Felfedeztük Orbán Viktor középosztályát, és így fest a valóság.

A Covid előtti időszak Magyarországon a középosztályosodás korábban sosem látott éveit hozta el, hiszen közel kétmillió ember emelkedett a középosztály tagjai közé – írja György László kormánybiztos az "A Középosztály Forradalma" című művében. Az egyetemi docens előtt megfogalmaztuk azokat a kritikákat, amelyek kétségbe vonják a "középosztály megerősödését", ahogyan Orbán Viktor miniszterelnök fogalmazott egy nemrégiben adott interjúban.

"Azok az országok lesznek stabilak, amelyek erős középosztállyal rendelkeznek, ez lesz a következő 15-20 év kulcskérdése" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Lámfalussy-konferencián múlt hétfőn. Egy január végi rádióinterjúban pedig úgy fogalmazott, hogy "izmos középosztályunk van".

Mindeközben egyre hangosabbá válnak azok a kritikák, amelyek kétségbe vonják a középosztály növekedésének valóságát. Egyesek azt állítják, hogy "minél magasabbra jut valaki a társadalmi ranglétrán, annál kedvezőbb a kormány politikája számára". Ezzel a gondolattal szembesítettük interjúnk során a kormánybiztost, akinek legújabb műve a középosztály helyzetével foglalkozik, és az "A Középosztály Forradalma" címet viseli.

György László: Aki több tudást halmozott fel, kedvezőbb helyzetben találja magát.

Elsőnek azt kérdeztük a kormánybiztostól, miért van az, ahogy Pogátsa Zoltán közgazdász fogalmaz: "minél följebb van valaki, annál jobb a kormány politikája neki".

Teljes mértékben helytálló, hogy aki több energiát fektet a munkájába, az több tudást szerez, és ennek következményeként kedvezőbb pozíciót ér el a munkaerőpiacon, ami magasabb jövedelmet is jelent. Adórendszerünk éppen emiatt úgy lett megtervezve, hogy a keményen dolgozó, tehetséges egyének arányosan többet kereshetnek. Ez a megközelítés meritokratikus, azaz érdemeken alapuló elvet tükröz.

- válaszolta a kormánybiztos, majd konkrét példával kifejtette: míg 2009-ben ha egy átlagbérből élőnek 10 ezer forinttal emelte a bérét a munkaadója, abból elvitt az állam 7200 forintot és 2800 forint került a számlájára. Most 10 ezer forint emelésből minden sávban 4000 forintot visz el az állam és 6000 forint marad a munkavállalónál.

Itt van Orbán Viktor középosztálya

Pogátsa Zoltán közgazdász január végén az ATV-n fejtette ki véleményét, miszerint amikor a miniszterelnök arra utal, hogy erősíteni kellene a középosztályt, tulajdonképpen elismeri, hogy az elmúlt másfél évtizedben nem ezen az úton haladtak Magyarországon. Szerinte a jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy a középosztály folyamatosan leépül, vagy legalábbis stagnál, ami aggasztó jelenség.

- válaszolta felvetésünkre György László, aki szerint relatív értelemben az alsó és a törzs középosztály nyerte a legtöbbet a kormány politikájával. "Ők érzik és értik igazán, hogy mit jelent az, hogy ha munka van, minden van, és ha a fizetésből ki tudok jönni hó végére, és ha minden évben tudok egyről a kettőre előre lépni, akkor az már megsüvegelendő teljesítmény."

A kormánybiztos véleménye szerint a jövőbeli kormányzati gazdaságpolitikai irányvonalak megértéséhez elengedhetetlen, hogy tudomásul vegyük: jelenleg egymillióval több ember dolgozik, mint egy évtizeddel ezelőtt, 2010-ben.

Egy segélyalapú gazdaságot át kellett alakítani egy munkaalapú rendszerré. A baloldali közgazdászok gyakran figyelmen kívül hagyják és nem ismerik el azt a munkás középosztályt, amely ugyanúgy hozzátartozik a társadalom szövetéhez, mint a felső középosztály. Ez a hozzáállás pedig nem más, mint egy elitista nézőpont a középosztályról.

Ma egymillióval többen dolgoznak Magyarországon, mint 2010-ben. Most meg azon dolgozunk, hogy ebből a munka alapúból munka- és tudásalapú gazdaság legyen".

Pogátsa Zoltán szerint a magyar alsó és törzs középosztálybeliek európai értelemben nem számítanak középosztálybelinek, erre a következőképp reagált György László:

A tudomány nem rendelkezik az európai értelemben használt középosztály definíciójával.

A könyvemben részletesen, négy különböző szempontból közelítem meg a középosztály fogalmát, tudományos alapossággal. Az elemzésem alapján a Covid előtti időszak valóban a középosztály kialakulásának páratlan évtizedét jelentette a magyar gazdaságtörténetben, sőt, más országokkal való összehasonlításban is figyelemre méltó jelenség volt.

Az elmúlt évtized során Magyarországon csaknem kétmillió ember lépett a középosztályba, ezzel a középosztály létszáma másfélszeresére nőtt.

Egy illusztrációt is prezentált ezzel kapcsolatban:

Megkérdeztük tőle, hogy mik ezek a négy fontos szempont, amikről beszélt.

Az első és talán legfontosabb tényező a jövedelmi szint. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) meghatározása szerint középosztálybelinek tekinthető az a személy, aki az átlagjövedelem 60%-ánál magasabb, ugyanakkor a duplájánál alacsonyabb keresettel rendelkezik.

Ez alapján nyilvánvaló, hogy az etióp és a svájci középosztály tagjai is a középosztályhoz tartoznak, holott életmódjuk és anyagi lehetőségeik között óriási különbségek húzódnak meg.

Ezért az ILO definícióját önmagában én sem tudom elfogadni. Ezért közülük csak az számít középosztálybelinek, aki vagyoni és lakhatási helyzete alapján is rendben van, és marad benne igény a szellemi és lelki fejlődésre".

A második szempont a vagyoni helyzet. Ezt a tényezőt az Európai Unió statisztikai hivatalának anyagi szegénységre vonatkozó adatai alapján értékelem.

"Aki az Eurostat tizenhárom szempontjából ötöt vagy annál többet nem tud teljesíteni, az anyagi értelemben szegény: például nincs autója, nem tudja kifűteni a lakását, nincs internetkapcsolata, nem tud váratlan kiadásokat fedezni, nem tud elmenni nyaralni és így tovább. E szerint a definíció szerint Magyarországon csökkent a legnagyobb arányban a szegények száma az egész EU-ban 2014 és 2022 között, tehát még a Covid sem tudta megtörni ezt a folyamatot, csak meghajlítani".

Kifejtette azt is, hogy a lakhatás kérdése miként kapcsolódik ehhez a témához:

A kérdés kapcsán a tudományos vélemények jelentős eltéréseket mutatnak. Személyesen úgy vélem, hogy a saját tulajdonú lakóingatlan a középosztály egyik alapvető jellemzője.

Sokan, akik aktív éveikben nem rendelkeznek saját ingatlannal, nyugdíjas korukra nehezen tudják megőrizni korábbi életszínvonalukat, hiszen a lakbér kifizetése komoly problémát okozhat számukra. Szingapúrban a nemzetépítés szerves részét képezte a családok támogatása saját lakóingatlanhoz való jutásukban. Az alapgondolat szerint az otthonunkhoz, a településünkhöz, a régiónkhoz és a nemzetünkhöz fűződő viszonyunk jelentősen megváltozik, ha saját tulajdonú ingatlanban élünk. A kötődés ilyenkor sokkal erősebbé válik.

A jövedelem önmagában nem elegendő ahhoz, hogy valaki a középosztály tagjává váljon.

György felvetette a szellemi és lelki fejlődés iránti vágyakozást, mint a középosztály egyik meghatározó vonását. De vajon miért fontos ez számunkra? – tettük fel magunkban a kérdést.

Mivégre az anyagi gyarapodás, ha nem jár együtt a szellemi és lelki fejlődés igényével.

Ha valaki teljesíti az első három kritériumot, de nem mutat érdeklődést a szellemi vagy lelki feltöltődés iránt, akkor a definícióm szerint nem sorolható a középosztályba. Ezt a statisztikusok azzal mérik, hogy megvizsgálják, részt vett-e az egy évvel korábbi felmérés óta valamilyen kulturálisnak minősített eseményen. Ilyenek lehetnek például a mozi, színházi előadás, koncert, opera, táncelőadás, múzeum, galéria, történelmi vagy régészeti helyszín, valamint egyéb kulturális események és élő sportesemények.

Kormánybiztos: Almát az almával, körtét pedig a körtével érdemes összehasonlítani.

Ha ez mind igaz, akkor miért Magyarország a legszegényebb az Európai Unióban? - vetettük fel a kormánybiztosnak.

"Ez eszembe juttat egy belga dalt: ha keveset költünk, az a probléma, ha viszont sokat spórolunk, az is gond. Az egy főre jutó GDP-nk nem éppen az utolsó helyen áll, és az elmúlt évtizedben több mint tíz százalékponttal közelítettük meg az európai átlagot, ráadásul legalább öten vannak mögöttünk" - válaszolta.

Egyébként meg almát az almával, körtét a körtével.

Egy érdekes történet szerint egy japán társadalomtudóst faggattak a rendszerváltoztatás idején arról, mennyi időbe telhet Magyarország (és Kelet-Közép-Európa) számára a fejlett nyugati országokkal szembeni közel egy évszázados lemaradás behozása. A válasza meglehetősen elgondolkodtató volt: ha valóban 100 évvel lennénk lemaradva, akkor könnyedén meg tudná jósolni az időtartamot, de mivel csupán 45 évnyi hátrányban vagyunk, a helyzet sokkal bonyolultabb...

Egy megjegyzéssel szeretném kiegészíteni: a 45 évnyi kommunista internacionalizmus után egy 20 éves, rövid megszakításokkal tarkított neoliberális transznacionális kapitalizmus vette kezdetét.

Míg Ausztria és Svájc évszázadok óta a helyi termelésre és erőforrásokra helyezi a hangsúlyt, és ha valami nem áll rendelkezésre, alaposan mérlegelik, hogy valóban szükségük van-e rá, addig mi, 1945 és 2010 között, a kommunizmus idején, majd később a multinacionális vállalatok dominálásakor a külső hatásoknak adtuk a primátust.

- világított rá. Felvetettük a kormánybiztosnak, hogyan lehet 2025-ben még mindig a 2010 előtti időszakkal előhozakodni.

Ismétlem magam: a Covid előtti időszak a középosztály fejlődésének páratlan évtizede volt a magyar gazdaságtörténetben, és ha más országokkal vetjük össze, akkor is kiemelkedő jelentőséggel bír.

Tíz év alatt majdnem kétmillió ember lépett be a középosztály soraiba Magyarországon, ezzel a középosztály létszáma másfélszeresére nőtt.

Se a magyar gazdaságtörténetben, se abban az időszakban európai összehasonlításban nincs még egy ilyen ország. Ez a folyamat hajolt meg a Covid eredményeképpen és rekedt meg az orosz-ukrán háború nyomán kibontakozó európai versenyképességi válság miatt. Száz szónak is egy a vége: az eredmény példa nélküli, a kiindulási alaptól viszont nem lehet eltekinteni."

György László: Nem minden dolog hibátlan, de a mindenrosszizmus elmélete sem helytálló.

A gazdasági vezetők már egyre inkább a multiválságok koráról beszélnek, és ebben a kihívásokkal teli időszakban megkerestük a kormánybiztost, hogy megtudjuk, miként irányítják az ország hajóját a zavaros és kiszámíthatatlan vizeken.

A munkaerőpiac hatalmas átalakulások küszöbén áll, ami az oktatási rendszereinket is érinteni fog, akárcsak a korábbi ipari forradalmak idején. Míg az elmúlt évtizedek automatizálása és digitalizálása főként a hatékonyság fokozására összpontosított, most a mesterséges intelligencia az irodai munkaköröket, míg a humanoid robotok a fizikai munkát formálják át gyökeresen. Az előttünk álló változások nem csupán technológiai újítások, hanem a munkavégzés módjának és a munkaerőpiaci igényeknek a teljes újragondolását is magukkal hozzák.

- válaszolta, majd hozzátette: "Húsz éve még azzal viccelődtünk - nem túl illendően - hogy a bölcsészek a gyorsétteremben helyezkednek el, mára a világ értelmezésére való képesség, az esztétikai érzék elképesztő mértékben értékelődött fel. A Covid alatt még árufeltöltőket és énektanárokat képeztünk át programozónak, ma meg már lassan fölöslegessé válnak a programozók" - jelezte előre György László.

Mi, magyarok, aktívan reagálunk a változásokra: 2022 óta kétszer annyit fektetünk az egyetemeinkbe, mint korábban. Ezenkívül a modellváltó intézmények a finanszírozásuk felét azon alapul kapják, hogy mennyire képesek megfelelni a helyi munkaerőpiac igényeinek, és milyen mértékben tudják ellátni gazdasági és társadalmi integráló szerepüket. Az Európai Unióban pedig a GDP-arányos költések terén a legnagyobbak között vagyunk.

"A köznevelésre már tavaly is a fejlett OECD országok átlagának megfelelő összeget biztosítottunk, és idén ezt tovább emeljük, 2030-ig pedig garantáltan fenntartjuk ezt a szintet. A szakképzést német modell alapján korszerűsítettük, bevonva a vállalkozásokat a képzési folyamatba. A diákok teljesítményét havi akár 100 ezer forintos ösztöndíjjal jutalmazzuk, míg a tanárok jövedelme is meghaladja a köznevelési szektor átlagát."

Mindez azért fontos, mert egyetlen rendszer minősége sem tudja meghaladni a benne dolgozók képességeit. Fontos, hogy minőségi munkaerő áramoljon a képzési rendszereinkbe és a tanáraink minőségi munkát végezzenek."

"Ma már adatalapon tudjuk mérni, hogy egy adott egyetem adott szakán végző hallgató milyen gyorsan helyezkedik el a munkaerőpiacon, mennyit keres és melyik régióban kap munkát. Ugyanezt a rendszert előkészítettük a szak- és felnőttképzésre is".

Úgy tűnik, mintha egy diadalmas jelentés lenne, ahol minden a legnagyobb rendben zajlik – vetettük fel a kormánybiztosnak.

Természetesen! Íme egy egyedi változat: "Szó sincs róla! Bár nem minden aspektus tökéletes, a mindenrosszizmus megközelítés nem állja meg a helyét. Tudatában vagyunk a kihívásoknak, felkészülünk a jövőre, és lelkesen dolgozunk azon, hogy a világban zajló változások során a magyarok a győztesek legyenek."