Januártól mégsem vezetik be a kötelező szűrővizsgálatokat.

Friss információk láttak napvilágot a kötelező szűrővizsgálatok januári bevezetésével kapcsolatban. Az Országgyűlés júniusban hagyta jóvá azt a törvénymódosítást, amely lehetővé tenné Pintér Sándor belügyminiszter számára, hogy bizonyos korosztályokban kötelező szűrővizsgálatokat rendeljen el. Az egészségügyi kezdeményezés körül heves viták bontakoztak ki, mivel a tiltakozók aggodalmukat fejezték ki, hogy a kórházi körülmények jelenleg nem felelnek meg egy ilyen lépés végrehajtásának.

Ahogyan már említettük, az Országgyűlés zöld lámpát adott a júniusban benyújtott salátatörvénynek. Ez a jogszabály lehetőséget teremt Pintér Sándor belügyminiszter számára, hogy a jelenleg csupán ajánlott szűrővizsgálatokat kötelezővé tegye a 18 éven felüli lakosság egyes csoportjai számára.

A betegségek megelőzéséről, a korai stádiumú felismerést szolgáló új egészségügyi szűrővizsgálati rendszerelveiről elnevezésű 15 oldalas koncepciót július elején társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány.

A dokumentum alapján megállapítható, hogy a vizsgálat célcsoportja a 25 és 65 év közötti nők esetében háromévenkénti méhnyakrák-szűrést, míg a 45-65 év közötti nők számára kétévenkénti emlőszűrést irányoz elő. Ezen kívül az 50-70 év közötti férfiak és nők is részt vennének a vastagbélrák szűrésében.

A Belügyminisztérium a 24.hu-nak adott tájékoztatása szerint...

A rákszűrések kötelező jellege kapcsán az egészségügyért felelős államtitkár, Takács Péter, augusztusi interjújában a Hír TV-nek kifejtette véleményét. Megjegyezte, hogy a vastagbélrák és a mammográfiás vizsgálatok nem állíthatók be kötelezőként, mivel jogilag nem lehet előírni olyan szűrővizsgálatokat, amelyek invazív beavatkozással járnak. Emellett januártól egy új, innovatív szűrőprogram bevezetésének lehetőségét is felvetette, amely a népbetegségek korai észlelésére irányulna, és egy kockázatértékelő kérdőívvel kezdené a folyamatot.

Ahogy korábban említettük, már nyáron számos ember fejezte ki ellenérzését a kötelező vizsgálatok bevezetése kapcsán. A Mi Hazánk mozgalom petíciót indított ennek ellenállására, továbbá egy közösségi csoport is létrejött, amely több ezer tagot számlál. Ezek a tagok úgy vélik, hogy a tervezett törvénymódosítás "lehetővé teszi a belügyminiszter számára, hogy veszélyes és fájdalmas invazív vizsgálatokat írjon elő". A csoport tagjai határozottan tiltakoznak, amíg a jogszabály visszavonásra nem kerül. Álláspontjuk szerint a szűrések nemcsak fizikai, hanem lelki szempontból is megterhelők az érintettek számára.

Szakértői vélemények szerint a szűrővizsgálatok sikeres lebonyolításához nem csupán a lakosság részéről szükséges a lelkesedés, hanem elengedhetetlen a megfelelő technikai háttér és az ellátási körülmények biztosítása is.

A rákellátás területén továbbra is súlyos munkaerőhiány tapasztalható, ami komoly akadályokat gördít a hatékony kezelés elé. Elengedhetetlen lenne a szűrőhálózat kibővítése, hiszen a jelenlegi kapacitások nem elegendőek a növekvő szükségletek kielégítésére. Ráadásul a diagnosztikai berendezések, mint például CT- és MRI-k, szintén szűkösen állnak rendelkezésre. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a rákgyanús betegek számára a jogszabályok által előírt 14 napos várakozási idő gyakran valósággal megduplázódik, ami drámaian csökkenti a gyógyulási esélyeiket.

Egy júniusi felmérés rávilágított, hogy a magyarok több mint 50%-a aggódik a daganatos betegségek kockázata miatt. Ugyanakkor csupán minden ötödik megkérdezett vállal aktívan felelősséget saját egészségéért, és tesz lépéseket a megelőzés érdekében. Az adatok azt mutatják, hogy a magyar lakosságot jelentős stressz terheli, amely a daganatos megbetegedések egyik fő kiváltó oka lehet.

A passzív dohányzók gyakran elkerülik a tüdőszűrést, míg az aktív dohányosok sokszor nem mutatnak hajlandóságot a leszokásra. Ez a jelenség hozzájárulhat a tüdőrák előfordulásának emelkedéséhez.

A legfrissebb kutatások rámutatnak, hogy a lakosság közel fele, pontosan 49 százalék, nem vesz részt a rákmegelőző szűrővizsgálatokon. Különösen aggasztó, hogy a férfiak, a 39 év alattiak, valamint a nyolc általánost végzett személyek körében jelentősen nagyobb arányban tapasztalható a szűrések elhanyagolása, mint más csoportokban. A rendszeresen szűrésre járók többsége évente legfeljebb 25 ezer forintot költ ezekre a vizsgálatokra, míg 14 százalékuk 25-50 ezer forintot is rászán. Érdekes, hogy a diplomás emberek hajlandóak a legtöbb pénzt áldozni a prevencióra: 22 százalékuk 25-50 ezer forintot, míg 11 százalékuk akár 50-75 ezer forintot is elkölt évente a szűrővizsgálatokra.