Matolcsy György és csapata különleges kedvezményes kötvényekkel támogatta a jegybanki intézkedéseket.

A jegybanki alapítvány gazdálkodásáról készült számvevőszéki jelentésben megdöbbentő módon 150-200 milliárd forint eltűnéséről esik szó, amely az alapítvány köré szőtt bonyolult és átláthatatlan struktúrával függ össze. Érdekes módon a jelentés nem tér ki arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem csupán az alapító tőkét biztosította, hanem további közel 100 milliárd forintot is juttatott a rendszerbe más forrásokból. A gazdaság élénkítésére szánt növekedési kötvényekből bizony a holdudvar is részesült: Matolcsy Györgyék gyakorlatilag rendkívül kedvezményes hitellel támogatták az ingatlanügyletet. Az MNB által jegyzett kötvények pontos összege azonban továbbra is rejtély, még az új Varga Mihály vezette irányítás alatt sem kaptunk választ erre a kérdésre.

A jegybanki botrány kapcsán már foglalkoztunk azzal, hogy a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) elődjei által kezelt 266 milliárd forint közpénz miként alakult át forgalomképtelen Optima-kötvényekké. Részletesen tárgyaltuk, hogyan fagyott be a kecskeméti Neumann Egyetem 127,5 milliárd forintja szintén Optima-kötvények révén. Emellett szóba került, hogy milyen ingatlanügyletek során tűnt el több száz milliárd forint közpénz. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentésében az alapítvány ügyével kapcsolatban körülbelül 500 milliárd forintnyi vagyont említenek, amelyből nagyjából 400 milliárd közpénz. Aggasztó, hogy ebből 150-200 milliárd forint valószínűleg végleg elveszett.

Arról azonban eddig nem esett szó, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az indulótőkén felül más módon is etette a jegybanki alapítvány köré font hálózatot, segítette az ahhoz kapcsolódó ingatlanbizniszeket.

A jegybank által indított növekedési kötvényprogram keretében majdnem 100 milliárd forintnyi rendkívül előnyös finanszírozáshoz jutott két vállalat, amelyek szoros kapcsolatban állnak a jegybanki alapítvánnyal, valamint a Matolcsy család érdekeltségeivel.

A 2019 óta működő program keretein belül elsősorban NER-közeli cégek kaptak lehetőséget kötvénykibocsátásra. A kötvények 70%-át az MNB vásárolta meg, így a vállalkozások a befolyó tőkéből megvalósíthatták terveiket. A kamat mértéke rendkívül kedvező volt, általában 2 és 6% között alakult, ráadásul fix, ami azt jelenti, hogy a futamidő alatt (jellemzően 10-15 év) nem változott, függetlenül a piaci körülmények alakulásától. A legutóbbi, jelentős inflációs helyzetet figyelembe véve, érthető, hogy a kötvényprogram mennyire vonzó finanszírozási lehetőséget kínál a résztvevőknek. A programból profitált többek között a nemzeti olajvállalat, a Mol Nyrt., Csányi Sándor OTP Bankja, Szíjj László Duna Aszfalt Zrt.-je, Mészáros Lőrinc Opus Global Nyrt. cége, és nem utolsósorban a világűr felé törekvő 4iG Nyrt. is, amely összesen közel 400 milliárd forintot kapott.

A kötvénykibocsátás alapvetően egyfajta hitelfelvétel, de nem feltétlenül banki forrásból származik. Ebben az esetben a pénzforrást a kötvényt vásárló személyek vagy intézmények biztosítják. A folyamat során évente kamatot kell fizetni, míg a kölcsönvett tőke visszafizetése a futamidő végén esedékes.

A programba bevont cégek között akadnak olyanok is, melyek a jegybanki alapítvány köré vont hálózathoz tartoznak: a kötvénykibocsátók minősítését tartalmazó MNB-listán szerepel

A GTC Magyarország Ingatlanfejlesztő Zrt. összesen 59,4 milliárd forint értékű kötvénykibocsátásra kapott engedélyt, ráadásul rendkívül kedvező, 3 százalék alatti kamatszinten. Ebből a forrásból...

Kezdetben 100 millió eurós összeg szerepelt a terveik között, azonban végül egy 36 milliárd forintos projektötlet került a középpontba. Ezt az összeget ingatlanhitelek refinanszírozására, a kamatköltségek mérséklésére, valamint különféle felvásárlások, felújítások és új építkezések támogatására kívánják felhasználni.