Marczingós László az uniós bíróság devizahitelesekkel kapcsolatos döntéséről: Európai szinten jelentős mérföldkő!
Az Európai Unió Bírósága mérföldkőnek számító döntést hozott a devizahitelesek ügyében, amely világosan rögzíti, hogy a szerződések utólagos módosítása tilos, ahogyan azt a kormány tette – hangsúlyozta Marczingós László ügyvéd, aki az adósok jogi képviseletét látta el a per során. Az ügyvéd véleménye szerint a devizahiteles szerződések esetében az egyetlen járható út az eredeti állapotok helyreállítása, ami azt jelenti, hogy az adósoknak a kapott összegekkel kizárólag a valós pénzügyi tartalom alapján kell elszámolniuk, mindenféle árfolyamkülönbözettel, kamattal és egyéb költségekkel mentesen. Marczingós László kiemelte, hogy bár a luxembourgi bíróság döntését Magyarországon próbálják félreértelmezni, az ítélet minden devizahiteles szerződésre vonatkozik. A 24.hu-nak adott interjújában az ügyvéd megosztotta tapasztalatait a hazai bíróságokkal kapcsolatban az EU-s döntés óta, és figyelmeztetett arra, hogy újabb brüsszeli kötelezettségszegési eljárásokra, sőt akár bankcsődökre is lehet számítani a jövőben.
Fontos ítéletet hozott a devizahitelesek szempontjából az Európai Unió Bírósága (EUB). Egy svájci frank alapú autólízing-szerződés ügyében mondták ki: az árfolyamkockázatról szóló elégtelen tájékoztatás miatt érvénytelen szerződés utólagos beavatkozással nem tehető érvényessé vagy hatályossá, és az eredeti állapotokat kell visszaállítani. Mit jelent ez?
Az alapügy egy deviza alapú autólízing-szerződés köré épül, azonban fontos hangsúlyozni, hogy az Európai Unió Bíróságának döntéseit nem szabad úgy értelmezni, mint ahogyan a magyar bíróságok ítéleteit szoktuk, ahol jellemzően egy alperes és egy felperes közötti jogvitát vizsgálnak. Itt nem csupán egy konkrét ügy megoldásáról van szó, amely kizárólag egy adott szerződésre vonatkozik. Sokkal inkább arról van szó, hogy az EUB arra keresi a választ az alapügyben, hogy a magyar bírósági gyakorlat összhangban áll-e az uniós irányelvekkel, ezzel pedig szélesebb körű jogi precedens teremtve.
A döntés kiemelkedő fontossággal bír, mivel a hazai joggyakorlat nem összhangban áll az uniós irányelvekkel, ami sürgető változtatásokat igényel.
Az alapügy tekintetében teljesen mellékes, hogy lízing- vagy kölcsönügyletről van szó. Tehát nem a konkrét esetben felmerült lízingszerződés kapcsán mondták ki, hogy a szerződés az "elégtelen tájékoztatás" miatt semmis, és azzal mit lehet tenni és mit nem, hanem azt deklarálták, hogy az összes olyan szerződés, mint ami a perbeli alapesetben is szerepel, már a vételi- és eladási árfolyamok alkalmazása miatt semmis. Ezt a kérdést egyébként az előterjesztő Kúria sem vitatta. Az EUB abban a kérdésben foglalt állást, hogy ez az érvénytelenség nem orvosolható a magyar nemzeti banki árfolyam utólagos behelyettesítésével.
Mi volt az alapügy, és miben rejlett a konkrét szerződés hibája?
Az, hogy a deviza alapú szerződésben benne van a vételi- és az eladási árfolyamok alkalmazása. A köznyelvben árfolyamrésnek nevezett indexálási mechanizmus kérdését a magyar kormány korábban az úgynevezett devizahiteles törvényekben próbálta rendezni. Felállítottak egy törvényi vélelmet, amely azt mondta ki, hogy amennyiben a "devizahiteles" szerződés tartalmazza a vételi és eladási árfolyamok alkalmazását, akkor az tisztességtelen, semmis feltételt tartalmaz. Ez a törvényi vélelem egy korábbi, az uniós bíróságot megjárt ítélet alapján született, ez volt az emlékezetes Kásler-ügy. Csakhogy akkor a magyar Kúria és a kormány is figyelmen kívül hagyta az EUB döntését, és végül egy olyan törvény született, amely utólag, tartalmilag nyúlt bele a devizaszerződésekbe, érvényessé nyilvánította azokat úgy, hogy visszaállította a devizában kirótt pénztartozást, ezzel a fogyasztókat megfosztotta azon joguktól, hogy a semmis feltételektől megszabadulva ne kelljen teljesíteni a tisztességtelen követeléseket. Ezzel szemben most az EUB azt mondta ki, hogy
A szerződések utólagos módosítása nem lehetséges; a tartalmuk megváltoztatása kizárt. Ehelyett az eredeti állapotot kell helyreállítani.
Mit is takar egy általános devizahiteles szerződés? Ez a dokumentum az adós és a hitelező közötti megállapodás, amely részletesen rögzíti a hitel feltételeit, a törlesztési ütemezést és a devizaárfolyam ingadozásának hatásait. A devizahitelek különösen érzékenyek a valuták piaci mozgásaira, ami azt jelenti, hogy a hitelfelvevők havonta változó törlesztőrészletekkel szembesülhetnek. Így a szerződés alapos megértése elengedhetetlen, hiszen nem csupán a pénzügyi kötelezettségeket tartalmazza, hanem a kockázatokkal kapcsolatos tájékoztatást is. Fontos, hogy a hitelfelvevők tisztában legyenek a devizaárfolyamok ingadozásának lehetséges következményeivel, és a szerződés részleteit alaposan átnézzék, hogy elkerüljék a nem várt pénzügyi nehézségeket.
Ha valaki felvett 10 millió forintot, és visszafizetett már 13 milliót, de további 10 millió forintot követelnek tőle, akkor valójában a banknak kell visszafizetnie az ügyfélnek 3 millió forintot. A kapott 10 millió forinttal kell elszámolni a feleknek, nincs "árfolyamrés", nem jár árfolyam-különbözet, nem jár kamat. Ezt jelenti az eredeti állapot helyreállítását.
