Az infláció tovább emelkedett, és az élelmiszerek ára 2023 óta soha nem látott mértékben nőtt.

Másfél évvel ezelőtti rossz emlékeket idéz az, ahogy az élelmiszerek ára elszáll, a szolgáltató szektorban pedig nagyon nagy év eleji áremeléseket látunk - így jött ki az, hogy a januári meglepően magas adat után februárban még tovább gyorsult az infláció a KSH friss adata szerint.

Az előzetesen vártnál csúnyább inflációs számra kezdte el felkészíteni a kormány a közvéleményt: Nagy Márton szombaton arról beszélt, hogy "meglepetésinfláció" jöhet, amikor kedd reggel a Központi Statisztikai Hivatal kiadja a februári adatot. Most nyilvános az új szám, és ezen az látszik, hogy az infláció tényleg nem lassult a januári 5,5 százalék után,

Február hónapban a fogyasztói árak átlagosan 5,6%-kal emelkedtek az előző évhez képest. Az egy hónap alatt, januárról februárra, az árak 0,8%-kal növekedtek.

A legutóbbi adatok szerint 2023 novemberében tapasztaltunk utoljára ilyen magas inflációt. Az Eurostat eddig már 20 másik ország februári inflációs adatait publikálta, és mindegyik esetében a magyar infláció magasabbnak bizonyult. Januárban már EU-szinten is kiemelkedő volt a mi mutatónk, és ahogy a végleges számok érkeznek a tagállamoktól, valószínű, hogy februárban is vagy a magyar, vagy a román inflációs adat kerül a középpontba mint a legmagasabb.

Részletesen így jött ki a szám:

A legszembetűnőbb változások az élelmiszerek piacán történtek, ahol 2023 novembere óta most tapasztalhatjuk a legmagasabb áremelkedést. Különösen drámai a helyzet, hiszen a liszt ára 44,3%-kal, az étolaj 27,5%-kal, a tojás 24,7%-kal, a tej 22,5%-kal, míg a vaj és a vajkrém 19,2%-kal drágult. Csak januárról februárra 1,2%-os növekedés volt megfigyelhető az élelmiszerárakban, amelyet leginkább az étolaj (5,4%), a kávé (5,2%), a margarin (4,4%), valamint a zöldségek és gyümölcsök (3,8%) és a kenyér (3,3%) áremelkedése hajtott. Érdekes módon azonban a tej 2,6%-kal, míg a sertéshús 0,8%-kal olcsóbb lett a januári árakhoz képest.

A szolgáltatások inflációja továbbra is jelentős mértékben megmaradt, sőt, élelmiszerekhez képest is kiugróan magas - 2023 decemberétől kezdődően minden hónapban ez a szegmens tapasztalta a legdrasztikusabb árnövekedést. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy a munkavállalók béremelése és a megnövekedett vállalati energiaárak együttesen komoly terhet róttak a cégekre. Különösen nehéz helyzet volt ez a Covid-válság idején, amikor az árak emelése szinte teljesen lehetetlennek tűnt, így most az elkerülhetetlen áremelkedések időszaka következik. Az év elején esedékes inflációkövető áremelések még nem is tükröződnek teljes mértékben a februári inflációs adatokban, mivel ezek csak márciustól válhatnak nyilvánvalóvá.

Az év első két hónapja igencsak kedvezőtlenül alakult: januárban az átlagos szolgáltatásárak 2,2 százalékkal emelkedtek a decemberi szinthez képest, majd februárban még tovább növekedtek 1,2 százalékkal. A telefon- és internetdíjak 14,9 százalékkal magasabbak az egy évvel ezelőtti árakhoz viszonyítva, míg a lakbér 12,2, a lakáskarbantartás 10,4, a járműjavítás pedig 10,3 százalékos dráguláson ment keresztül.

Szintén az év eleji átárazások érintik leginkább a dohányárukat, ezek most 4,9 százalékkal drágábbak, mint egy éve voltak.

Ahogy azt már megszokhattuk, az inflációs folyamatokban az üzemanyagárak kiemelkedő szerepet játszanak. Jelenleg ezek átlagosan 3,8 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest. Érdekes módon a látszólag unalmas "egyéb cikkek" kategória is jelentős hatással bír, és ebben a gyógyszerek áremelkedése sem elhanyagolható, hiszen ezek ára 3,2 százalékkal nőtt az előző év hasonló időszakához viszonyítva.

És ahogy haladunk, a következő években sokat figyelhetünk arra is, hogy mi minden történik a nemzetközi piacokon és a forintárfolyammal, ahogy egyre reálisabb fenyegetés a vámháború. Mindkettő a tartós termékek árát befolyásolhatja leginkább. Érdekes, de a forint az elmúlt hónapban épp erősödött (már csak azért is, mert pont a magas infláció miatt azt várják a befektetők, hogy sokáig magasak maradnak a kamatok). Viszont most még korai volna azt várni, hogy ez megjelenik az inflációban, hiszen februárban jellemzően azokat a termékeket adták el, amelyeket még 2024 végén, 2025 legelején, kimondottan rossz árfolyam mellett hoztak be a nagykereskedők az országba. Ráadásul egyre nőnek az ipar termelői árai is, márpedig az előbb-utóbb átszivárog a fogyasztói árakba. Az új autók 6,6, a szobabútorok pedig 2,9 százalékkal drágultak egy év alatt - ezt a csoportot továbbra is az tartja viszonylag alacsony szinten, hogy a használt autó 2,9 százalékkal olcsóbb lett.

Február idén különleges fordulatot hozott az időjárás terén, hiszen a hónap végre olyan hideggel köszöntött ránk, amilyennek a tél során lennie illene. Az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása óta ez volt az első alkalom, amikor a magyar földgázfogyasztás túllépte a háború előtti szintet. Sőt, a 2019-2021 közötti átlagos felhasználásnál is magasabb értékeket regisztráltak. Ennek következtében várható volt, hogy több háztartás is átlépi a nyomott árat garantáló fogyasztási küszöböt.

Valóban igaz, hogy a vezetékes gáz ára 0,1%-kal, míg az áram 0,6%-kal emelkedett. Ráadásul a palackos gáz ára is jelentős növekedést mutatott, hiszen 10,1%-kal drágult. Ennek ellenére a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mégis kedvezőbb rezsiadatokat közöl, mint egy évvel ezelőtt, ami elsősorban a tűzifa 4,9%-os árcsökkenésének köszönhető.

Tehát a lényegi kérdés: mi következik ezután?

A kormány már eddig is erőteljes nyomást gyakorolt a boltokra, így nem lenne váratlan, ha a helyzet most még inkább feszültté válna. Már az is jelentős hatást gyakorolt, hogy Nagy Márton, a gazdasági tárca vezetője, összehívta az üzletláncok vezetőit; ennek következményeként sorra jelentek meg a boltok közleményei arról, hogy éppen mely termékek árait csökkentették. Amit korábban akciós újságként hirdettek, most már kormányzati üzenetként funkcionál. Orbán Viktor is arra az álláspontra jutott, hogy ha a kereskedők önként nem mérséklik az árakat, akkor durvább intézkedésekre is sor kerülhet. Felmerült már, hogy a kormány hivatalosan is megadná a maximális profit mértékét, vagy akár ismét árstopot vezetne be, mintha az előző intézkedések valódi hatással lettek volna.

Jelenleg még csak találgathatunk, milyen következményekkel járhat a vámháború. Donald Trump néhány nehéz hetében rendre kétnaponta bejelent és visszavon vámokat, így amikor éppen az EU-t célozza meg fenyegetéseivel, izgalmas kihívás megítélni, mennyire komolyan kell venni a szavait. Ha viszont valóban megvalósítaná a fenyegetéseit, az komoly problémákat okozhatna számunkra is.

Egy hónappal ezelőtt, amikor az elemzők szembesültek a januári adatokkal, szinte azonnal megnövelték az éves inflációs előrejelzéseiket. A Magyar Nemzeti Bank akkori vezetése, valamint az újonnan kinevezett Varga Mihály is hangsúlyozta, hogy a kamatcsökkentés nem reális lehetőség, legalábbis a rövid és középtávú időszakban, hiszen az inflációs nyomás rendkívül magas.