Sajnálattal értesítjük, hogy Ferenc pápa elhunyt.
Ferenc pápa, a katolikus egyház tiszteletre méltó vezetője, 88 éves korában távozott az élők sorából, miután hosszú ideje küzdött súlyos egészségi problémákkal. Az utóbbi hónapokban egyre inkább gyengélkedett, és február 14-én, pénteken kórházi kezelésre szorult. A vizsgálatok során sajnálatos módon megállapították, hogy kétoldali tüdőgyulladással küzd. Az ő élete és szolgálata mély nyomot hagyott a világban, és távozása sokakat megrendített.
2025. április 21-én, húsvéthétfőn, életének 89. évében távozott az élők sorából Ferenc pápa. A katolikus egyház vezetője hosszú ideje súlyos egészségi problémákkal küzdött - számolt be róla a Sky News. "Ma reggel 7:35-kor Ferenc pápa visszatért az Atya házába. Egész életét az Úr és az egyház szolgálatába állította" - nyilatkozta Kevin Farrell bíboros.
A 266. pápa váratlanul érkezett a vatikáni szakértők számára, akik egy fiatalabb, 76 évesnél idősebb vezetőt képzeltek el a szent szék élén. Ő azonban a Ferenc nevet választotta, tisztelegve Assisi Szent Ferenc előtt, aki a szegények iránti alázatos szolgálatáról ismert. Emellett, mint jezsuita, a rend alapítójának, Xavéri Szent Ferencnek is emléket állított e névválasztással.
Ferenc megválasztása után nem sokkal baráti körének elárulta, hogy mélyen úgy érzi, pontifikátusa "rövid ideig fog tartani", és nem számít arra, hogy néhány évnél tovább lesz a posztján. Az idő azonban megcáfolta ezt a megérzést.
Megválasztása során széleskörű támogatást élvezett mind az egyházi konzervatívok, mind a reformerek részéről. Szexuális kérdésekben ortodox nézeteket vallott, míg a szociális témákban liberális álláspontot képviselt. Hívei számára lenyűgöző volt az elkötelezettsége, amellyel a Kúria, vagyis a vatikáni bürokrácia reformjára törekedett. Célja volt a Vatikáni Bankban fellelhető korrupció megszüntetése, valamint az egyházon belüli gyermekek elleni szexuális visszaélések borzalmas örökségének kezelése.
Pápaságának kezdeti hónapjaiban számos váratlan eseményt generált, amelyeket a közösségi média felerősített, jelentősen hozzájárulva népszerűségének növekedéséhez. 2013 júliusában, alig néhány hónappal beiktatása után, meglepő látogatást tett az olasz Lampedusa szigetén. Ezzel a lépéssel a figyelmet a határok nélkül érkező afrikai migránsok tragikus helyzetére irányította, akik óriási kockázatot vállalva próbálnak átkelni a tengeren, hogy elérjék Európát.
Alig néhány évvel pápaságának kezdete után a felmérések szerint Ferenc pápa tekintélyes népszerűségnek örvendett nemcsak a katolikusok, hanem más vallásúak körében is. A Twitteren több mint 19 millió követője volt.
Ugyanakkor az a bátorsága, hogy nyíltan szembenézzen a kihívásokkal, egyre több ellenállót vonzott a Vatikán falain belül és kívül egyaránt.
A megválasztását követő reggelen Ferenc pápa, az új egyházfő, határozottan elvetette a számára készített, páncélozott SCV1 rendszámú luxus Mercedes használatát. Ehelyett egy jelöletlen autókonvojjal, szinte észrevétlenül távozott a Vatikánvárosból, hogy egy római bazilikában csendes imádságra találjon.
Miután visszatért a Vatikánba, elhatározta, hogy rendezni fogja a számláját az olasz főváros szívében található, papok számára fenntartott szállodában, ahol megválasztása előtt néhány éjszakát töltött. A pápák évszázadok óta használt tágas tetőtéri lakosztály helyett inkább a Vatikán vendégházának szerényebb, intimebb szobáját választotta. A Castel Gandolfóban található impozáns pápai nyári rezidencia is hidegen hagyta, nem érezte szükségét a pompának és a nagyságnak.
"Az egyháznak inkább a melegek bocsánatát kellene kérnie, semmint elítélni őket" - mondta, hozzátéve, hogy az Európába érkező migránsok átmeneti befogadóhelyeit a koncentrációs táborokhoz hasonlította.
Nem helytálló azt állítani, hogy Ferenc pápa teljes mértékben liberális beállítottságú. A Crux katolikus hírportál megjegyzi, hogy a pápa „konzervatív” aspektusai is egyértelműek. Például soha nem módosította a katekizmust, amely az egyházi tanítás hivatalos összefoglalója. Határozottan elutasította a női papságot, a melegházasságot, és az abortuszt a „legszörnyűbb” bűncselekményként határozta meg. Emellett kiállt a születésszabályozás tilalma mellett, és más vitatott kérdésekben is az egyház hűséges tagjaként nyilvánította magát.
Ennek ellenére a Kúria iránti kritikája és azon hajlandósága, hogy lazítson a merev egyházi álláspontokon olyan kérdésben, mint az újraházasodás utáni áldozás, egyre aktívabb ellenállást váltott ki ellenlábasaiból. Ferenc pápa viszont nem riadt vissza attól, hogy leváltsa azokat a bíborosokat, akikkel nem értett egyet.
Jorge Mario Bergoglio 1936. december 17-én látta meg a napvilágot Buenos Aires szívében. Édesapja, egy olasz bevándorló, aki menekültként érkezett Argentínába, a vasúti szolgáltatások területén dolgozott könyvelőként, és ő volt a család fő kenyérkeresője, gondoskodva Jorgéról és négy testvéréről. Az édesanya, Regina Sivori, szintén olasz gyökerekkel bírt, így a család története mélyen összefonódik a két kultúra hagyományaival.
Jorge vegyésztechnikusi diplomát szerzett, azonban életét egy váratlan fordulattal a papságra szentelte. Belépett a Villa Devoto-i Egyházmegyei Szemináriumba, ahol mélyebb hitéleti és teológiai ismeretekre tett szert. Bölcsészettudományi tanulmányait Chilében folytatta, ahol gazdagította tudását. 1963-ban tért vissza Argentínába, hogy a San Miguel-i Colegio de San Joséban filozófiából diplomát szerezzen, így egyedi módon ötvözve a tudományos és vallási hivatását.
Egy évvel később, 1964 és 1965 között, irodalom és pszichológia tantárgyakat oktatott a Santa Fé-i Szeplőtelen Fogantatás Főiskolán. 1966-ra pedig a Buenos Aires-i Colegio del Salvatoréban is folytatta ezt a munkát. Teológiai tanulmányait 1967 és 1970 között végezte, majd egy újabb diplomát szerzett a Colegio de San José intézményében.
Ramón José Castellano érsek Jorge Mario Bergogliót szinte a 33. születésnapján, 1969. december 13-án szentelte pappá. Képzését 1970 és 1971 között a spanyolországi Alcalá de Henares egyetemén folytatta, majd 1973. április 22-én tette le végső fogadalmát a jezsuitáknál, ahol hat évig töltötte be a tartományfőnöki tisztségét.
Bergoglio a San Miguel-i Villa Barilari novíciusmestereként kezdte pályafutását, majd a San Miguel-i teológiai kar professzoraként is ismertté vált. A Jézus Társasága tartományi tanácsának tagjaként és a Colegio Máximo filozófiai és teológiai kar rektoraként is jelentős szerepet játszott. Doktori disszertációját Németországban fejezte be, 1986 márciusában. 1992-től Buenos Aires püspökeként tevékenykedett, majd 1998-ban már az argentin főváros érseki tisztségét is betöltötte.
Bíborosi prédikációi mindig nagy hatást gyakoroltak Argentínában. Gyakran hangsúlyozta a társadalmi befogadás fontosságát, egyúttal közvetve bírálva azokat a kormányokat, amelyek nem fordítottak kellő figyelmet a társadalom peremén élőkre.
Nyilvános vonzerejének egy része "józan és szigorú" életmódjában rejlett - állította Francesca Ambrogetti, a Ferenc pápáról szóló életrajz társszerzője. Az egyházi intézményrendszer számára az újdonság erejével hatott, hogy egy jezsuita került az élére. A rend tagjai kerülik az egyházi kitüntetéseket, és közvetlenül magát a pápát szolgálják.
Bergoglio nézeteit már Argentínában próbára tették, az első latin-amerikai országban, ahol legalizálták az azonos neműek házasságát. Argentína akkori elnöke, Cristina Fernández de Kirchner támogatta az ingyenes fogamzásgátlást és a mesterséges megtermékenyítést.
A korábbi Buenos Aires-i bíboros, noha olasz gyökerekkel rendelkezett, igazi argentin hazafiként élt. 2016-ban egy misén, a Falkland-szigeteki háború argentin veteránjainak szólt, amikor így fogalmazott: „Azért gyűltünk itt össze, hogy imádkozzunk mindazokért, akik életüket adták; a haza fiaiért, akik elindultak, hogy megvédjék édesanyjukat, a hazát, és visszaszerezzék, ami jog szerint az övék.”
Életének vitatott időszaka az argentin katonai diktatúra hét éve 1976 és 1983 között, amikor Bergoglio az ország jezsuitáit vezette.
Azzal vádolták, hogy 1976-ban két paptársát gyakorlatilag a katonai hatóságok karjaiba sodorta, amikor nem állt ki nyilvánosan a Buenos Aires nyomornegyedeiben végzett szociális munkájuk mellett. Emellett a "piszkos háború" idejéből származik egy másik vádpont is: nem teljesítette azt a kérését, hogy segítsen megtalálni egy öt hónapos terhesen elrabolt nő gyermekét, akit 1977-ben meggyilkoltak. A gyanú szerint a kisbabát illegálisan örökbe adták.
A Vatikán egyértelműen elutasította azokat a vádakat, amelyek szerint Ferenc pápa a junta uralma alatt bármilyen helytelen cselekedetet követett volna el. Sőt, 2011-ben már meg is tette az első lépéseket a katonai rezsim által meggyilkolt argentin papok boldoggá avatásának érdekében. Ezen kívül kezdeményezte öt katolikus egyházi személy szentté avatását is, akik szintén 1976-ban, a Buenos Aires-i Szent Patrik templomban vesztették életüket.
A pápa felkérésére a Vatikán nyilvánosságra hozta az argentin diktatúrával kapcsolatos dokumentumokat, lehetőséget adva az áldozatoknak és családtagjaiknak, hogy hozzáférjenek ezekhez az információkhoz. Adolfo Pérez Esquivel, Nobel-békedíjas emberi jogi aktivista, kijelentette: "Akadtak püspökök, akik szoros kapcsolatban álltak a hadsereggel, de Bergoglio nem tartozik közéjük."
Az ukrajnai háborúban tűzszünetre szólította fel személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Arra kérte őt, hogy "állítsa meg az erőszak és a halál spirálját" Ukrajnában, miközben elítélte az atomtámadás "ellenőrizhetetlen" következményeinek kockázatát.
A pápa ugyanakkor Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is arra szólította fel, hogy "legyen nyitott" a komoly békejavaslatokra. "A gyűlöletet nem szítható Isten nevében! Isten nevében nem szabad háborút vívni!" - ezt mondta még 2014-ben.
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, 2022-ben, harmadik mandátuma után első külföldi látogatására a Vatikánba utazott, eltérve ezzel a korábbi hagyományoktól.
"Mi mindannyian azt gondoljuk itt, Rómában, a Vatikánban is és Budapesten is, hogy korunk legfontosabb közössége a család. Minden erőnket annak érdekében kell mozgósítani, hogy ezt a közösséget, a modern kor legfontosabb emberi közösségét, a családot megvédjük és megerősítsük, és ebben számíthatunk a Szentatyára" - nyilatkozta a pápai audiencia után Orbán Viktor.
Ferenc pápa egy évvel ezelőtt tett látogatást Budapestre, ahol a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjét vezette. Ekkor a hívekhez intézett szavaiban hangsúlyozta, hogy meg kell engednünk, hogy az eucharisztikus találkozás átalakítson minket, éppen úgy, ahogy átalakította a nagy szenteket, akiket tisztelünk, mint például Szent Istvánt és Szent Erzsébetet.
Ne elégedjünk meg a felszínességgel: ne hagyjuk, hogy hitünk csupán a szokásokra és az ismétlődő rituálékra épüljön. Törekedjünk arra, hogy mélyebb, valódi kapcsolatot alakítsunk ki a hitünkkel, amely gazdagítja életünket és valódi értelmet ad a mindennapjainknak.
- mondta Ferenc pápa Budapesten.
2023-ban második alkalommal érkezett Magyarországra, és háromnapos látogatása csúcspontja a Kossuth Lajos téren tartott szentmise volt, ahol tízezrek gyűltek össze, hogy részt vegyenek az eseményen, és meghallgassák őt.
Az egyházfő a Karmelita kastély falai között méltatta Budapestet, amelyet a hidak, a történelem és a szentek városának titulált. Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy...
A béke álmát hirdető kórus hangjai sajnos egyre halkabbá válnak, miközben a háború szólói egyre inkább dominálják a teret, utat törve maguknak a zűrzavar közepette.
Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, "a béke soha nem a stratégiai érdekek követéséből fog fakadni, hanem olyan politikából, ami képes az egészet, mindenki érdekeit szem előtt tartani. Odafigyelve az emberekre, a szegényekre és a jövőre. Nem csupán a jelen hatalmára."
A Papp László Sportarénában több mint 11 ezer lelkes fiatal várta a pápát, aki inspiráló üzenetet hozott számukra. Kiemelte, hogy az igazi nagyság nem abban rejlik, hogy valaki mások fölé emelkedik, hanem abban, hogy hajlandó leereszkedni hozzájuk. Az igazi érték abban van, hogy nem mások kárára élünk, hanem az ő szolgálatukkal töltjük meg életünket.
A sokat szenvedő katolikus egyházfő felkészült a végső búcsúra, s ebben a tekintetben is egyedi utat választott. Elhagyta azt a hagyományos gyakorlatot, amely évszázadok óta megkövetelte, hogy a néhai pápát három egymásba illeszkedő koporsóban - ciprusból, ólomból és tölgyből - temessék el. A Vatikán 2024-es bejelentése szerint az egyházfő egy egyszerű, cinkkel bélelt fakoporsó mellett döntött, amelyben szeretné az örök nyughelyére kerülni. Ezenfelül bejelentette, hogy több mint száz év után ő lesz az első pápa, akit a Vatikán falain kívül helyeznek örök nyugalomra: a Szent Péter-bazilika helyett a római Santa Maria Maggiore-bazilikában található végső nyughelye, ahol minden külföldi útja előtt imádkozott.
Ferenc pápa 2025. február 14-én került kórházba, és pár nappal később kiderült, hogy súlyos, tüdőgyulladással kezelik, ami különösen veszélyes az az ő esetében, mivel fiatal korában a jobb tüdőlebenyének egy részét eltávolították. A Politico szerint a kórházba kerülése előtt a pápa egy bizalmasának már arról beszélt, hogy ezúttal nem éli túl a betegséget, intézkedései pedig arra utaltak, hogy már a reformjaival elért eredményeit próbálta védelmezni.
