A bíróság máris érvénytelenítette Trump egyik legvitatottabb elnöki rendeletét.

Arról a parancsról van szó, amelyet már beiktatása napján szignózott az új elnök arról, hogy korlátozza vagy megtiltja egyes Amerikában született személyek állampolgárságának elismerését.

Mint azt korábban jeleztük, kemény jogi csaták várhatók Donald Trump hétfőn szabadjára engedett parancs-cunamijával szemben. A küzdelem kezdetét is vette az elnök, és 22 szövetségi állam között. A legsürgetőbb ügy a területen születéssel szerzett állampolgárság (birthright) eltörlésének kérdése.

"Ez a rendelkezés nyilvánvalóan ellentétes az alkotmánnyal" - hangzott el a csütörtöki washingtoni bírósági végzés indoklásában. John Coughenour bíró, akit Ronald Reagan nevezett ki, kijelentette a Trump-kormány ügyészének, hogy több mint négy évtizedes bírói tapasztalatával a háta mögött soha nem találkozott olyan esettel, ahol a vitatott intézkedés ennyire nyilvánvalóan sértette volna az alkotmányos normákat.

A döntés gyorsan megszületett, ám csupán átmeneti sikert hozott a felperes államok számára, akik már kedden benyújtották törlési kérelmeiket a különböző szövetségi bíróságokhoz az ország területén. A blokkolás jelenleg mindössze 14 napra érvényes, és ezt követően a helyzet bonyolódhat, hiszen további fellebbezések és jogi eljárások várhatóak, akár a Legfelsőbb Bíróság szintjén is.

Trump még beiktatása előtt, az NBC Newsnak tett nyilatkozatában kijelentette, hogy azonnali lépéseket fog tenni a helyben születési állampolgárság megszüntetése érdekében, már a hivatalba lépésének első napján. "Elegünk van ebből, ez egyszerűen nevetséges" - fogalmazott, majd kiemelte, hogy "mi vagyunk az egyetlen ország a világon, ahol ilyen gyakorlat létezik. Sehol máshol nem található ilyesmi."

Trump kijelentése nem tükrözi a valóságot. Az amerikai kontinens valamennyi országa, Kanadától Argentínáig, elismeri a területen születéssel szerzett állampolgárságot (ius soli), csupán Kolumbia az egyedüli kivétel.

A világ különböző tájain vegyes állampolgársági rendszerek vannak jelen, amelyekben a vérségi és/vagy területi elvek érvényesülnek. Ez a jelenség nemcsak az Európai Unió egyes tagállamaira igaz, hanem távolabbi országokra is, mint például Dél-Afrika, Kenya, Egyiptom, India, Ausztrália, valamint Irán.

A beadvánnyal élő államok azt írták, hogy "az elnöknek nincs felhatalmazása arra, hogy módosítsa az alkotmányt, vagy felülírja az állampolgársági záradékban az Egyesült Államokban született személyek állampolgárságát. Semmilyen más alkotmányos rendelkezés vagy törvény nem hatalmazza fel arra, hogy meghatározza, hogy születéskor ki kapja meg az Egyesült Államok állampolgárságát, vagy ki nem".

A jelenlegi szöveg szerint az alkotmány XIV. módosítása (1878) világosan kijelenti, hogy az Egyesült Államok területén született és az ország joghatósága alá tartozó egyének automatikusan állampolgárságot nyernek. E szabályt eredetileg a felszabadított rabszolgák védelme érdekében alkották meg, azonban az idők során számos más nemzetiség szülötte számára is lehetőséget biztosított a betelepedésre és az amerikai állampolgárság megszerzésére, beleértve a német származású Trump család tagjait is.

A radikálisabb republikánusok véleménye viszont az, hogy sok állapotos dél-amerikai nő "születési turizmust" folytat, vagyis kifejezetten azért utazik az Egyesült Államokba, hogy gyermeke amerikai állampolgársághoz jusson, majd később erre hivatkozva ők is benyújtják kérelmüket a saját javukra.

A Kongresszus hispán csoportja kedden hangsúlyozta, hogy "a születési jog alapján szerzett állampolgárság alapvető tényezője volt országunk gazdasági növekedésének. Ez a rendszer lehetővé tette tízmilliók számára, hogy munkavállalóként, vállalkozóként és adófizetőként hozzájáruljanak az Egyesült Államok fejlődéséhez. E jog megvonása maradandó alsóbb társadalmi réteget teremtene, és komoly destabilizálódást okozna munkaerőpiacunkon."

A Hispán Caucus, mint az amerikai kongresszusban működő latinos közösség legkiemelkedőbb képviselete, elengedhetetlen szerepet játszik a növekvő latino etnikum érdekeinek védelmében. Már a rendelet előkészítésének hírekor is hangot adtak ellenérzéseiknek, különösen amikor a Trump-kormány egyik képviselője azt nyilatkozta, hogy "a jövőben a szövetségi kormány nem ismeri el az automatikus születési jogot azoknak a gyermekeknek, akik illegális külföldieként születtek az Egyesült Államokban". Ezzel a kijelentéssel a jogi és politikai viták újabb hullámát indították el, mely a latino közösség jövőjét is érinti.

A Trump-kormány most azzal védekezik, hogy a megszorítás csak azokra vonatkozna, akiknek egyik vagy mindkét szülője illegálisan tartózkodik az USA-ban. A rendelet ellenzői szerint viszont egy újszülöttet nem lehet a szülei magatartása miatt büntetni, és megvonni tőle olyan alapjogokat, amelyek más gyermekeknek járnak.