A mesterséges napfogyatkozások létrehozásának ötlete egy új fejezetet nyit a tudomány és a technológia határvonalán. A kutatók innovatív módszerekkel próbálják manipulálni a fényt és az árnyékot, hogy különleges eseményeket idézzenek elő az égen. Ezek a m

Az Európai Űrügynökség (ESA) Proba-3 néven ismert műholdpárja december 5-én már megkezdte pályafutását, azonban az üzembe helyezési folyamat még folyamatban van. Az egyik űreszköz feladata, hogy mesterséges napfogyatkozásokat generáljon a másik számára – számol be erről az IFLScience.

Amellett, hogy a napfogyatkozások a laikusok számára is emlékezetes élményt nyújtanak, tudományos szempontból is értékesek, segítenek csillagunk vizsgálatában. Mivel teljes napfogyatkozások csak 18 havonta fordulnak elő, és legfeljebb 7 percig tartanak, emellett pedig ki vannak téve a légköri jelenségek szeszélyeinek, tanulmányozásuk nem egyszerű.

Ahhoz, hogy a Földön idézzenek elő mesterséges napfogyatkozást, meglehetősen nagy objektumra lenne szükség, az ESA-nál ezért úgy döntöttek, hogy a jelenséget egy másik űreszköz számára teszik észlelhetővé.

A Proba-3 műholdjai 150 méter távolságra lebegnek egymástól, és a napfogyatkozás jelenségét egy 1,4 méter átmérőjű korong idézi elő.

Bár a koronagráf elnevezés már régóta jelen van, a napfényt eltakaró műszerekkel korábban is létrehoztak napfogyatkozásszerű eseményeket. Azonban ez lesz az első alkalom, amikor egy teljes műhold generál árnyékot. Az egyik űreszköz, az Occulter, pályájának körülbelül egyharmadán keresztül fogja eltakarni a napot a másik műhold, a Coronagraph elől, lehetőséget adva ezzel a csillagunk koronájának részletes vizsgálatára.

A korábbi technológiai megoldások révén a diffrakciós jelenségek akadályozták a korona alsó rétegének alapos vizsgálatát, pedig ezzel a területtel kapcsolatban számos megválaszolatlan kérdés merül fel. A takaró korong és a műszer közötti távolság növelése lehetőséget biztosít a diffrakció csökkentésére, így az Occulter és a Coronagraph képes felfedezni olyan részleteket is, amelyeket korábban nem tudtak észlelni.

A misszió céljai között szerepel többek között annak kiderítése, hogy miért sokkal forróbb a korona magánál a csillagnál. A műholdak 2025 elején válnak szét egymástól, a rendszerek tesztelése pedig csak ezután kezdődik, az első tudományos adatgyűjtésekre ezért még hónapokat kell várni.