Még csak most kezdődött a nyomozás a NER-es sztárpap körül, akit azzal vádolnak, hogy meztelenre öltöztette a védenceit, miközben masszázsokat végzett rajtuk.

Lassú víz partot mos - talán ez a mondás írja le a legpontosabban, mi történik, amikor kiderül, hogy egy egyházi személy kiskorúakkal szemben szeméremsértő módon viselkedett. A botrányokat rendszerint nagy médiazaj kíséri, és ma már a gyanúba kerültek felfüggesztése is rutinszerűen megtörténik, de hiába: az egyházi és világi eljárások eredményét többnyire lehetetlen kideríteni. A HVG a közelmúlt botrányos ügyeiről kérdezte az illetékes szerveket.

A kegyelmi botrány óta sorra érkeztek hírek arról, hogy különböző egyházi személyek státuszukkal visszaélve országszerte zaklattak fiatalokat. Egy pannonhalmi apáca például még közös tetoválást is csináltatott azzal a diákkal, akivel "különösen bizalmas kapcsolatot alakított ki" ( lámpaoltás után is gyakran felkereste). Egy kiskunfélegyházi plébános pedig 14 éven aluliakat ronthatott meg, akiket a gyanú szerint ajándékokkal és kedvességekkel csalt magához.

Amikor egy-egy botrányos ügy napvilágra kerül, általában hatalmas médiazaj kíséri. Ez a nyilvánosság és a Vatikán szigorú reakciója hozzájárulhatott ahhoz, hogy az egyházmegyék és szerzetesrendek az utóbbi időben igyekeztek gyorsan cselekedni: azonnali hatállyal felfüggesztették a gyanúba keveredett egyházi személyeket, legyenek azok papok, apácák, vagy akár civil tanárok.

A további folyamatok azonban már a közönség kizárásával, a háttérben zajlanak.

Így van ez akkor is, amikor az ügy a feljelentések nyomán átkerül a világi hatóságokhoz, a rendőrséghez, majd az igazságszolgáltatáshoz. A HVG összegyűjtötte az elmúlt időszakban nyilvánosságot látott eseteket, és megkérdezte az illetékeseket, hol tart az ügy hónapokkal később. Tömör, kiábrándító válaszokat kaptunk.