetére mindenki jól felkészült legyen a javasolt változtatásokból. Azonban a kerékpárosoknak szánt módosításokra csak röviden tértünk ki, így mostani írásunk célja, hogy részletesen bemutassuk, milyen új szabályok várnak a bringásokra a közeljövőben. Kiemeljük, mire érdemes külön figyelmet fordítaniuk a kerékpáros közlekedőknek!

Habár a végleges szöveg hivatalos bevezetése csak a 2025-2026-os időszakban várható, már most kiemelték, hogy a tervezett módosítások a kerékpárosok és gyalogosok biztonságát célozzák meg. A javaslatok figyelembe veszik az áthaladás, előzés, csoportos közlekedés, valamint a szükséges felszerelések használatának szempontjait is.

Persze! Íme egy egyedi megfogalmazás: "Van-e sebességkorlátozás a kerékpározásra vonatkozóan?"

Valóban, ez az egyik legfontosabb új szabályozás, amely rögzíti, hogy lakott területen kívül sisak nélkül maximum 40 kilométer per órás sebességgel, míg sisakban legfeljebb 50 kilométer per órás sebességgel szabad kerékpározni. Járdán pedig a maximális sebesség 10 kilométer per órára korlátozódik, amennyiben nincs kerékpárút vagy kerékpársáv, és a kerékpáros nem zavarja a gyalogosokat. A gyalogosok és kerékpárosok számára kijelölt szakaszokon 25 kilométer per óra lenne a megengedett sebességkorlát.

Jelenleg a legnagyobb ellenállást az 50 kilométer per órás korlátozás gerjeszti, ugyanis a sportkerékpárosok ezt meglehetősen kevésnek tartják - főleg dombról lefelé, hátszélben, miközben egy pótkocsis IFA nyomja le őket az úttestről. Azzal viszont a legtöbben egyetértenek, hogy járdán elég a 10 kilométer per órás maximum, hiszen így még akár a stopliscipőben bringázók is tudnak lépésben haladni és nem kell leszállniuk, tolni a biciklit.

Viszont a gyalogátkelőknél még mindig le kellene lépni, nem igaz?

Nem. Bevezetném az úgynevezett "10/10-es" szabályt, amelynek lényege, hogy a gyalogátkelőhely tíz méteres körzetében a kerékpárosok legfeljebb 10 kilométer per órás sebességgel közlekedhetnének. Ráadásul nem lenne szükség arra, hogy a kerékpárosok leszálljanak a járművükről, hiszen a konstans 10 km/h sebességgel átkelhetnek a gyalogátkelőn, így nem kellene áttolniuk a kerékpárt a "zebrán".

Fontos hangsúlyozni, hogy a kerékpárosoknak alkalmazkodniuk kell a gyalogosok sebességéhez. Még lényegesebb, hogy a gyalogátkelőknél NEM élveznek elsőbbséget a közeledő járművekkel szemben. Ez azt jelenti, hogy ha egy kerékpáros hirtelen a gyalogátkelőre lép, és az autós nem tud időben megállni, akkor a baleset után nem hivatkozhat arra, hogy "nekem volt elsőbbségem" – ahogy ezt sok gyalogos szokta tenni.

Szóval ha jól értem, használhatják a járdát is?

Igen, amennyiben nem akadályozzák a gyalogosok közlekedését, a kerékpárosok a járdát is igénybe vehetik. Ez a gyakorlat akkor érvényes, ha a helyi útkezelő vagy az önkormányzat ezt nem tiltotta meg, és ha nincsen kerékpáros sáv vagy út, vagy azok rossz állapotban vannak. Ezen kívül a kerékpárosok számára számos alternatíva áll rendelkezésre, hiszen a kerékpárutak mellett az úttest is megfelelő közlekedési felület lehet.

Tehát a kerékpárutak továbbra is megmaradnak?

Természetesen, de nem kötelező az adott lehetőségek használata. Ha valaki úgy látja, hogy a kerékpárút nem megfelelő állapotú, vagy ha lakott területen belül a kerékpáros úgy érzi, hogy biztonságosabb az úttesten közlekedni, esetleg a gyalog- és kerékpárúton túl nagy a forgalom, akkor jogosult ezt az alternatívát választani. Ilyen esetben nem fog büntetést kapni.

És az úttesten majd biztonságosabb lesz?

Legalábbis erre törekszenek. Erre vonatkozik ugyanis egy leendő szabályozás, amely kimondja, hogy az úttest jobb szélétől számított egy méter széles útfelületet vegyes használatú sávrésznek neveznék, amivel megerősíthetik azt az előírást, mely szerint a kerékpárosok, gyalogosok és más, jellemzően egy nyomon haladó járművek az úttest jobb szélére húzódva közlekedhetnek. Ez pedig azt is jelenthetné, hogy az autósoknak a jobbra tartási kötelezettsége megszűnne a sávon belül és mehetnének egészen középen is akár.

Ehhez szorosan hozzátartozik, hogy a kötelező oldaltávolság is rögzítve lenne: a tervezet szerint 50 kilométer per óra sebességig egy métert, ennél nagyobb sebességű elhaladásnál viszont legalább másfél métert kellene tartani mellettük. Előzésnél pedig maximum 15 kilométer per óra sebességkülönbség lehet a két jármű között, tehát az autósoknak a 65 kilométer per óra lenne a maximum, amellyel megelőzhetne egy úttesten bringázót.

Ezen kívül a vegyes sávrészben közlekedők bizonyos körülmények között akár a záróvonal átlépésével is megelőzhetik a más járműveket—ez pedig egy új fejleménynek tekinthető.

Itt a biciklisek is előzhetnek, igaz?

Igen, értem. Az egymás mellett haladás valóban biztonságos lehet, ugyanakkor érdemes lenne az autósoknak is előre sorolniuk. Például, amikor egy kocsisor megáll vagy nagyon lassan halad, a járművek jobbról elhaladhatnának – nemcsak az autók, hanem a motorosok is. Ezáltal gyorsabban juthatnának előre a dugókban.

Ez a lehetőség csak a kétkerekűek útkereszteződésig, illetve a kötelező megállás vonaláig való eljutásában segítene, és 25 kilométer per óra sebességhatár is tartozik hozzá. A kereszteződésbe csak megállás után hajthatna be, aki az előbbi módszerrel nyert időt, amikor viszont mozognak az elmellőzött járművek, a kétkerekűek nem lehetnének náluk gyorsabbak a manőver során, és nem akadályozhatnák az irányjelzőt használó többi járművet sem.

A szakértők szerint ez vitán felül egy teljesen jogos felvetés, hiszen a mindennapi gyakorlat is ezt diktálja.

Hallottam olyanról, hogy kerékpáros utca. Az mi lesz?

Javaslom, hogy ismerkedjünk meg a kerékpáros utcák koncepciójával, ahol a kerékpárosok prioritást élveznek az autósokkal szemben. Valójában nem csupán elsőbbségről van szó; itt a kerékpárosok lennének az egyedüli jogosultak a behajtásra, míg az autósok csak akkor léphetnének be, ha valóban szükségük van rá, azaz célforgalomban közlekedhetnének, maximum 25 km/h sebességgel. Ezen a területen a gyalogosok kizárólag a járdát használhatnák, így a kerékpárosok valóban minden más közlekedővel és helyzettel szemben elsőséget élveznének.

Ám hiába a nagy szabadság, a szakértők attól félnek, hogy a gyalogosok majd ugyanúgy az úttestet fogják használni a kevés autó miatt, vagy éppenséggel pont hogy nem is lesz kevesebb autó, mert mindenkinek "hirtelen pont az adott területen lesz célja gépjárművel".

Mi a helyzet a bukósisakkal? Lesz kötelező viselet?

A 14 év alatti gyermekek számára, valamint a versenyengedéllyel rendelkező sportkerékpárosok esetében is kötelezővé tennék a védőfelszerelések használatát. E kérdésben talán a legkevesebb ellentmondás tapasztalható a kerékpárosok, sportolók és a külső megfigyelők között, hiszen kétségtelen, hogy ez a lépés jelentősen növelheti a kerékpáros közlekedés biztonságát. Mint ahogyan azt korábban említettük, az egész KRESZ-módosítás célja a közlekedés biztonságának fokozása.

Mennyire biztonságos bringázni, ha alkoholos befolyásoltság alatt vagyunk?

Egy bizonyos mértékig igaz, hogy a jogszabályok szerint 0,8 gramm per liter véralkoholszint vagy 0,4 milligramm per liter légalkoholszint alatt a rendőrség nem büntet. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy a sofőrnek közlekedésre alkalmas állapotban kell lennie. Tehát ha valaki már egy sör után is érezhetően "el van szállva", akkor érdemes elkerülnie a kerékpározást. A józan ész sosem árt, ha a biztonságos közlekedésről van szó.

Mi van, ha nem csak egyedül tekernénk?

Ez egy picit összetettebb kérdés, de nézzük szép sorjában:

"Praktikusabb egymás mellett is engedni a kerékpározást egy túrázó gyerekcsoportnak vagy versenyzőknek, azért, hogy belátható legyen a megelőzése. Így egy kicsit hasonlítanának egy lassú járműhöz, amit meg kell előzni" - mondta Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke a bolyban kerékpározók szabályozásával kapcsolatban.

A lehetőségek széles tárháza áll rendelkezésünkre, ám fontos, hogy minden opciónak megvannak a saját, jól meghatározott keretei.

Annyi már a szabály... lassan jogosítvány kell ehhez is?

Nos, az ötlet bizony felmerült, hogy számon kérhető legyen a KRESZ-ismeret a szabálytalankodókon, viszont ez akkora indulatokat váltott ki nagyjából mindenkiből, hogy egyelőre ötlet szintjén el is halt a dolog.

Szóval lesz bőven dolga a kerékpárosoknak a jövőben, bár kérdéses, hogy melyik szabályozást sikerül majd betartatni és melyik lesz olyan, ami ugyan le van írva, csak éppen senki nem foglalkozik vele - mint jelenleg az, hogy át kéne tolni a biciklit a gyalogátkelőknél vagy hogy nem szabad gyalogúton kerékpározni. Mindenesetre a társadalmi egyeztetés hamarosan megindul, a szabálytervezetek már készen állnak, a kérdés csak az, hogy mikor fognak élesedni. Pontosabban inkább az, hogy melyik szabálytervezet éli meg az élesedést.